Csak Szijjártóéknak sikerült a pénzkimentés, másokat elgáncsoltak
Valóban ügyes miniszter Szijjártó Péter, mert az eddigi információk szerint egyedül neki sikerült kimenteni a tárcája pénzét abból a Quaestor-csoportból, melynek vezetője jó viszonyt ápolt a tárcavezetővel. Nem sikerült viszont a mentőakció a Földművelési Minisztériumnak, az önkormányzatoknak, vagy a 28 ezer ember megtakarítását kezelő Honvéd Egészségpénztárnak. Pedig az utóbbi a külügyhöz hasonlóan időben lépett, de a felügyelet beavatkozott és az utolsó percben visszamenőlegesen törölte a tranzakciót.
Szűk másfél hónappal a brókerbotrány kirobbanása után még mindig rengeteg a kérdőjel a több százmilliárd forint eltűnésével járó ügyben, ügyekben. A közvéleményt alapvetőn két kérdés foglalkoztatja: hova lett pénz, és hogyan lehetséges, hogy – az eddig nyilvánosságra került információk alapján – egyedül a Külügyminisztérium tudta az utolsó percben kimenteni a pénzét. Az a tárca, melynek vezetője jó viszonyt ápolt a Quaestor-főnökkel, Tarsoly Csabával.
Lázár János csütörtökön ismertette azt az elemzést, melyet a kormány készített arról, hogy milyen állami intézmények érintettek még a Külgazdasági és Külügyi Minisztérium (KüKüM) mellett a brókerházak, illetve pénzügyi cégek csődjében, milyen állami pénzek ragadtak be. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a tárcájához tartozó Magyar Fejlesztési Banknak adós a Quaestor-csoport azzal a 17 milliárdos fejlesztési hitellel, melyet két részletben, még 2005-ben, illetve 2008-ben ítéltek oda a győri ETO-park építésére. Ezen felül a Fölművelésügyi Minisztérium (FM) egyik háttérintézményének ragadt bent 410 milliója, a jogilag a Belügyminisztérium alá sorolt 102 önkormányzatnak pedig 10,8 milliárd forintja volt a Quaestorban.
Ám az érintettek hiába is próbálták, a KüKüM-mel szemben nem tudták visszahívni a pénzüket a brókercégektől, illetve azok bankjaiból. Pedig úgy tűnik, az FM hamarabb reagált Orbán Viktor kérésére, mint a Szijjártó Péter minisztériuma. És nem az FM az egyetlen: az önkormányzatoknak sem sikerült megmenteniük a pénzüket, ahogy a katonák, rendőrök, titkosszolgák megtakarításait kezelő Honvéd Egészségpénztár (HEP) is lyukra futott. Pedig a HEP még a pénze átutalására is kísérletet tett, de az MNB közbelépett és törölte a tranzakciójukat, így azóta is arra várnak, hogy valaki kártalanítsa őket.
Valaki nem mond igazat
„A Buda-Cash botrányt követően a Földművelésügyi Minisztérium szó szerint végrehajtotta Miniszterelnök úr utasítását. A tárca vizsgálata tisztázta, hogy a Buda-Cash bróker cégben a Földművelésügyi Minisztériumnak, intézményeinek, illetve az általa irányított cégeknek nem volt pénze” – olvasható abban a közleményben, amit Fazekas Sándor minisztériuma tett ki a honlapjára csütörtök délután.
Ezzel a közleménnyel az FM tovább növelte azt a homályt, ami a kormányzati intézkedéseket eddig is övezte. Pedig az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott ellentmondásos információk után Lázár és a kommunikációs államtitkár, Giró-Szász András csütörtökön megpróbálta tisztázni, hogyan reagált a kormány a brókerbotrányra, mit mikor tett. Azt hangsúlyozták, a miniszterelnök a Buda-Cash bedőlését követő napon, a február 25-i kormányülésen szólította fel a tárcákat, hogy próbálják meg kimenteni a pénzüket, amennyiben érintettek. Az FM szerint ők léptek is: „szó szerint betartották” a kormányfő utasítását, és megnézték, van-e pénzük a Buda-Cashnél. Csakhogy ebben vagy a minisztérium vagy a miniszterelnök nem mond igazat, ugyanis Orbán egy hete Sopronban azt nyilatkozta: „arra kértem minden minisztériumot, hogy nézze meg van-e bármilyen brókercégnél pénze. Amennyiben igen, akkor azonnal vonja ki a közpénzt.”
