Amennyiben lefújnák az éppen egy hónap múlva kezdődő sporteseményt, Japán némi túlzással 15,4 milliárd dollár értékű beruházást dobna ki az ablakon. Ehhez az összeghez – amely rekordnak számít az olimpiák történetében – hozzájönne még az a kalkulálhatatlan méretű kiesés, ami a hírnevén esett csorba miatt érné az országot.

Márpedig Japán így is rengeteg pénztől esik el, amellyel normál körülmények között kalkulálhatott volna. A külföldi szurkolók távolmaradása, a hazai közönség létszámának meghatározása, valamint a játékokra dolgozni érkezők mozgásának szigorú korlátozása miatt a tokiói hotelek, éttermek és más szolgáltatók csak a töredékére számíthatnak annak a bevételnek, amit a járvány előtt az eseménytől reméltek.

Az olimpiát szervező és rendező Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) nagyjából 4 milliárd dollárnyi jogdíjat kellene visszafizetnie a versenyek közvetítésére szerződött televíziós társaságoknak, amennyiben elmaradnának a játékok. Ez az összeg nagyjából 73 százalékát teszi ki a szervezet bevételeinek. Emellett a több százmillió dollárral beszálló szponzorok is kopogtathatnának a NOB lausanne-i központjának bejáratán.

Az olimpia amerikai közvetítési jogait birtokló NBC Universal tavaly márciusban arról számolt be, hogy 1,25 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket reklámozókkal a tokiói játékok idejére. Ez nagyobb összeg, mint a riói olimpia alkalmával volt, amely végül 1,62 milliárd dollárt és 250 milliós nyereséget hozott a vállalatnak. Úgy tűnik, hogy az egyéves halasztásból jól fog kijönni az NBC: vezérigazgatója, Jeff Sjell ugyanis a múlt héten azt jelentette be egy befektetői konferencián, hogy a nézettségtől függően az idén nyári lehet az eddigi legprofitábilisabb olimpiájuk.

A NOB legutóbbi beszámolója szerint összesen 549 millió dollárt juttatott el a nemzeti olimpiai bizottságokhoz, némelyik számára a fennmaradáshoz szükséges ez a forrás. A karibi St. Lucia sziget szervezete számára például a NOB-tól érkező pénz az éves költségvetése negyedét teszi ki. De a nagyobb országok is számítanak ezekre a támogatásokra. A brit olimpiai bizottság nemrég azt jelezte, hogy anyagilag tönkremehet, ha május után fújják le a játékokat.

A tokiói olimpia tavalyi elhalasztása összesen nagyjából 15 500 sportolót — körülbelül 11 100 olimpikont és 4400 paralimpikont — érintett több mint 200 országban. A legtöbbjük számára a játékok jelentik a karrierjük csúcspontját, és egy jó szereplés anyagilag is sokat számíthat nekik.

Jelenleg csupán 37 százalékos a japán miniszterelnök, Szuga Josihide kedveltségi mutatója, a politikus pedig joggal gondolhatja azt, hogy politikai karrierje nagyban függ az olimpia sorsától. „Ha lefújja, neki politikailag vége” – mondta az NYT-nek Jeff Kingston, a tokiói Temple Egyetem munkatársa, aki szerint Szuga azt reméli, hogy a sikeres rendezés jelentheti számára a túlélést. Persze, ha az olimpia miatt újra elharapózik a koronavírus-járvány, az a szakértő szerint sokkal messzebbre gyűrűző hatásokat válthat ki annál, minthogy a miniszterelnök megbukik.