A kormány a stabilitás és az előre tervezhetőség jelének tekinti, hogy a költségvetés már évek óta elkészül a parlament nyári szünetéig, az viszont, hogy mennyi lesz a következő évi minimálbér, az év utolsó napjaiig bizonytalan maradt 2019-ben is. Az alapprobléma az volt, hogy évekkel korábban már megegyeztek a mostani 8 százalékos emelésről is, de időközben annyival nőtt a GDP, és akkora lett a munkaerőhiány az országban, hogy sok dolgozó szerint ennyi már nem lenne elég. A szakszervezetek azt kérték, hogy legyen minimum tízszázalékos az emelés, a munkaadói oldal viszont arra hivatkozva nem akart több pénzt adni, hogy az előrejelzések 2020-ra már lassuló növekedést várnak. Így a minimálbér 2020-ban várhatóan bruttó 161 ezer forint lesz, a középfokú végzettséghez kötött bérminimum pedig bruttó 210 600 forintra nő.

A költségvetés tervezésekor úgy számolt a kormány, hogy az átlagkereset bruttó és nettó értéke is 8,3 százalékkal nőhet 2020-ban, ezen belül a versenyszférában 8,9 százalékos lenne a növekedés. Az infláció ebből 2,8 százalékot vinne el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőnek januártól.

Reviczky Zsolt

Az új tb-törvénnyel százezrek veszthetik el az ingyenes ellátást

„Ha a vizitdíjból akkora balhé volt, képzelhetjük, ebből mekkora lesz” – írtuk, miután a parlamentben elfogadták a tb-törvény módosítását. Az orvosi kamara és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is arra kérte Áder Jánost, hogy ne írja alá, de a köztársasági elnök hajthatatlan volt.

Igaz, az új szabályok nem január 1-jén élesednek, 2020. október 1-jéig lesz idő felkészülni rájuk. Azaz októbertől kiszámlázhatják az orvosi kezeléseket azoknak, akiknek rendezetlen a társadalombiztosítási jogviszonyuk, a tajszámot pedig háromhavi tartozás után érvénytelenítik. Ebben a helyzetben az orvoshoz forduló embernek fizetnie kell az ellátásért, a gyógyszereit pedig nem támogatja a tb. Eddig a potyautasoktól csak az elmaradt tb-t hajtotta be a NAV, úgy, mintha adót nem fizetett volna. A Magyar Orvosi Kamara is azért támadja a törvényt: az rendben van, hogy a járulékot mindenkin hajtsák be, de súlyos aránytalanság, hogy 23 ezer forint be nem fizetése miatt adott esetben milliós gyógyszereket fizettessenek ki az emberekkel, vagy megtagadják tőlük az ellátást.

A sürgősségi ellátásra ettől függetlenül mindenki jogosult lesz – nyugtatott a kormány, és ezt írta Áder János is az aláírása indoklásában. A hvg.hu által megkérdezett jogász szerint azonban a törvény szövegéből nem következik egyértelműen, hogy ha el is látják a beteget, utólag nem számláznak-e neki valamit. Akit lejelentett a munkáltatója, csak nem fizet utána tb-t, az nem kerülhet bajba – próbálta nyugtatni az érintetteket Kincses Gyula, a MOK elnöke. Azt is hozzátette: a végrehajtási rendeletekben bíznak, hátha azokon keresztül majd jobban lehet a betegek érdekeit érvényesíteni.

MTI / Szigetváry Zsolt

A tb-törvény kevesebbet emlegetett, pedig sok vállalkozó számára legfontosabb pontja, hogy a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék összeolvad. Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz. Ezt sem januártól vezetik be, 2020. július 1-jétől él az új szabály. Szintén ekkortól kapják meg a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok a járulékmentességet.

Újabb családtámogatási szabályok élesednek

Két olyan pontja lesz a családvédelmi akciótervnek, amely a legtöbb más szabály után fél évvel, 2020. január 1-jétől lép életbe. Egyrészt az új évtől lehet igényelni a nagyszülői gyedet. Ezt azok vehetik fel, akik az unokájuk születése előtti két évnek legalább a felében biztosítottak voltak, és most sem kapnak nyugdíjat. Az is feltétele a támogatás folyósításának, hogy a gyerek mindkét szülője, vagy ha egyedülálló szülő neveli, akkor a gyereket gondozó szülő keresőtevékenységet végezzen. A szülőnek nyilatkozatban kell megerősíteni, hozzájárul ő is ahhoz, hogy a nagyszülő igénybe vegye a gyedet.

