Az MNB számára a fő ellenség továbbra is az infláció – ezzel kezdte Virág Barnabás jegybanki alelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóját.

A Monetáris Tanács a kamatokról három döntést hozott meg kedden:

• az alapkamat 2,1-ről 2,4 százalékra nő,
• a kamatfolyosó szűkebb lesz,
• de az alja és a teteje is feljebb kerül, az eddigi 1,6–4,1 százalék helyett 2,4–4,4 százalékra változik.

Virág bejelentette, a Monetáris Tanács arról is döntött, hogy

a 2020 májusában megkezdett állampapír-vásárlási programot lezárja, a vásárlásokat azonnal leállítja. Befejezik a Növekedési Kötvényprogramot is, a most folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások realizálása után a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket.

Annyit enged meg magának a testület, hogy „szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében”. A Növekedési Kötvényprogram lezárásáról azt írták a kamatdöntés mellé kiadott közleményben: „a bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését”.

Virág Barnabás

MTI / Soós Lajos

Mint Virág elmondta, a Monetáris Tanács addig folytatja a kamatemelési ciklust, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon stabilizálódnak. Hosszú kamatemelési ciklusra van szükség az elhúzódó inflációs nyomás miatt, ez 2022-ben is folytatódik. A mostani szakasz végére az alapkamat szintje ismét összeér majd az egyhetes betéti rátával. Ez utóbbi most sorozatos emelések után 3,3 százalék, így jelenleg ez tekinthető az irányadó rátának.

Az egynapos betét kamatát 80 bázisponttal, 1,6-ról 2,4 százalékra emelte az MNB, amivel a cél az, hogy a kamatemelés a hozamgörbe legrövidebb szakaszán is érvényesüljön. A kamatfolyosó felső szélének emelésére pedig azért volt szükség, hogy legyen még lehetőség az egyhetes betét kamatának emelésére.

Az infláció az MNB szerint lassan csökkenni fog a novemberi 7,4 százalék után, de ennek a fő oka a bázishatások kifutása és az üzemanyagárak maximalizálása lesz. De nagyon lassú lesz a csökkenés:

az infláció először 2022 negyedik negyedévében térhet vissza a 2-4 százalékos toleranciasávba, és csak 2023 első félévében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt.

Virág egy kérdésre válaszolva elmondta, 2022 első negyedévében 6 százalék körüli lehet az infláció.

A maginfláció pedig a következő hónapokban még tovább emelkedik, és egészen 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul. Ennek hátterében a nyersanyag- és energiaárak növekedése, a szállítási költségek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek állnak.

2022-ben 4,7-5,1, 2023-ban pedig 2,5-3,5 százalékos inflációra számít az MNB, de a kockázatok továbbra is fölfelé mutatnak.

A gazdasági növekedést a következő években erős kettősség jellemzi majd a jegybank szerint: a belső kereslet hajthatja, az exportpiacokon bajok lehetnek. Idén 6,3-6,5 százalék közötti lehet a GDP-növekedés, jövőre 4-5 százalék közötti, 2023-ban 3,5-4,5 százalék között. A folyó fizetési mérleg egyenlege most gyorsan romlik, de az MNB szerint ez nemsokára ugyanilyen gyorsan javulni is fog.