A miniszterelnöki nyilatkozat azért kulcsfontosságú, mert erre támaszkodik a kormányzati kommunikáció a külügy pénzmentésével kapcsolatban. Ugyanis a napokban több olyan cikk is megjelent, hogy Tarsolynak bejárása volt a parlamentbe, a kormányhoz, kereste a kapcsolatot fideszes politikusokkal, és akár információkkal láthatta el őket Quaestor-cégek közelgő bukásáról. Ezzel szemben kormányzati szereplők többször hangsúlyozták az elmúlt napokban, hogy február 24. és március eleje között nem volt konkrét, bennfentes információjuk a Quaestor anyagi gondjairól. Állítják, nem igaz, hogy cserbenhagyták a brókercég kisbefektetőit azzal, hogy nem hozták nyilvánosságra az információikat, és nem tájékoztatták a pénzügyi szektor felügyeletet ellátó MNB-t, helyette csak arra figyeltek, hogy a külügy időben kimentse a kereskedőháza 3,8 milliárdját.
A kormányzati kommunikáció napok óta azt ismételgeti, Orbán csak azért adta ezt az utasítást február 25-én, mert a nemzetgazdasági miniszter készített a kormányülésre egy jelentést, mely csak általában fogalmazott meg észrevételt a pénzügyi szektor problémáival kapcsolatban, feltételezve, hogy nem csak a Buda-Cash-sel van baj. Ezek szerint Varga Mihály egyetlen éjszaka leforgása alatt készítette el a jelentést és vont le következtetéseket az egész szektorra vonatkozóan a Buda-Cash előző napi bukásából.
Viszont, ha az FM igazat állít, akkor Orbán csakis arra utasította a minisztériumokat, hogy nézzék meg, van-e pénzük a Buda-Cashnél (vagyis nem bármelyik brókercégnél), és ha van, akkor mentsék ki. Csakhogy ezzel az FM-közléssel sincs minden rendben: ugyanis Orbánnak tudnia kellett, hogy egy ilyen utasítás annyit ért volna, mint eső után köpönyeg, hiszen az MNB törvényi előírásokat betartva már február 24-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a Buda-Cashez, és megtiltotta az 1 millió forint feletti pénzkivételeket.
Szijjártó tárcája csodát tett
Az FM-nek egyébként volt pénze brókercégben, még ha nem is a február 24-én bedőlt Buda-Cashben. A tárca egyik cégének, a TIG Kft. korábban a Hungária Értékpapíron keresztül vásárolt 410 millió forintnyi állami diszkontkincstárjegyet. Ezt a pénzt Lázár csütörtöki bejelentése szerint az FM március 6-án próbálta visszahívni, de akkor már nem sikerült, mert a brókercég jelezte, hogy nem tud fizetni. A Hungária Értékpapír működését aznap reggel függesztették fel, és rendeltek ki hozzá felügyeleti biztosokat. Lázár szerint ez a pénz már „odaveszett”.
Nemcsak az FM, az önkormányzatok is megégették magukat a brókerbotránnyal. 10 önkormányzatnak 8 milliárd forintja volt a Quaestor-csoportban. 8 önkormányzatnak pedig 800 milliója a Buda-Cashben, továbbá 84 pedig 2 milliárd forintnyi pénzt tartott a Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó DRB-bankcsoportban. Siklós polgármestere, Marenics János például azt mesélte a hvg.hu-nak, hogy a Buda-Cash bedőlésének napján válságstábot hívott össze, majd kísérletet tett rá, hogy elérje a kormányfőt, illetve Varga Mihályt, de hiába, nem válaszoltak, az önkormányzat pénze pedig bennragadt.
