1824 milliárd euróról, azaz a magyar GDP nagyjából 14-szereséről kezdtek alkudozni az EU-csúcson - az unió következő hétéves költségvetéséről megegyezni akkor is nehéz feladat lenne, ha a kompromisszumot nem nehezítené a válság. Magyarországon gyorsan összehívták a parlament rendkívüli ülését, és megszavazták, hogy magyar részről csak akkor lehet támogatni az uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó, hitelből finanszírozott helyreállítási programot, ha a pénz szétosztását nem kötik a jogállamisághoz vagy a bevándorlás megítéléséhez.

De tévedés lenne azt hinni, hogy a magyar miniszterelnök fenyegetései miatt volt csak nehéz a tárgyalás. A takarékoskodásra ügyelő államok és a szegényebb, az eladósodás szabályait lazábban kezelő déli országok ellentéte régóta visszatérő téma, erre rátett egy lapáttal a koronavírus. Legalább abban már kialakult a konszenzus a csúcs előtt, hogy a válságkezelésre szánt pluszforrás fedezetét rövid távon az Európai Bizottság kötvénykibocsátása adja majd.

Hatályba léptek a járvány miatt meghozott beutazási korlátozások. Piros, sárga, vagy zöld kategóriába sorolták az egyes államokat, ennek megfelelő a határátlépési korlátozás szigora. Szinte rögtön, ahogy megjelent a rendelet, át is írták: ugyan alapvetően az egyes országok kapnak zöld, sárga vagy piros besorolást, de az egyes megyék, régiók vagy akár városok is külön kategóriába kerülhetnek, mint az országuk. Ennek az egyik oka valószínűleg az lehet, hogy az EU-csúcs előtt három nappal Budapesten tárgyaló portugál miniszterelnök erre kérte Orbán Viktort, akinek nyilvánvaló érdeke volt támogatókat gyűjteni maga mellé az uniós csúcsra.

A környező országok közül Ukrajna piros, Szerbia és Románia sárga, minden más szomszédunk zöld jelet kapott. A sárga Nagy-Britannián, Portugálián, Svédországon és Norvégián kívül Nyugat- és Észak-Európa zöld besorolású. Az Egyesült Államok, amely most a világ legnagyobb koronavírus-gócpontja, csak sárga besorolást kapott.

MTI / EPA / Vickie Flores

Elfogyott a válságkezelésre a veszélyhelyzet elején félretett keret, miután egy kormányhatározatban nagyjából 300 milliárd forintot osztott szét több tucat költségvetési címre a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból. Úgy tűnik, hogy már egyáltalán nem tartalékolnak, az átcsoportosítás már a költségvetési hiányt is növeli.

Csakhogy azt még mindig nem hozták nyilvánosságra, hogy áprilisban milyen költségvetési címekről szedték össze az alap több száz milliárd forintját, vagyis nem nehéz feltételezni, hogy most csupán feloldja a kormány a gazdaságvédelemre zárolt pénzeket. A Gazdaságvédelmi Alap benne van a 2021-es költségvetésben is, de alig több egyszerű címkénél.

A hét képe: szúnyogirtás biológiai gyérítéssel.

hvg.hu

Iszonyatos árak, bóvli, megvezetés - így fogalmaznak egy online fórumon a balatoni apartmanokról. Tettünk egy próbát, egy négytagú családnak 204 ezer forintért találtunk volna az augusztus 20-i hétre szállást, Siófokon, Keszthelyen és Fonyódon 120 ezer és 1,1 millió forint közöttiek a lehetőségek. A szállásadók jelentős része drágábban adja a szobát, mint tavaly, abban bízva, hogy nő a magyar kereslet, ha sokan csak itthon mernek nyaralni.

De nem csak az árak közelítenek a nyugati szintekhez, hanem a turisták elvárásai is. Ahogy egy szállásadó írta kérdésünkre: az igények már eddig is növekedtek, de "az idei szezonban mintha mindenki multimilliárdos körülményekhez szokott volna, az elvárás a csillagos ég létrával".

Mostantól kezdve a MÁV gyakorolja a Volánbusz tulajdonosi jogait. A cél az összehangolt működtetés, egységes menetrend és jegyrendszer. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy Dávid Ilona, a Volánbusz elnök-vezérigazgatója távozik a posztjáról.

A MÁV-nak van mivel foglalkoznia még akkor is, ha csak a vasúti feladatokkal törődik. Kiszámoltuk, melyek Magyarországnak azon vasútvonalai, amelyeken a legtöbbször romlott el valami 2020 első felében, és arra jutottunk: a legtöbb vonal szinte problémamentes, de ahol igazán sokan közlekednek, ott gyakoriak a bajok. Az összes hibapont több mint felét a négy legproblémásabb vonalon - a miskolcin, a záhonyin, a pécsin és a békéscsabain - osztottuk ki.

Reviczky Zsolt

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság döntését, amellyel 13 milliárd eurós adóbírságot szabott ki az Apple-re. A cégnek így nem kell befizetnie az ír államkasszába azt az elmaradt adót, amelyet az államtól kapott adókedvezményként.

Az indoklás szerint az Európai Bizottság nem tudta jól megindokolni, ez miért számított titkolt állami támogatásnak. Az Európai Bizottság a belső piac szabályaival ellentétesnek tartja, ha egy cég a szokásostól eltérő adóról egyezik meg valamelyik állammal, de a bíróság ezúttal úgy döntött, hogy nincs igaza a testületnek.

Külföldön egyre népszerűbbek a "maradék nélkül" mozgalmak, amelyek célja, hogy akár állatot is, zöldségeket is hulladék nélkül használjanak fel. Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével beszéltünk a hulladékmentes étkezésről - ő úgy látja, hogy a járvány nagyobb tudatosságot hozott, már csak azért is, mert sokan belátták, hogy mindig rendelni drága.

A lényeg szerinte az: csökkentsük a húsfogyasztást, mennyiség helyett válasszuk a minőségit. Az élelmiszer-pazarlás visszaszorításában az is sokat segít, ha helyi, termelői árut vásárolunk, így nem utazik a termék olyan sokat, és kisebb az esély, hogy megromlik az út során - tette hozzá. Igaz, most, hogy sokaknál véget ér a home office, nehezebb lesz az otthoni étkezéssel foglalkozni.