Mostantól vezetik be a négy vagy több gyereket nevelő nők szja-mentességét is. Nekik a munkaviszonyból vagy más hasonló, nem önálló tevékenységből származó jövedelem után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Járulékot azonban a jövőben is kell fizetni utánuk. Fontos, hogy csak nőkről van szó, a kedvezmény nem vonatkozik például a sok gyereket nevelő özvegy vagy elvált apákra.

AFP / Amelie Benoist

Egyszerűsödik az adórendszer, még több adatot fog látni a NAV

Az adótörvények között a leglátványosabb változás, hogy megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó. A kata és a kiva hatálya alá bárki bármikor átjelentkezhet, egyedül arra kell figyelni, hogy mindenki, aki még az eva hatálya alatt maradt, lépjen valamit 2019. december 31-ig. Ha ezt nem teszik meg, akkor egyéni vállalkozóként az szja, társas vállalkozásként pedig a társasági adó alanyai lesznek, ennél pedig a legtöbben tudnának kedvezőbb lehetőséget választani. A NAV segített az eligazodásban, a részleteket ide kattintva nézhetik át.

Aki a kisvállalati adót választja, annak január 1-tól 13 helyett 12 százalékra csökkent ez az adókulcsa.

Szintén adócsökkentésnek örülhetnek a kereskedelmi szálláshelyek tulajdonosai. Ezeknek a szolgáltatásoknak az áfakulcsa 18-ről 5 százalékra csökken. Igaz, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást rájuk is kiterjesztik.

A legnagyobb nyertese az adótörvényeknek azonban, nem túl nagy meglepetésre, a sport. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást 2020-tól már más pénznemben megfizetett jövedelmekre is alkalmazni lehet (azaz az itt dolgozó külföldi edzők, játékosok is könnyebben élhetnek vele). A tao-támogatást pedig mostantól önerő nélkül is fel lehet használni létesítményfejlesztésre.

Egyre többeknek kell majd adatokat szolgáltatni a NAV felé. Nem az új év elejétől, hanem 2020. július 1-jétől értékhatárra tekintet nélkül online, valós idejű adatot kell majd szolgáltatni a számla tartalmáról az eddigi 100 ezer forintos áfatartalom feletti értékhatár helyett. Szintén július 1-jétől az eddigi 15 napos számlakiállítási határidő 8 napra csökken. Igaz, ez még mindig csak a bemelegítés ahhoz, hogy majd 2021. január 1-jétől minden számlát online módon jelenteni kell az adóhatóság felé.

Az pedig az adóügyek egyszerűsítését jelenti, hogy ha valaki tartozik a NAV-nak, de egy más ügye miatt túlfizetése is volt, akkor az adóhatóság ezeket hivatalból összevonhatja, egyszerűen levonhatja a túlfizetést a tartozása összegéből, nem két külön ügyként kezeli azokat.

Stiller Ákos

A válságra készülés költségvetése a 2020-as

Ami az új év költségvetését illeti: a büdzsé bevétele 21 425 milliárd forint lehet, a kiadás 21 792 milliárd, azaz 367 milliárd forint lenne a hiány. A kormány úgy számol, hogy 4 százalékkal nő a GDP. Ez optimistább, mint bármi, amit az elemzők várnak. Igaz, a költségvetés tervezésekor úgy számolt a kormány, hogy 2020-ban 320,9 lesz az átlagos forint-euró árfolyam. Ez már a tavaszi tervezéskor is irreálisnak tűnt, azóta pedig majdnem lehetetlennek látszik.

Amikor elemeztük a büdzsét, arra jutottunk: ez csak szavak szintjén a családok költségvetése, a legfontosabb cél valójában az, hogy felkészüljön az ország egy lehetséges világgazdasági válságra. A 2019-esnek több mint hatszorosa, 378 milliárd forint lesz a tartalék. Arányaiban több pénz jut így is a sportra és a honvédelemre, a relatív vesztesek között pedig az oktatást és a nyugdíjrendszert érdemes említeni.