A Külügyminisztérium is hasonlóan járt el, de az ő kísérlete sikerrel járt. Szintén aznap lépett a Quaestornál, amikor a cég - március 9-én késő este - közölte: öncsődöt jelentett, de akkor még nem vette át az irányítást az MNB. Meg is érkezett aznap a KüKüM számlájára a kért pénz. Később kiderült, hogy a brókerház mégsem kért öncsődöt, másnap, március 10-én aztán az MNB a Quaestorhoz is felügyeleti biztost küldött, így a kisbefektetők már nem jutottak hozzá a pénzükhöz.
Pedig a külügy nem is volt olyan gyors, mint az FM vagy a Honvéd Egészségpénztár: míg a miniszterelnök február 25-én adta ki az utasítását, a tárca csak március 9-én, mint később kiderült, az utolsó pillanatban lépett. Lázár szerint azért, mert szükség lett volna az állampapírjait a Quaestornál tartó kereskedőház vezetőjének aláírására, de ő március 5-ig külföldön volt, 7-e és 8-a pedig hétvégére esett (továbbra is kérdés, hogy miért nem írta alá 6-án, amikor már itthon volt).
A hvg.hu a csütörtöki sajtótájékoztatón többször is rákérdezett arra, hogy az FM-nek vagy a BM alá tartozó önkormányzatoknak miért nem sikerült visszaszerezniük a pénzüket, a tárcák pontosan mikor és milyen lépéseket tettek. De Lázár és Giró-Szász nem válaszolt érdemben, csak azt ismételték, a földművelési tárca cége nem jutott hozzá a pénzéhez, a Hungária Értékpapír és a Buda-Cash nem tudott fizetni.
A fekete lyuk rejtélye
A több száz titkosszolga megtakarítását is kezelő Honvéd Egészségpénztár sem volt olyan szerencsés, mint a Külügyminisztérium. Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a HEP azonnal lépett, miután a sajtóban megjelent, hogy a Buda-Cash bajban van. A gazdasági igazgató, Kadlecsik Imre és az ügyvezető Rékai Miklós – mint a hvg.hu-nak elmesélte – eleinte nyugodt volt, hiszen a HEP-nek semmi köze nem volt a brókercéghez. Az egészségpénztár a Buda-Cash tulajdonosainak érdekkörébe tartozó egyik banknál, a BRB Buda Regionális Banknál vezette az egyik számláját, ahol közel 28 ezer ember megtakarítását tartották.
Február 24-én nem sokkal 12 óra után ennek ellenére kísérletet tettek az 1,84 milliárd forint megmentésére: miután azt tapasztalták, hogy a BRB netbankja továbbra is zavartalanul működik, átutalták az összeget a másik számlavezetőjükhöz, a Raiffeisenhez. A BRB rendszere vissza is jelzett: a számlájuk lenullázódott. A pénz mégsem érkezett meg a Raiffeisenhez, és a HEP-nek azóta sincs információja az 1,8 milliárd hollétéről. Pedig a jegybank a holnapjára kitett március 6-i tájékoztatóban azt ígérte, „a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló biztos megküldi az egyéni számlaegyenleg-kivonatokat”, viszont a pénztár azóta sem kapott semmilyen információt a számláiról a felügyelettől.
A pénz megvan – közölte egy héttel levelünk elküldése után az MNB a hvg.hu kérdésére. A jegybank szerint az 1,8 milliárd nem tűnt el a két bank közti úton, egyszerűen csak arról van szó, hogy a bankcsoporthoz február 24-én kiérkező felügyeleti biztos törölte a tranzakciót, így a HEP számlájának „egyenlege visszaállt a korábbi állapotra”. Arról, hogy erről miért nem értesítették az egészségpénztárt, az MNB azt írta: rengeteg időt emésztett fel „a több ezer függő tranzakció egyenkénti manuális vizsgálata”, így csak a napokban készültek el a kivonatok, ezek postázása éppen zajlik.
