Tetszett a cikk?

A jegybanki döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna.

Aki a Közgazdász-vándorgyűlések elszánt híveként nagy odaadással figyelte csütörtökön Matolcsy György előadását – amelynek már megjelentek a szlájdjai a Magyar Nemzeti Bank honlapján –, majd a szokásos buzgalommal vetette rá magát a bankvezérek szokásos kerekasztal-beszélgetésére, amelyet a monetáris politika fő irányítója, Virág Barnabás celebrált, sajnálatos módon nem értesült arról, hogy a kettő között a jegybank titokban kamatot emelt.

No, nem az alapkamathoz nyúlt, amelynek hovatovább legfeljebb jelképes jelentőséget lehet tulajdonítani, hanem a Magyar Nemzeti Banknál egy hétre elhelyezett betétekre fizet a 0,6 százalékos alapkamatnál 0,15 százalékkal többet. Erről az MNB Igazgatósága döntött, nyilván nem Matolcsy és Virág háta mögött. Mindezt a Reutersnek azzal indokolta a jegybank, hogy meg kívánta előzni az inflációs kockázatok fokozódását.

A kívülálló olvasatában: elejét akarta venni a forint további gyengülésének.

Itt egy pillanatra meg kell állítani szeptember 24-e szomorú kronológiáját, hogy visszatekintsünk azokra a nem éppen dicsőséges napokra, amikor az euró forintárfolyama 370-ig gyengült. A további zuhanás megállítására a monetáris tanács áprilisi döntésével aktiváltak egy névleg még létező, ám jó ideje nem használt eszközt, az egyhetes betétet, és kiszélesítették az úgynevezett kamatfolyosót. Ez azonnali kamatemelést jelentett a bankközi piacon, és ezzel alkalmas volt a forint megerősítésére. Ám ezt követően a monetáris tanács az ellenkező irányba indult, júniusban és júliusban, két menetben, 0,9 százalékról 0,6 százalékra vitt le az alapkamatot, azóta pedig nem nyúlt hozzá.

A Szabadság térről kiszivárgott, ellenőrizhetetlen információk szerint az elnök már júniusban azonnali 0,3 százalékpontos kamatcsökkentést javasolt, de akkor ez még nem ment át a monetáris tanácson. Viszont Virág Barnabás előre bejelentette, hogy júliusban a kamatcsökkentés folytatódik, kész helyzet elé állítva a monetáris tanács tagjait. Az egyhangú döntéseiről elhíresült testület ennek megfelelően cselekedett. Most kedden pedig látványosan megerősítette és megdicsérte korábbi döntéseit – bár az egyhetes betét kamatszintjének mozgatását Virág Barnabás valóban megszellőztette.

Eddig az egyhetes betét kamata megegyezett az alapkamatéval. Most elszakadt tőle, felfelé.

Ezzel gyakorlatilag 0,15 százalékpontos kamatemelést hajtott végre az igazgatóság, a monetáris tanács júliusi, 0,15 százalékpontos alapkamat-csökkentése után.

Amivel semmi baj, az inflációs adatokból és a forint árfolyamából ez következhet. Vagy nem. Értelmezés kérdése. Illő volna némi sorvezetőt adni hozzá. Mert a döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna. Ám a burkolt kamatemelésről a Közgazdász-vándorgyűlésen sem Matolcsy, sem Virág nem beszélt. A monetáris politikát nem is hozták szóba. Marad a gondolatolvasás. És a sértés: mindez nem tartozik azokra, akik a véleményükre oly nagyon kíváncsiak volnának. Be kellett érniük olyan bölcs megállapításokkal, mint hogy napjainkban „az adat az új olaj”, abból termelődik a legtöbb. Ennek fényében egy olyan alapadat eltitkolása, amely szabályozza a likviditást, nem válik a jegybanki élcsapat dicsőségére.

Vezető kép: Matolcsy György a jegybank által szervezett Lámfalussy-konferencián 2020 januárjában

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kovács Gábor Gazdaság

Az MNB szerint most jön a kirúgási hullám, százezer ember kerülhet utcára

Már a jegybank se vár gyors gazdasági talpra állást: 2020-ban recesszió lesz, a vállalkozások elkezdenek leépíteni, a háztartások reáljövedelme csökken, 2022-ig marad a magas infláció – derül ki a most kiadott prognózisból. Az árak még jobban elszállhatnak, ha a forint a vártnál jobban gyengül, a gazdaság még lassabban állhat helyre, ha a járvány újabb mélypontot okoz.