szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről – közölte a tárca, hozzátéve: a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash "bedőlése" után szüntette meg, ehhez hasonlóan járt el a háttérintézményként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is, amely a tőkéjét vette ki a Quaestortól.

Több hírportál is beszámolt arról, hogy a minisztérium alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte, hogy a Quaestor a tárca azon számláját vezette, amely az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segíti, ez egy értékpapírszámla. Ismertetésük szerint ezen értékpapírok alapján gyakorolja a minisztérium a tulajdonosi jogokat az Exim felett; ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A minisztérium azzal indokolta, hogy a Quaestor kezelte ezt a számlát, mert a piaci szereplők közül egyedül ez a pénzügyi vállalkozás vállalta díjmentesen a számla kezelését. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette – tették hozzá.

A minisztérium szerint a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól – mutatták rá, megjegyezve: az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.

MTI / Szigetváry Zsolt

A minisztérium tájékoztatása szerint az MNKH 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, amely korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. A kereskedőháznak egy értékpapírszámlája volt, amelyen a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket – szögezték le.

A KKM véleménye szerint mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a vállalkozás csődjéhez. 2015 márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt – tették hozzá. Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól – írták. 

A külügyminisztérium közölte, az Eximbank és a MEHIB a Quaestor-csoportnál nem vezet és nem is vezetett számlát, nem tartott ott pénzt, letétet vagy az állami vagyon bármely részét. Az Eximbank és a MEHIB semmilyen pénzpiaci kapcsolatban sem áll, és nem is állt, pénzpiaci ügyleteket nem kötött a Quaestor-csoporttal – fűzték hozzá. 

A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én jelentett öncsődöt, amit azzal indokolt, hogy ügyfelei a Buda-Cash-botrány miatt olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladta a csoport likvid pénzügyi eszközeit. Egy nappal később a jegybank felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, majd kiderült, hogy a pénzügyi vállalkozás 150 milliárd fiktív kötvényt bocsátott ki.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!