Sokkal rosszabb lehet az idei év vége és 2022 a magyar gazdaságban, mint ahogy eddig várhattuk – erről tett közzé részletes tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank. A most kiadott Inflációs jelentésből azt Matolcsy György már két hete elspoilerezte, hogy 4,7-5,1 százalék közötti inflációt vár jövőre a jegybank, amikor pedig megjelent a teljes elemzés, az is kiderült: 2021-re is a korábbinál tervezettnél magasabb, 5,1 százalékos inflációval számolnak, a GDP-növekedés pedig idén és jövőre is kisebb lehet, mint amit eddig reméltek. Ráadásul az infláció csak azért fog csökkenni jövőre, mert a benzin és a cigaretta nem fog akkorát drágulni, de például az élelmiszereknél az idei 3,5 után jövőre már 6,9 százalékos áremelkedés lehet. Varga Mihály is közzétette a saját prognózisát, ő jövőre 5 százalékos GDP-növekedést vár, ami az MNB előrejelzési sávjának teteje.

A jegybank a héten kétszer is kamatot emelt, előbb az alapkamatot vitte fel 2,1-ről 2,4 százalékra, majd az egyhetes betéti tender kamatát – ami most irányadó kamatnak számít - 3,3-ról 3,6-re. Azt is bejelentette az MNB, hogy a 2020 májusában megkezdett állampapír-vásárlási programot lezárja, a vásárlásokat azonnal leállítja. Befejezik a Növekedési Kötvényprogramot is, a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, de a most folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások még végigmehetnek. Ez utóbbi kitétel különösen fontos volt a 4iG-nak, amely épp félórával az MNB bejelentése előtt tette közzé, hogy 350 milliárd forint összértékben készül kötvényeket kibocsátani ennek a programnak a keretében.

Fazekas István

Mindezek a lépések annyira nem nyugtatták meg a befektetőket, a forint volt, hogy ismét benézett 370 fölé az euróval szemben.

Hétfőn beadták a törvényjavaslatot, keddre pedig már át is nyomták a Parlamenten: a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszerláncokat arra kötelezik, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak, egészen pontosan egy állami nonprofit társaságnak. Emellett a kiskereskedelmi adójukat is 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelték.

Az érintettek szerint a javaslat diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, a tervük azonban nemcsak a boltokon csattanhat, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is, hiszen így lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs.

Reviczky Zsolt

Van olyan utcája Budapestnek – a II. kerületi Vérhalom utca -, ahol 2020-ban már kétmillió forint fölött volt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. A legolcsóbb hely tavaly a soroksári Külső Vörösmarty utca volt, ahol átlagosan 220 ezer forintért kelt egy lakás négyzetmétere – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com listájából.

Persze aki arra kíváncsi, hogy a saját környékén mennyibe kerülnek az ingatlanok, annak általában nem a Rózsadomb vagy Soroksár árai jelentik a jó összehasonlítási alapot. Ezért mi öt részre osztottuk Budapestet (már persze nem úgy, ahogy Matolcsy György gondolta, hogy le kellene választani a külső kerületeket), és ezeken belül mutattuk be a helyi ingatlanpiac érdekességeit. Gondolták volna például, hogy a Józsefváros egyik legkeresettebb helyévé vált a Hős utca, vagy hogy Dél-Pestről nem a Wekerletelep, hanem Pestszentlőrinc a legdrágább, egész Buda legolcsóbb utcája pedig pár perc sétára van a Margit-hídtól?

A hét képe: elkészült a Magyar Zene Háza 

Reviczky Zsolt

Egy építőanyag-gyártó, egy oktatásszervező és egy energetikai cég neve is előkerült Völner Pál vesztegetési ügyében a fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozattervezetben. Az egyik cég nevét 150 millió forintnyi vélt kenőpénzzel, a másikét pályázati pénzek megszerzésének szándékával kapcsolatban említik.

Megnéztük ezeknek a vállalatoknak a beszámolóit, és arra jutottunk: az eredményeik alapján egyiknél sem látszik egyértelműen, hogy profitáltak volna a kapcsolatból. Igaz, így is volt, amelyik nyert közbeszerzést, a másik pedig pár év alatt megötszörözte bevételeit. Az üggyel kapcsolatban hiába kerestük őket, hallgatnak vagy nem kommentálnak.

Képünk illusztráció

Stiller Ákos

„Raktárban kezdtem, az első év után kérték, hogy segítsek az értékesítésben. Fontos volt, hogy a ranglétra minden lépcsőfokát végigjárjam, eleinte nyári munkaként vagy az iskola mellett, de már az egyetemet is tudatosan választottam, hogy itt folytassam a karrierem” – így mesélte Fazekas Bálint története első lépéseit. A fiatal szakember 27 évesen már kereskedelmi ügyvezetője az apja, Fazekas Zsolt által alapított Vöröskő Kft-nek, amely az Euronics márka magyar használója. A családban nem vártak sokat, hogy elinduljon az utódlás folyamata, hiszen az alapító is még messze van a nyugdíjtól. Igaz, ő maga is mindössze 22 éves volt, amikor 1989-ben Balatonfüreden megalapította elektronikai üzletét.

A Covid-sokk után jó ideje mindenki hiányzó alapanyagokról, akadozó ellátási láncról beszél. Fazekas Bálint azt mondja, egyes termékekből akár egy-másfél éves készlettel is rendelkeznek. Az áremelkedés annál fontosabb, mivel a magyar vásárlókat még mindig árérzékenynek látják, ám eladásaik alapján úgy látják, hogy a piac egyre jobban mozdul a prémiumtermékek irányába.

Fazekas István

Jövőre indul Zuglóban a Bosnyák téri piac és környékének átépítése – videóriportban mutattuk be, mire lehet ott számítani. Az önkormányzat tervei alapján az évtizedek óta változatlan formában fennálló piaccsarnok helyén egy modern piacépület létesül, üvegtetős eladótérrel, önkormányzati irodákkal szakrendelőkkel, mélygarázzsal, előtte főtérrel.

A szomszédban indul egy másik nagy ingatlanberuházás is. Így aztán a csarnok mögött futó Bosnyák utcán - az egykori nagybani piac helyén - heti két nap megtartott önkormányzati piac árusai és vevői attól tartanak, hogy Budapest utolsó klasszikus piaca lesz oda, és ez az új csarnok forgalmára is visszaüt majd.

Ká Zoltán