Tovább terjed a koronavírus Európában és Magyarországon is, és egyelőre nem látni, hol lesz ennek a vége. A kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendelt el az ország teljes területére. A járvány elleni védekezés eszközeit fél évig tilos lesz exportálni. A fuvarozók attól félnek, hogy összeomolhat az európai ellátás. A légiforgalom visszaesett, a Wizz Air úgy számol, hogy csak márciusban 40 millió euró kárt szenved el, és júliusra állhat vissza a normál üzem. A Munka törvénykönyve nem ismeri a karantén fogalmát, így aki a munkájával összefüggésben kerül zárlat alá, az 100 százalékos táppénzre számíthat. Az építőiparban a nagy projektek lehetnek a leginkább veszélyben. A boltokban nincs veszélyhelyzet, mégis tart a vásárlási láz, az üzletek hiába hangoztatják, hogy sok esetben teljesen fölösleges a felhalmozás.

A tőzsdéken közben eladási láz tört ki, ez magyarázza, hogy csütörtökön a New York-i indexek az 1987-es fekete hétfő óta nem látott zuhanást produkáltak, de a BUX is több mint húszéves csúcsott döntött meg: az orosz válság óta nem látott, 11 százalékot meghaladó volt az index napi esése. Az Egyesült Államokban a Fed aztán csütörtök este bejelentette, hogy elképesztő összeget, 1500 milliárd dollárt hajlandó a gazdaságba tolni - ez a bejelentés elég volt arra, hogy megálljon a pánik a tőzsdén -, az Európai Központi Bank is kész lépni. Az Európai Bizottság egy 25 milliárd euró értékű befektetési alapot állít fel, hogy a gazdaságot segíthesse átvészelni ezt a helyzetet. A német kormány korlátlan hitelprogramot indít, a Bank of England vészkamatemeléssel próbálkozik. Kínában eközben javul a helyzet, Vuhanban több cég már újraindította a termelését.

Ha bármi komoly válság söpör át újra Európán, az vagy Olaszországból fog kiindulni, vagy az olasz gazdaságot rengeti meg a legjobban – ebben egyetértett minden elemző legkésőbb 2009 óta. Most itt van a válság. Olaszországban gyakorlatilag megállt az élet, az egész ország vesztegzár alá került. Pedig baj volt már a járvány előtt is, ráadásul 2019-ben csak a turizmus és a jó export mentette meg őket a recessziótól, és most mindkettő a földbe áll.

Az olasz kormány úgy döntött, hogy háromszor annyit költ a járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozására, mint amennyit eddig terveztek, így már 25 milliárd eurónál jár az összeg. Így biztos, hogy az olasz államháztartási hiány átlépi a 3 százalékos tűréshatárt, de az EU döntéshozói már jelezték, ebben a helyzetben elnézőek lesznek, az első a válságkezelés.

Ilyen hangulatban nem volt nehéz megtippelni, miről fog szólni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi évnyitója. Orbán Viktor a rendezvényen gazdaságvédelmi akciótervet ígért a koronavírus hatásainak ellensúlyozására, de semmi konkrétum nem derült ki. Hacsak az nem, hogy a miniszterelnök szerint a költségvetés újraírására lesz szükség, részben azért, mert a "turizmusnak kampó" ebben a fél évben.

Az optimizmust Matolcsy György tartotta fenn, aki arról beszélt, hogy 2030-ra az átlagos uniós fejlettségi szint 93 százalékáig juthat Magyarország, ehhez persze az kellene, hogy a gazdasági növekedés évről évre 3 százalékkal haladja meg az EU átlagát. Néhány órával később - az eseményen szintén résztvevő - Varga Mihály pénzügyminiszter bemondta az eddigi legpesszimistább forgatókönyvet: extrém esetben 0,3 százalékkal vissza is eshet idén a magyar GDP.

