Újabb 15 bázisponttal, 0,75-ről 0,6 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot.

A testület egy hónappal ezelőtt mindenkit meglepett azzal, hogy 0,75 százalékosra vágta az alapkamatot, miután négy éven keresztül 0,9 százalékos volt. Már ez is rekordalacsony szintet jelentett.

A mostani döntésben már semmi meglepetés nem volt: Virág Barnabás, a jegybank újonnan kinevezett alelnöke majdnem egy hónapja elmondta, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen újabb 15 bázispontos csökkentést fog javasolni. Azt is hozzátette, hogy ez után már meg kell állni, a 0,6 százalékos alapkamat ugyanis megfelelő ahhoz, hogy segítse a járvány utáni gazdasági kilábalást.

Nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni”

– nyilatkozta június 26-án. Vagyis a piacnak bőven volt ideje beárazni nemcsak a mostani döntést, hanem azt is, hogy ezek után hónapokon át nem fog változni az alapkamat. A forintárfolyam érdemben nem is változott a bejelentés utáni percekben.

Az MNB stratégiája egyértelmű: a laza kamatkondíciókkal próbálják pörgetni a gazdaságot, hogy Magyarország a lehető leghamarabb kikecmeregjen a válságból, és abban reménykednek, hogy az alacsony kamatok miatt gyengülő forint nem fog annyi kárt okozni, mint amennyi pozitív hatása lesz a döntéseiknek.

A kamatdöntés részletes indoklását egy órával a számok közzététele után, délután 3-kor adták ki. A jegybanki közlemény legfontosabb pontja a bejelentés volt: a Monetáris Tanács a hosszabb lejáratokon ható eszközei – a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz és az állampapírvásárlások – közötti átcsoportosításról döntött. A hosszú, 15 év feletti szegmensben korlátozott mennyiségben állampapír-vásárlásokat hajt végre. A Tanács az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekint – tették hozzá.

A bejelentés után a forint némileg gyengült, a forint/euró árfolyam 350,5-ről 351,2-ig mozdult.

Az MNB azt is közzétette, milyennek látja most a gazdaság helyzetét. Szerintük a világgazdaság növekedési kilátásai érdemben romlottak, a magyar gazdaságnak azonban stabil alapjai volt, és erős növekedést produkált, amikor elérte a koronavírus-járvány.

A jegybank szerint gyors visszapattanás következik: idén 0,3–2,0 százalékkal nőhet a magyar GDP, 2021-ben már 3,8–5,1 százalék, 2022-ben pedig 3,5–3,7 százalék lehet a növekedés.

Az infláció a következő hónapokban a várakozásaik szerint nőni fog, ahogy az élelmiszerek és az olaj ára emelkedik a nemzetközi piacokon, utána viszont újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik.