Márciusban kissé megzuhant a Magyarországról kivitt áruk értéke, az export. Euróban számolva 3,5 százalékkal kevesebbet tudtunk eladni külföldön, ami egyrészt még nem dráma, másrészt viszont 2014 októbere óta egyáltalán nem volt példa ennek a mutatónak a csökkenésére. Az igazi dráma inkább abban van, hogy az elemzők egybehangzó véleménye szerint a kisiklást pusztán az autóipar megtorpanása okozta, ráadásul azon belül is

a győri Audi egyik modellváltása.

Az ipar, azon belül is a meghatározó fontosságú autóipar, az idei évet kisebb sebességi fokozatban kezdte, többek között nem készült annyi Audi, mint tavaly. És ez már elég volt ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérleg romoljon, mert a kitettségünk ilyen nagy.

Túry Gergely

Ezentúl tehát érdemes az A3-as szedán ráncfelvarrásáról szóló híreket úgy olvasni, hogy annak egyenes következményeként az export bezuhan. Vagy azt az egyébként jó hírt, hogy a Q3-as modell gyártását Spanyolországból Győrbe hozzák, mert ehhez a lépéshez is kell némi átállás. Addig viszont bocsánat, de átmenetileg behorpad a kivitelünk.

Ráadásul ha az autógyárakban csak átmenetileg is csökken a termelés, akkor az villámgyorsan leszivárog a gazdaság többi részébe, a beszállítókon keresztül ugyanis hirtelen mindenki elkezdi megérezni a negatív hatásokat.

Átmenetileg rosszak vagyunk, ez van

„Valószínűleg csak átmeneti jelenségről van szó, az ipar teljesítménye az év hátralévő részében minden bizonnyal magára talál” – mondja Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A mostani adatokból tehát nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a következő pár hónapot kell majd nézni ahhoz, hogy el lehessen dönteni, milyen lesz az éves összesített eredmény.

Ugyanerre számít Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője is, aki hangsúlyozza, hogy a külső konjunktúra stabilnak látszik, vagyis a magyar üzemek termékeit a külföldi kereslet a következő hónapokban is fel tudja majd szívni.

Így élt Marci Hevesen - A középosztály álma és ébredése

Kérjük ne vegyen új tévét, köszönjük

Miközben az Audinál átcsavarozták a gépsorokat, a belső fogyasztásnak nem szóltak, hogy álljon le, a magyar emberek nem szakították meg azt a hónapok óta tartó trendet, hogy egyre többet vásárolnak. Márpedig új tévét venni a foci-Eb-re az év első harmadában azért volt kedvezőtlen, mert az többnyire importtermék, vagyis a behozatalt növelte, ennek következtében pedig az export-import különbözetét rontotta. (A kereskedelmi mérleg többlete 952 millió euró volt, ami persze nem rossz, de 58 millió eurós csökkenést mutat, ami semmiképpen sem jó.)

Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is értsék

Van még egy sérülékeny pontunk, amely az autóiparhoz hasonlóan a napokban ismét látványos lett. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentősen lerontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését. A szerdai országjelentésben 2016-ra már csak 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, miközben tavaly novemberben még 2,4 százalékot vártak. „Mi a CIB Banknál eddig is kereken 2 százalékot jósoltunk, és most is tartjuk ezt a becslésünket” – mondja Trippon Mariann. Ez ugyan jóval alacsonyabb a hazai hivatalos 2,4-3 százalékos prognózisoknál, de most már optimistább az OECD várakozásainál.

AFP / Nurphoto / Jaap Arriens

Megint csak nem önmagában azzal van probléma, hogy a prognózis lefelé módosult, hanem a jelenség okával: ez ugyanis annak köszönhető, hogy a Brüsszelből érkező pénzek mennyisége átmenetileg kissé visszaesett. Ugyan jönnek a pénzek továbbra is, de az ütem alábbhagyott, és ez minket rögtön kiakasztott.

Ha Brüsszelben levegőt vesznek, a növekedésünknek annyi.

„Úgy gondoljuk, hogy sajnos a magyar gazdaság reális teljesítőképessége csak a GDP 2 százalékos növekedésére elegendő idén” – mondja Trippon Mariann. Véleménye szerint a beruházások értéke az igazán fontos adat, amely látványosan összezuhant idén. Ez megerősíti azt (amit egyébként régóta mindenki tudhat, sejthet), hogy beruházás nálunk érdemben csak uniós forrásból van, a magánberuházások pedig nagyon alacsony szinten vannak.

OECD: A magyarok még mindig a legszegényebbek között

Ez elsőre azért érthetetlen, mert a környezet egyébként nem rossz, a cégek olcsón tudnak hitelhez jutni, csak úgy látszik, nem akarnak. A dolog bizalmi oldala ugyanis még hiányzik, továbbra is rosszul állunk az olyan „szoft tényezőkben”, mint a kiszámíthatóság, a gazdasági értelemben vett megbízhatóság vagy a jövőbe vetett üzleti bizalom.

Ötletbörze indul

A Figyelő kormányközeli forrásokra hivatkozva nemrég arról számolt be, hogy az idei első negyedévről érkező GDP-adat egyébként még a kormányt is nagyon meglepte, és Orbán Viktor miniszterelnök sebtében válságstábot hívott össze. Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől várnak ötleteket arra, hogy miként lehetne újra berúgni a gazdaság motorját. Ha azonban az elemzői várakozások szerint folytatódik az év, akkor az autóipar beindulása és az uniós pénzek újból meginduló áramlása gyakorlatilag automatikusan megteszi azt a szívességet a kormánynak, hogy az idei számok teljesen ne szálljanak el. A háttérben azonban a függőségünk miatti sérülékenység biztosan megmarad, mert a diverzifikáció és az üzleti életbe vetett bizalom nem fog egyik napról a másikra megjavulni.

Túry Gergely

Az 1,6-2 százalékos idei GDP-növekedéssel pedig az a nagy baj, hogy a visegrádi négyek között ez a legalacsonyabb. Az OECD Szlovákiában 3,1, Csehországban 2,4, Lengyelországban pedig 3 százalékra számít, és ha ez lesz a valóság, akkor regionális szinten lemaradunk. Igaz, 2017-ben a várakozások szerint már jobban bővülhetünk, mint a csehek, de a szlovákokat és a lengyeleket még jövőre sem érjük be, másrészt ez a viszonylag optimista jóslat is csak annak köszönhető, hogy az uniós támogatások lehívásában akkor éppen nem várható a mostanihoz hasonló döccenő.