Nincs megállás. Az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, informatikusok, kamionsofőrök rég leléptek, hentesből, eladóból, pincérből, mozdonyvezetőből, varrónőből sincs már elég Magyarországon, a pénztárcájuk miatt külföldre mennek dolgozni. És mostanra már a targoncást is lasszóval kell fogni. Egyre gyakoribb jelenség ugyanis, hogy nincs munkás, akinek lenne szakképesítése ahhoz, hogy egy – adott esetben több százezer forint értékű áruval megrakott – raklapot a raktárból kihozzon, és feltegye a kamionra. A nagyobb állásportálok 300-400 targoncás hirdetést dobnak ki a keresésre, de az igény ennél jóval nagyobb lehet.

Agyament szabályozás – várj 55 napot, pedig most van rád szükség

A képzésre rálátó egyik forrásuk szerint rengeteg cég próbálja targoncavezetői képzésre küldeni a betanított munkásait, mert a jogosítvány megszerzéséhez 8 általános iskolai végzettségnél és általános orvosi alkalmasságnál több nem kell, de még így is elég nehéz megfelelő számú jelentkezőt találni a feladatra. Egy kelet-magyarországi élelmiszeripari cégnél azt mondják, ők is a dolgozóik tanfolyamra küldésével oldották meg a munkaerőhiányt, most azonban azzal szembesültek, hogy a jövőben már csak OKJ-s papírral lehet targoncát vezetni. A kiképzett munkásaikat ezért el kell küldeniük egy újabb, ezúttal már OKJ-s képzésre, ahol tapasztalataik szerint semmilyen új tudásra nem tesznek szert, a társaságnak azonban ki kell fizetnie a tandíjat. (Ha valaki előképzettség nélkül, jóformán az utcáról iratkozik be egy targoncavezetői tanfolyamra, akkor neki 100 ezer forintjába kerül a tandíj, de ha már elvégzett egy tanfolyamot, és most kell neki majd egy OKJ-s tanfolyam is, akkor körülbelül 50 ezer forintot kell leszurkolnia.)

Targonca egy logisztikai központ csarnokában

Túry Gergely

Sok cégnél a targoncás feketén dolgozik, mert hirtelen kellett keresni valakit, aki elboldogul a feladattal, és jelentős lehet azoknak a száma is, akik még a hamarosan elavuló jogosítványukkal pakolják a raklapokat – ők is hirtelen a szürke zónába csúszhatnak.

A problémák gyökere ezúttal is az, hogy a foglalkozás egzisztenciálisan alig-alig kínál bármilyen perspektívát – Magyarországon. A targoncavezetői képzés költségét (a fent említett 50-100 ezer forintot) nem sokkal múlja felül egy kezdőbér, ha egyáltalán felülmúlja. Az elérhető bér a kezdőknek havi bruttó 130 ezer (nettó 85 ezer) forintról indul, és csak a gyakorlattal rendelkezők tornászhatják fel magukat a 200-250 ezres (gyerek, tehát gyerek után járó adó- és járulékkedvezmény nélkül nettó 130-160 ezres) sávba. „Csak annak lehet ez vonzó, aki például minimálbéren dolgozik a szalag mellett, és szeretne egy kicsit többet keresni. Ez a réteg egyrészt nem elég széles, másrészt számukra nagyon nehéz feladat előteremteni a képzés költségét” – mondta a hvg.hu-nak egy toborzási szakember.

Enyhítést jelenthetne, ha a keresletre a munkaerő-kölcsönző cégek mozdulnának rá, amelyek finanszíroznák a képzést, ezzel viszont az a probléma, hogy a tanfolyam az esetek döntő többségében 45 napig tart, amelyet a hatósági vizsga megszerzéséhez szükséges további 10 nap egészít ki, vagyis összességében közel két hónapot kell várnia egy cégnek, mire szerződtetheti a friss jogosítványos targoncást.

Akkor is ki kell várni a 45+10 napos keretidőt, ha a fent említett esetről van szó, vagyis a munkavállaló egy korábbi tanfolyamnak köszönhetően a valóságban tud targoncát vezetni. Ilyenkor a gyakorlatban a képzőhelyek el szoktak tekinteni a gyakorlati képzés jelentős részétől, vagyis az új munkahelyet kereső dolgozó 5 nap alatt végez a tanfolyammal, majd 55 napig vár, hogy fel tudják venni.

Na meg a fizetés

A munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásait igénybe vevő cégek viszont pont azért választják ezt a megoldást, mert rugalmas, tehát például a szezonális munkaerőigényhez jobban tudnak vele alkalmazkodni. Ha viszont két hónapot kell várni a munkásra, akkor oda a rugalmasság.

AFP / Jacques Demarthon

A potenciális targoncások számát az utóbbi időben alaposan megnyirbálta az elvándorlás, az alapszinten németül vagy angolul beszélő dolgozók jelentős része már külföldön van. Németországban havi bruttó 1400 euró (nettó 1000 euró, azaz 310 ezer forint) a beugró fizetés egy targoncásnak, de a tapasztaltabbak, vagy helyi referenciákat már hozni képes munkavállalók 2000-2500 euró (600-750 ezer forint) között is kereshetnek. Sok más szakmához képest ez is olyan mértékű különbség, amely elszívja az ügyesebb munkavállalók java részét.

A közmunka piactorzító hatása ebben a szakmában is érvényesül. Közmunkásként nem kell annyira elfáradni, mint – esetleg több műszakban – targoncásként, a társadalombiztosítási jogviszony azzal is megvan, munkaidő után pedig lehet feketén másodállást vállalni, így összességében sokaknak nem éri meg bemenni a legális magánszektorba.