2,1 százalékkal csökkent a magyar GDP az idei első negyedévben 2020 első három hónapjához képest – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A korábban kiadott első becslésben 2,3 százalékos esésről volt szó, de akkor azt írták: a járvány olyan gyors változásokat hozott a gazdaságban, amely az adatok felvételére és feldolgozására is hatással van, ezért a második becslésben a szokásosnál jobban korrigálhatják az adatot.

Egy ekkora csökkenés első ránézésre nagyon rossz hírnek tűnik – normális esetben az is volna –, most azonban mégis meglepően jó. 2020 első negyedévéhez hasonlítjuk ugyanis a számokat, márpedig annak a három hónapnak az utolsó két-három hetében krízis volt Magyarországon. Ha negyedéves bontásban nézzük, 2020 utolsó három hónapjához viszonyítva, már az látszik, hogy 2 százalékos a növekedés, vagyis egyre jobb az esély arra, hogy már a második negyedévben visszatérjen a gazdaságunk a válság előtti szint fölé.

A KSH most részletezte is, hogy miből állt össze a GDP-adat.

Az ipar 0,7 százalékponttal javította a teljesítményt, a szolgáltatások 2,1 százalékkal fogták vissza, ezen belül a kereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás 0,8 százalékos visszaesést hozott, az építőipar 0,1 százalékkal csökkentette a GDP-t.

Ha a gazdaság fő alkotóelemeire bontjuk le a számokat, a következőt látjuk:

• Az ipar hozzáadott értéke az egy évvel korábbihoz képest 3,4 százalékkal nőtt, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal.
• Az építőiparé 2,4 százalékkal visszaesett.
• A szolgáltatások hozzáadott értéke 3,5 százalékkal csökkent. Ezen belül a lezárások miatt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektoré 47,7 százalékkal zuhant, a szállítás, raktározásé 11,1 százalékkal, a kereskedelem 0,3 százalékos visszaeséssel megúszta.
• A mezőgazdaságban 2,5 százalékos növekedést mért a KSH.

Azt már a korábban kiadott számokból lehetett látni: a jó teljesítmény egyik legfontosabb oka az, hogy a gyárakban a tavalyi első hullám alatt felkészültek arra, hogy lehet második-harmadik hulláma is a járványnak. Akkor elvégezték azokat az átalakításokat, amelyek után szigorúbb járványügyi szabályokat betartva is lehet dolgozni, így a második hullám már csak egy kicsit ingatta meg az ipar teljesítményét, a harmadik pedig egyáltalán nem. Ez pedig akkora lökést adott a gazdaságnak, hogy még azt a kárt is majdnem teljesen ellensúlyozta, amit a szolgáltató szektor a lezárások miatt elszenvedett.

Emellett a hétfőn kiadott beruházási számokból az is kiderült, hogy az állam sok vásárlással pörgette a gazdaságot. Miközben a közepes és nagyobb cégek átlagosan 6,3 százalékkal fogták vissza a beruházásaikat, az önkormányzatoknak pedig nem nagyon volt miből költeniük, a költségvetési szervek majdnem kétszer annyi tárgyi eszközt vettek, mint tavaly ilyenkor. Ez és a lakásépítések nagy növekedése pedig a beruházási mutatót ez 2,5 százalékos pluszba lökte fel.

A háztartások tényleges fogyasztása ezúttal 3,7 százalékkal csökkent. Főleg a szolgáltatásokon spóroltak, ott 11,1 százalékos volt a visszaesés. A fogyasztást visszafogja az is, hogy a nem Magyarországon élők itteni fogyasztása jelentősen visszaesett, hiszen ha nincsenek turisták, sokkal kevesebben költik a pénzt Magyarországon.

Ami pedig a jövőt illeti: a most is tartó második negyedévben minden rekordot megdöntő növekedés várható, arra is komoly az esély, hogy a tavalyi második negyedévhez képest 10 százalékosnál nagyobb legyen a növekedés. Tavaly tavasszal az ipar jelentős része leállt, a szolgáltató szektorban pedig csak 2020. május végétől vezették ki a korlátozásokat, idén viszont az ipar végig jól teljesített, a lezárások feloldása pedig már áprilisban megindult, így már akkor is nagy növekedésre volna esély, ha nem történne semmi különös. De a kormány abban bízik, hogy a nagyon gyors nyitás miatt az emberek hamar elkezdik költeni a pénzüket, így még gyorsabb lehet a kilábalás.