A forint újra esni kezdett a nemzetközi feszült helyzetben, a forint/euró árfolyam csütörtökre ismét elérte a 340-es szintet. Az elemzők szerint reális, hogy lehet idén recesszió a legrosszabb forgatókönyv szerint, de ugyanígy előfordulhat az is, hogy az eredetileg várt 4 százalékosnál nem sokkal lesz csak kisebb a növekedés – vagyis óriási a bizonytalanság. Ami a lehetséges lépéseket illeti: a kormány és az országgyűlés pénzügyi támogatást nyújthat mind a vállalkozásoknak, mind a háztartásoknak, az MNB nyomott kamatokkal segítheti a bankokat, hogy hitelekhez juttassák a cégeket. Összességében ezer milliárd forint körül van az állam mozgástere.

A hét képe: Varga Mihály és Orbán Viktor a gazdasági évnyitón.

A járvány egyik mellékhatásaként kitört egy olyan olajháború, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Sőt, egyes szakértők már az olajtermelő országok kollektív öngyilkosságáról beszélnek.

A kínai kereslet és a turizmus visszaesése miatt a kőolajexportáló országok szervezete (OPEC) azt tervezte, hogy 2020 végéig további napi 1,5 millió hordóval csökkenti a kőolaj-kitermelést, ne legyen veszélyesen nagy az árcsökkenés. Oroszország azonban nem támogatta a termelés visszafogására irányuló terveket, ami további áresést generált a piacon, ráadásul rendkívül agresszív válaszként Szaúd-Arábia hordónként 6-7 dollárral levitte a kínaiaknak árult olaj árát, és kétmillió hordóval megnövelte a termelését.

„Húsvétra a turizmus Budapesten gyakorlatilag megszűnik” – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. A szállodák valószínűleg 15 százalékosnál alacsonyabb kihasználtsággal fognak nemsokára működni, szállodahajók április végéig nem érkeznek az országba, és sorra mondják le a külföldiek a már lefoglalt utazásaikat is. De nagy bajban vannak az éttermek és a bulinegyed is.

Az ügynökség szerint ha jól kezelik a helyzetet, 10 hónap lehet, amíg helyreáll a szektor, ha rosszul, akkor több mint két év. Az elsődleges cél most a likviditásmenedzsment: tudja a lehető legtöbb szálloda kifizetni a dolgozóit és a számláit. Ha pedig majd túljutunk a krízisen, akkor abban lehet bízni, hogy a magyarok először még csak belföldön mernek majd pihenni.

Reális, hogy olyan szintű előrehaladást tudunk elérni, hogy az év végére lezárhassuk a tárgyalásokat az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli viszonyáról, az ország pedig rendezett módon váljon el teljesen az uniótól  – mondta az EU és Nagy-Britannia Brexit utáni egyezkedéséről Iain Lindsay. A fél év múlva távozó budapesti brit nagykövet szerint ha az EU-t megalapozó Római Szerződést háromnegyed év alatt sikerült tető alá hozni, akkor a brit kilépés részletkérdéseit is megoldják ennyi idő alatt, különösen, hogy a Brexit-megállapodás sem azért húzódott majdnem három évig, mert az unió egészét érintő kérdéseken ültek volna a felek.

Arra a kérdésünkre, hogy mivel tölti az utolsó magyarországi hónapjait, azt válaszolta: „Remélem, nem otthon, mert egy karantén miatt nem tehetem ki a lábam.” Szerinte „a gazdaságunk erős, az államkassza stabil, a közszolgáltatások pedig felkészültek. Valószínűsíthető egy időleges zavar, de bízunk abban, hogy ebből sikerül kilábalni.”

A vendéglősből az állami cégek kiszolgálását monopolizáló biztosítási alkusszá vált Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc arra szövetkezett, hogy meghódítsák az online biztosítási piacot. Magyarországon az online biztosítási alkuszok még nem hasítottak ki túl nagy falatot az üzletágból: a biztosítási ágazat tavalyi 650 milliárd forintos díjbevételének alig a negyedét közvetítették ők.

A nagy kérdés az, hogy Hungarikum Alkusz milyen üzleti modellel rukkol elő. A már most is működő cégek offline biztosítási termékeket ültetnek át az internetre, ennél nagyobb dobás lehet az, ha újszerű termékekkel célozzák meg a fiatalabb generációkat.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: