A jegybank növekedési hitelprogramjának folytatásáról döntött a monetáris tanács – jelentette be Matolcsy György szerdán. A döntés értelmében 2014. december végéig meghosszabbítják a programot, melynek keretében az MNB nullaszázalékos forrást nyújt a bankoknak, hogy azt továbbhitelezzék a vállalkozásoknak legfeljebb 2,5 százalékos kamattal. A meghosszabbított programra 2 ezer milliárd forintos hitelkeret lesz, amely nem léphető túl – hangsúlyozta Matolcsy György.

A hosszabbítás első szakasza októberben kezdődik, akkor további 500 milliárd forintot nyújt a jegybank a bankoknak. A jegybankelnök ismertetőjéből kiderült, hogy a 2 ezer milliárdos hitelkeret azon a 750 milliárd forinton felül értendő, amelyet az MNB a növekedési hitelprogram eddigi első fázisában már kihelyezett.

Stiller Ákos

Matolcsy György elmondta azt is, hogy a meghosszabbított programban ugyanazok lesznek a konstrukció kritériumai, mint eddig. Eszerint az első fázishoz hasonlóan három pillérből áll majd a program. Az első pillér új hitelek kihelyezésére vagy forinthitelek megújítására fordítható forrást tartalmaz majd, és 90 százalékát fedi le a 2 ezer milliárdos hitelkeretnek, ami 1800 milliárd forint. A második pillér 10 százalékát fedi le a hitelkeretnek, és ez devizahitelek forintosítására fordítható – mondta Matolcsy György.

A 2 ezer milliárd forintos hitelkeretnek a bankok kéthetes kötvényállománya lesz a forrása, amelyre fedezetként a bankok állampapírokat adnak a jegybanknak – mondta Matolcsy kérdésre válaszolva.

Két százalék körüli GDP-növekedést remélnek

A jegybanktól történő lehívás érkezési sorrendben fog történni a második fázisban – mondta el Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Ha kimerül az első 500 milliárd forintos keret, a monetáris tanács adhat engedélyt a további összeg felszabadítására.

A teljes hitelprogram hatása 1,8-2,4 százalékpont közötti többlet-GDP-növekedést eredményezhet – mondta kérdésre válaszolva Matolcsy György. Sőt, a hatás nem csak 2014-ig tart, hanem 2015-16-ra is átnyúlik Matolcsy szerint, és középtávon visszafordíthatatlanná teszi a növekedési fordulatot. A jegybankelnök a sajtótájékoztatón hagsúlyozta, hogy a program folytatását a sikeressége indokolja. A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy az eddigi 750 milliárd forintos hitelkeret 40 százalékát használták a vállalkozások korábbi hiteleik megújítására, 60 százaléka viszont új hitel lett.

Még csökkenhet az alapkamat

Matolcsy György kérdésre válszolva elmondta azt is, hogy van még mozgástér az alapkamat csökkentésére, és ez a mozgástér bővül. Ezt azzal magyarázta, hogy zajlik a növekedési fordulat, és kedvező az inflációs trend is. Emellett szerinte a globális jegybanki politikában a laza pénzpolitika középtávon fennmarad, annak ellenére is, hogy a mennyiségi lazítás szűkítésére készül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

A 300 forint körüli euróval kapcsolatos kérdésre Matolcsy György azt mondta, a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, valamint azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank konzervatív, de nem ijedős.

Módosított árfolyamgát

A devizahitelek forintosításának kormányzati tervével kapcsolatban Matolcsy György azt mondta, ha a kormány hozzájuk fordul, akkor a jegybank kialakítja álláspontját. Hangsúlyozta, nem sérülhet az árstabilitás, illetve a jegybank minden olyan megoldást ellenezni fog, amely egyetlen időpontra összpontosítja az összes terhet.

A jegybankelnök elmondta azt is, hogy a devizahitel mérgezett termék, és minden szereplőnek az az érdeke, hogy kikerüljön a bankrendszerből. Matolcsy azt is mondta, hogy egy módosított árfolyamgát-megoldást a szakértőik nem tartanának rossznak.

A Magyar Nemzeti Bank április elején jelentette be és júniusban indította el a 750 milliárd forint keretösszegű Növekedési Hitelprogramot (NH). Ennek lényege, hogy az NMB nullaszázalékos refinanszírozási hitelt nyújt az önkéntesen résztvevő bankok számára, amit azoknak legfeljebb 2,5 százalékos kamatszint mellett kellett hitelképes kkv-knak továbbadniuk. A cégenként igényelhető 3-3000 millió forint keretű hitelprogram két pillérre épült: 425 milliárd forintot szánt új forinthitelek nyújtására, illetve a meglévő forinthitelek kiváltása, 325 milliárdot pedig a meglévő devizahitelek forinthiteles kiváltására. 

A bankok az első NHP-t maximálisan leszerződték 

A pénzkeret nagy részére a bankok szerződést kötöttek az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a hitelfolyósítások tervezett része szeptember végéig meg is történhet. Az érintett bankokat a tapasztalatokról szondázó portfolio.hu azt írta, hogy az első pakkból augusztus végéig mindössze 124 milliárd forintra tudtak szerződést kötni a kis- és középvállalkozásokkal. Ennek okát az idő rövidségével indokolták leginkább a pénzintézetek, de a bankok összesített mérlege így is egyértelműen pozitív. A nagy bankok, mint a Budapest Bank, az Erste vagy a K&H arról számolt be, hogy a számukra allokált hitelkereteket maximálisan, vagy közel teljes mértékben leszerződték. Ugyanakkor több pénzintézmény is addig jutott, hogy a rendelkezésére álló keretnek több mint a felét hívta csak le.

A bankok a hitelkihelyezésre rendelkezésre álló rövid időkeretet mindenképpen megnövelnék. Volt olyan visszajelzés, miszerint érdemes volna az eddigi, döntően forgóeszköz-finanszírozási igények kielégítésére hegyezett programot átállítani a beruházási igényeket jobban szolgálóra. Több bank észrevételezte, hogy mivel a vállalatok a finanszírozási szerkezetüket az utóbbi években már zömmel hozzáigazították a gazdálkodásuk devizaigényeihez, ezért az árfolyamkockázatok mérséklésére szolgáló 2-es pillér keretét vissza lehetne fogni. 

A kamatplafon a bankok javaslata ellenére maradt 

Emellett azt is megfontolásra ajánlották, hogy töröljék el azt a korlátot is, amely kötelezővé teszi, hogy a futamidő végén is kkv-nak számítsanak az ügyfelek, és volt javaslat a program adminisztrációs terheinek mérséklésére is. De a bankok szerint a 2,5 százalékos kamatplafon csak a leginkább hitelképes ügyfelek számára tette elérhetővé a segítség nyújtását: ha a cél kis- és mikrovállalkozások megsegítése is, akkor ez a szint aligha tartható. 

Bár az új program részletei Matolcsy György bejelentéséből még nem teljesen egyértelműek, az látszik, hogy a 2,5 százalékos kamatplafon nem változik.