Nem jött össze a nagy hírveréssel beharangozott bürokráciacsökkentés – ismerte el a Portfolio konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint az intézményrendszerben ugyan voltak változások, ám ezzel párhuzamosan beígért, 150 ezres létszámcsökkentésből nem lett semmi.

Emlékeztetőül: a 2016 elején belengetett változások jobbára abban merültek ki, hogy számos háttérintézményt, például a fogyasztóvédelmet, az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot, vagy a műemlékvédelmet valamely minisztérium alá sorolták be. Az a már akkor is elég valószerűtlennek tartott terv, hogy a 2018-as választásokig a közigazgatásban dolgozók közül több mint százezer embert „terelnek át a magánszektorba”, azonban nem valósult meg.

A Portfolio konferenciáján Csepreghy másról is beszélt. Elutasította például azokat a vádakat, hogy az uniós pénzeknél sok lenne a lopás. Emlékeztetett, az Európai Bizottság adatai szerint a 81 ezer projekt közül mindössze 2 százaléka lehet szabálytalan. Arról nem tett említést, hogy az OLAF éves jelentése szerint Magyarország esetében javasolta a legtöbb támogatás visszatartását vagy visszafizetését az EU csalásellenes szervezete.

Csepreghy ehelyett arról beszélt, időarányosan mennyivel több támogatást fizettek már ki az érintetteknek, mint az előző hétéves ciklusban. „A régi ciklusban eddig az időpontig csak 754 milliárd forintnyi forrást fizettek ki a hatóságok 10981 projektre, míg mostanáig már 3098 milliárd forintot 81154 projektre. Mindegyik aspektusban vezet Magyarország a visegrádi négyek, illetve a további négy régiós uniós tagállam között” – idézi a Portfolio a politikust. Megint hozzátennénk, hogy a változás hátterében az áll, hogy tavaly egy törvénymódosítással lehetővé tették akár 100 százalékos előleg kifizetését, ezek a pénzek azonban csak a magyar államkasszából áramlanak ki, Brüsszel nem finanszírozza.

Csepreghy beszédének további részeit a Portfolio tudósításában olvashatja.