Aki tudja, hogy az orosz állam mennyire szereti a nagyotmondást, az nem nagyon csodálkozhat, amikor újabb és újabb hírek érkeznek az orosz koronavírus-vakcináról. Vlagyimir Putyin augusztusban jelentette be, hogy a világon elsőként Oroszországban jegyeztek be oltóanyagot az új koronavírus ellen, a vakcina pedig „elég hatékonyan működik”. Annyira, hogy Putyin egyik lányát is beoltották állítólag.

Az orosz egészségügyi minisztérium szeptember elején közölte, hogy pár tucat önkéntesen tesztelték a fertőzés megelőzését szolgáló Gam-Kovid-Vak, egyszerűbb nevén Szputnyik V nevű vakcinát, az első tétel pedig elérhetővé vált a lakosság számára is. A vakcinából Magyarország is vásárolt, hogy teszteljen.

Sokaknak azért vannak kétségeik, akár az egészségügy szakértői, akár a politikai kommunikációhoz értők közül. A magyar virológusok közül Rusvai Miklós úgy fogalmazott: a tudományos közösségeknek azért vannak fenntartásaik, mert az oroszok előbb semmilyen információt nem adtak ki a tesztekről, majd kiderült, hogy nagyon erősek a mellékhatások, Kemenesi Gábor pedig azt nevezte kockázatosnak, hogy kellően hosszú tesztfolyamat nélkül adnák ki a szert – persze ettől még akár működhet is a vakcina. Az orosz kormány sem viszi túlzásba az informálást, igaz, amikor a Pfizer és a BioNTech közölték, hogy egy 90 százalékban hatásos vakcinát dolgoztak ki, hirtelen sürgősnek találták, hogy szóljanak, a Szputnyik V még a 90 százalékosnál is hatékonyabb.

Oroszországban november 5-én lépte át az aktív esetek száma a 400 ezres határt, azóta pedig tovább növekszik, hétfőn pedig már 22 ezer új beteget regisztráltak. A járványnak 32 ezernél is több áldozata van. Legalábbis a hivatalos adatok szerint. Mert azt azért megszokhattuk az elmúlt években, hogy ha az orosz állami szervek állítanak valamit, attól még nem vehetjük biztosra, hogy az a teljes igazság. Az állami statisztikai hivatal például kiadott egy olyan adatsort is, amely szerint már szeptemberig 55 ezren haltak bele a koronavírusba – higgyen mindenki, amit akar.

Oroszországban azért is lehet nagy a baj, ha az egészségügyi adatokon túl nézünk, mert a gazdaság már gyenge volt, amikor megütötte a válság, így nem maradt túl sok mozgástér a károk enyhítésére.

Az első negyedév 1,2 százalékos GDP-növekedése után a második negyedévben 8,5 százalékot zuhant a gazdaság, és még ez is kedvezőbb volt, mint amire az elemzők számítottak.

Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia a lehető legrosszabb időzítéssel épp akkor kezdtek bele egy olajkitermelési versengésbe, így mélybe lökve az olajárat, amikor a világgazdaság leállt.

Amikor az első hullám végén úgy tűnt, hogy már javul a helyzet, a kormány elkészített egy tervet a gazdaság fokozatos újraindítására, amelyben régiónként határozták meg az újranyitás három lépcsőfokának feltételeit. Azt hihetnénk, hogy ezt aztán a második hullám érkezésével a fiókba is lehetett tenni, de nem ez történt. Az emelkedő esetszámok ellenére az ország 85 régiója közül (ebbe ők a Krímet és Szevasztopolt is beleszámolják) csak 5 tart az újranyitás első, kezdeti fázisában, 43 a másodikban, 37 már a harmadikban van.

Az orosz kormány egy 17 pontos válságkezelő csomaggal próbálkozik, úgy számolnak, hogy ennek a költsége a GDP 4,2 százaléka lesz idén. A többsége ennek a kis- és közepes vállalkozásoknak jutó adó- és járulékkedvezmény, az ottani dolgozók bértámogatása, és államilag támogatott hitellehetőség. A problémát az jelenti, hogy az intézkedések legnagyobb része csak néhány hónapra szól, és egyelőre nehéz megjósolni, mekkora mozgástere marad a gazdaságpolitikának, ha hosszabb ideig tart a járvány. A jegybank ehhez egy 0,25 százalékpontos alapkamat-csökkentéssel járult hozzá, a kkv-szektort egy 650 milliárdos hitelprogrammal segítik meg. A nagyobb cégek egy 50 milliárdos hitelprogramban bízhatnak – leginkább erre érdemes figyelniük azoknak, akik külföldiként szeretnének oroszországi befektetéssel próbálkozni.

A politikusokat a járvány abban azért nem akadályozta meg, hogy lefolytassák a népszavazást, amellyel Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Ez annyit biztosan jelent, hogy a következő évek nem az utódlási harcról fognak szólni, de azért ennyi stabilitás ellenére is a kockázatkereső befektetők figyelnek inkább Oroszországra.

Látszik a devizapiacon is, hogy baj van: a rubel az euróhoz képest november 3-án érte el a történelmi mélypontját. Hirtelen nagyot javíthatna persze Oroszország külföldi megítélésén az, ha az orosz vakcina hatékony volna a koronavírus ellen és hamar elkészülne – a hangzatos politikai szólamokat már jól ismerő befektetők azért inkább óvatosan kivárnak, amíg bizonyíték is lesz arra, hogy van valami az orosz ígéretek mögött.

Ami Európa keleti részének többi országát illeti: a magyar hírekbe természetesen a szörnyű ukrajnai járványhelyzet kerül be leginkább, és ez nem csak a földrajzi közelség miatt indokolt.

Az IMF Kelet-Európa és a Balkán országai számára eddig összesen 6,1 milliárd dollárnyi hitelkeretet biztosított a helyreállításra, ebből 5 milliárdot Ukrajna számára. Moldova egy 156 milliós keretet kapott a szervezettől, Grúzia 375, Örményország 175 milliósat. Az örményekre az elmúlt napokban a hegyi-karabahi háború miatt figyelt a világ – az, hogy a háborút lezáró megállapodás aláírása nélkül a miniszterelnökük szerint is összeomlott volna a hadsereg, mutatja, hogy az ország gazdaságilag is mennyire gyenge.

Az IMF most úgy számol: Kelet-Európában kisebb lehet idén a recesszió, mint a kontinens nyugati felén. De ennek önmagában nem kell túlságosan örülni ott sem, hiszen nyilvánvaló, hogy egy alacsonyabb bázisról már a kisebb visszaesés is nagyon komoly problémákat jelenthet. Az orosz GDP az előrejelzés szerint idén csak 4,1 százalékkal eshet vissza, jövőre pedig 2,8 százalékos lesz a növekedés, vagyis távol lesznek még 2021 végén is a válság előtti szinttől. Európa keleti részére az IMF idén 4,6 százalékos recessziót vár, jövőre pedig 3,9 százalékos növekedést.