Hivatalossá vált, kik lesznek a negyedik Orbán-kormány tagjai. A korábbi miniszterek közül folytathatja a munkát Semjén Zsolt, Pintér Sándor, Varga Mihály (ő nem nemzetgazdasági, hanem pénzügyminiszterként), Palkovics László innovációs és technológiai miniszterként, Rogán Antal, Trócsányi László, Szijjártó Péter és Süli János.

A fejlesztési tárca megszűnik, a nemzeti vagyon kezeléséért Bártfai-Mager Andrea felel majd – neki anyagilag még visszalépés is lesz a miniszterség, hiszen korábban volt már az MNB Monetáris Tanácsának tagja, ott a törvény szerint havi 3 millió fizetés is járhatott, de két MNB-tulajdonú cégtől is felvett fizetést, összesen 800 ezer forintot. Az Emmit Kásler Miklós vezetheti ezután, akire nemcsak akkor figyelhettünk fel, amikor elmagyarázta, hogy a tízparancsolat véd a halálos betegségek 70-80 százaléka ellen, hanem akkor is, amikor 39 millió forint támogatást kapott a könyvének kiadója az MNB egyik alapítványától, miközben ő ott ült egy másik jegybanki alapítvány kuratóriumában. Lázár Jánost Gulyás Gergely váltja, aki az ügyvédi munkát 2010-ben hagyta ott, azóta a Fideszen belül építi a karrierjét. A honvédelem Benkő Tiborhoz, a mostani vezérkari főnökhöz kerül, a földművelésügyi minisztériumban pedig Nagy István, a jelenlegi államtitkár lép elő miniszterré.

Bártfai-Mager Andrea

MTI / Beliczay László

Az új parlamentben nőhet a képviselők fizetése: a jelenlegi nettó 500 ezerről 665 ezer forint körüli összegre emelhetik a havi bért. Miután a Blikk megírta a hírt erről, a Fidesz-frakció úgy reagált, hogy nem emelnék a képviselői béreket, mert az a közigazgatási alapilletményhez van kötve. Hogy ez utóbbit megemelnék-e, arról szemérmesen hallgattak.

Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a Magyarországról származó sertéshúsokat és sertés eredetű termékeket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumába egy, a Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területéről származó vaddisznótetemet szállítottak be, abban találták meg a kórokozót.

Túry Gergely

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, de így is óriási gazdasági kárt okozhat. A megbetegedett állományokat ugyanis le kell ölni, illetve hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli, mind az exportkereskedelemre vonatkozóan. Ideiglenesen visszaeshet a magyar sertéshús és húskészítmények exportja, és csökkenhet az élősertés felvásárlási ára is – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos.

Megbénították Márki-Zay Péter munkáját a hódmezővásárhelyi fideszes képviselők. Már az is tragikomédiába illik, ahogyan az ülést egyáltalán sikerült összehívni. Kedden egy rendkívüli közgyűlést tartottak, majd csütörtökön három, mások szerint négy ülést is lezavartak a városházán. Amikor pedig sikerült úgy ülésezni, hogy mindenki ott volt, megvonták a független polgármester jogát, hogy 100 millió forintos tételekig rendelkezzen a város pénzeiről, magyarul a képviselők ezzel magukhoz vették a költségvetés kontrollját. Egymilliárd forint átcsoportosításáról is döntöttek, amellyel százmilliókat vontak el a város működésétől, egyes fejlesztések önerejétől.

Eközben a polgármester szerint a költségvetés legfeljebb pénzügyforgalmi szempontból tűnik rendben lévőnek. A valóságban veszteségesek az önkormányzati cégek, amelyek az államtól kapott előleg egy részét is elköltötték már.

A hét képe: Mezőkovácsházán egy lezárt, koszos, elsötétített bódéban székel az a százmilliós összegekről döntő alapítvány, amelyet évekig Simonka György fideszes parlamenti képviselő rokonai és barátai vezettek.

hvg.hu

Több tízmilliárd eurót tervez átirányítani Brüsszel a közép-európai térség támogatásából a válság sújtotta déli államokba, elsősorban Spanyolországba és Görögországba - írta a Financial Times. A reformterv legfontosabb eleme, hogy megszűnik az automatizmus, amely gyakorlatilag a GDP alapján osztotta szét a forrásokat. Ennél sokkal részletesebb feltételrendszert dolgoznak ki, amiben helyet kap például az ifjúsági munkanélküliség, az oktatás, a bevándorlás szabályozása és az innováció támogatása. Ezen kívül elvárás lehet a jogállami keretek fenntartása, és korlátozzák, mire lehet EU-pénzeket felhasználni. A Financial Times hozzátette: a változások leginkább a magyar és a lengyel kormányt idegesíthetik fel.