Csakhogy Kadlecsik szerint továbbra sincs minden rendben a tranzakció leállításával. Ő azt találja furcsának, hogy a bank utalási rendszere 12 óra után még működött, és ha működött, akkor miért az utalás után nyúlt bele a felügyelet a tranzakcióba. Ráadásul az MNB azt elismerte, hogy a BRB „jogszerűen befogadta az átutalási megbízást”, ám ezt az átutalást a Buda-Cash-féle bankcsoportot összefogó, úgynevezett levelező banknak, a DRB-nek kellett volna teljesítenie. A jegybank szerint az utalást ezen a ponton törölte a DRB felügyeleti biztosa.
Visszamenőleges törlés
„De mi nem a DRB-vel, hanem a BRB-vel állunk szerződésben, szerintünk az utalásunkat kizárólag a BRB felügyelője állíthatta volna meg” – mondta a hvg.hu-nak Kadlecsik. A HEP-nél azt sem értik, hogy a felügyeleti biztos hogyan volt képes visszamenőlegesen törölni utalásokat.
Az MNB szerint viszont nem az utalás elindítása és BRB-s befogadása, hanem az úgynevezett Giro-rendszeren való keresztülfutása az irányadó, márpedig ezt a DRB intézte, ahol már lehetett stoppolni. Kadlecsik azt is szóvá tette, hogy a jogszabályok alapján nem világos, hogy mi a különbség az átutalás törlése és a visszautasítása között. Ugyanis az utóbbival kapcsolatban az MNB egyik rendelete egyértelműen fogalmaz: visszautasítás esetén még az utalási napon értesítenie kell az ügyfelet. A jegybank szerint azért nem informálták a HEP-et, hova lett a pénz, mert nem visszautasítás, hanem törlés volt.
A Honvéd Egészségpénztár duplán rosszul járt. Hiába kezeli ugyanis a HEP 28 ezer magánszemély megtakarítását, a BRB-nél vezetett számlája nem egyéni számla, hanem intézményi besorolású. Márpedig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az intézményi betéteseket – így a HEP-et vagy az önkormányzatokat – nem kártalanítja. Az OBA tájékoztatása szerint a DRB-csoporthoz tartozó 4 bankban 12,9 milliárdnyi olyan betét van, amire az Alap nem tud kezességet vállalni, ennek a megtakarításnak a tulajdonosai nem kaphatnak kárpótlást.
Kérdés, hogy a felszámolás végén marad-e elég pénz a DRB-csoportban ahhoz, hogy a HEP visszakapja maradéktalanul a pénzét. Ugyanis az már tudható, hogy a Buda-Cashnél feltárt visszaélések révén a gyanú szerint a bankokból 60-65 milliárd forint hiányzik. Márpedig a BRB tavaly februári mérlege szerint a bank 43 milliárdos vagyonából közel 10 milliárd került át a DRB-hez, papíron közel 18 milliárdnyi pénz feküdt állampapírokban. Állítólag a Buda-Cash ezeket a papírokat szabálytalanul használta fel, vagy nem is teljesítette a bankok állampapír-vásárlásra vonatkozó megbízásait. Továbbá 12 milliárdnyi hitelt helyezett ki a BRB. Kérdés tehát, hogy a bank vagyonából mennyi van meg ténylegesen, és a felszámolás végén ki tudja-e fizetni az intézményi befektetőit, akik még hónapokig, akár évekig várhatnak a pénzükre.
A Honvéd Egészségpénztár által kezelt megtakarításokból egyébként az ügyfelek gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket vásárolhatnak, vagy olyan orvosi beavatkozásokat fizethetnek belőle, melyeket az állam nem áll. Kadlecsik szerint az egyéni számlákon pár százezer forint van, a legnagyobb összeg 3 millió. Egyelőre ezeknek a pénzösszegeknek a 80 százalékát a HEP-nek el kellett határolnia.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