A világ egyik legnevesebb orvosi lapja is Magyarországgal foglalkozott: a The Lancet arról írt, hogy a magyar példa jól megmutatja a nyugati országoknak, mire számíthat egy állam, ahol a kormány számára a populizmus fontosabb, mint az egészségügy. Ez egy alulfinanszírozott rendszer, és a magyar lakosság az egészségével fizet – állapította meg a lap. A cikk szerint meglenne a lehetősége a magyar kormánynak arra, hogy javítsa az egészségügyet, de nem teszi.

Drágább lesz a taxizás július 1-jétől Budapesten – erről döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az alapdíj a mostani 450-ről 700 forintra nő, a kilométerdíj 20, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal emelkedik. Tarlós István arról beszélt a szavazás előtt: majd ha túl magas lesz a tarifa, az emberek nem szállnak be a taxikba, hanem a tömegközlekedést használják. A taxisok egy kutatása szerint 99,3 százalék azt akarja, hogy drágább legyen az általuk kínált szolgáltatás. A hivatalos dokumentumban is szerepeltetett adatot nem épp profi módszertannal hozták ki, a Taxisok Világa magazin Facebook-oldalán megkérdezték a követőket, mit gondolnak az emelésről, így jött ki a 309:2-es, vagyis a 99 százalék fölötti végeredmény.

Fülöp Máté

Azt is megszavazták a fővárosi közgyűlésben, hogy indulhat a felújítás a város szívében: a Lánchíd három, az Alagút ez után még további 1-2 évig is le lehet zárva. A kellemetlenségekért cserébe szinte semmit nem kapnak a budapestiek, hiszen mindent kihúztak a tervekből, ami a megújításon túl fejlődést jelenthetett volna.

A fővárosi közgyűlés arról is döntött volna az eredeti terv szerint, hogy melyik cég kapja meg a következő 15 évre a városnéző buszok üzemeltetésének jogát, de az utolsó pillanatban levették a tervet a napirendről. Egy, a hvg.hu birtokában került dokumentum szerint a két érvényes pályázat közül az alacsonyabb koncessziós díjat ígérő lehetett volna a győztes, 41,6 helyett 25 millió forintot fizettek volna Budapestnek, ami a szerződés 15 éves időtartama alatt 2,98 milliárd forint kiesést jelentett volna.

A francia munkaügyi minisztérium hivatalos kutatóintézete végzett egy felmérést, hogy kiderüljön, melyik az öt legnehezebb foglalkozás. Az eredmény: a legnehezebb szakma a szakácsmesterség. A konyhafőnöknek hajnalban kell kelnie, és csak éjféltájban térhet nyugovóra. Szűkös konyhában, hatalmas hőségben, óriási stressz alatt dolgozik, hiszen minden kivitt ételnek tökéletesnek kell lennie.

A második helyre a pincérek és a szállodai alkalmazottak kerültek. A harmadik leginkább embert próbáló szakma a betegek és az idősek gondozását vállaló ápolóké, majd a hentesek, a friss húskészítményeket előállító szakemberek és a pékek következnek, az ötödik helyre pedig a bankok és a biztosítótársaságok ügyfélszolgálatain dolgozó alkalmazottak kerültek.

Másodfokon két év felfüggesztett fogházat kapott a csanádpalotai gazda, akit azért jelentettek fel, mert embereket rabszolgaként dolgoztatott. A sértettek többsége ennek ellenére ma is a most elítélt férfi tanyáján él. Más ügyek is azt mutatják, hogy ezek az emberek kényszerhelyzetükből nemigen tudnak kilépni, ezért a hasonló esetek eleve nagyon ritkán jutnak el a bíróságig.

Délkelet-Magyarországon több hasonló esettel is találkoztunk már, bár rendőrségi eljárásig ritkán jutnak ezek az ügyek. Hiába kényszerülnek alárendeltségben élni, többnyire maguk a szenvedő alanyok is jobbnak látják, hogy elhallgassák a körülményeiket, mert úgy gondolják, hogy nincs kiút, másutt még rosszabb is lehet.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!