A többnyire önkormányzati kézben levő távhőszolgáltatóknak milliós, egyes esetekben már százmilliós kötbért kell fizetniük, nem is akármilyen okból: túl keveset fogyasztottak. A szokatlanul enyhe tél mellett az is segítette a takarékoskodást, hogy a kormány 25 százalékos spórolást írt elő, de most kiderült, ez is baj. Szakmai körök becslése szerint nagyjából négymilliárd forint az összesített kötbér. Az önkormányzatok az állam segítségében reménykednek.

Kiderült például, hogy Miskolcnak, Szegednek, Hódmezővásárhelynek és Salgótarjánnak is fizetnie kell azért, mert spóroltak a gázzal, de Szekszárd eddig úgy tűnik, megúszta. A Fővárosi Önkormányzat is kimaradt a kormány rezsitámogatási köréből. Ott 2022 utolsó negyedévében a 2021-es energiaköltség háromszorosát kellett kifizetni, miközben gázból 40, távhőből 36, áramból 5 százalékot megspóroltak.

Az is kiderült, hogy a hiba a rendszerben van, vagyis a szabályozásban – ezt kellene átalakítani ahhoz, hogy hasonló problémák ne forduljanak elő.

A Főtáv Zrt. észak-budai fűtőművének kéménye

MTI / Mohai Balázs

Eközben rohamosan zuhan a földgáz piaci ára, már a 2021. nyári szintnél jár. De a belátható jövőben nem érdemes jelentős rezsicsökkentésre számítani, sőt hosszú távon sem nagyon.

És úgy általában toronymagasan a magyar infláció volt a legnagyobb az EU országai közül decemberben – számolt az Eurostat. Ráadásul amíg az unió 23 országában már csökkent a drágulás üteme, nálunk lendületesen gyorsult tovább. Az élelmiszer-inflációban még látványosabban állunk Európa élén, ott majdnem másfélszeres volt az áremelkedés egy év alatt – így jöhetett az ki, hogy nálunk majdnem kétszer annyiba kerül egy paprikás krumpli, mint Horvátországban. És az Equilornál úgy számolnak: lesz ez még rosszabb is.

Azt egyre többen látják be, hogy a kormányzati ármaximálás működésképtelen. Parragh László, az MKIK elnöke is arról beszélt, hogy folyamatosan egyeztet az árstop kivezetésének lehetőségéről, de a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is jelezte, hogy „meg kellene tervezni” az árstop végét. Persze izgalmas kérdés, hogy nem jobb ötlet-e bevállalni még egy ideig nagy inflációt, ha ez az ára annak, hogy a gazdasági növekedés megmaradjon.

A Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálatot is indított, vajon miért drágulhatnak az élelmiszerek, de mielőtt azt vizionálnánk, hogy megbírságolják a kormányt, nyilván arról van szó, hogy az élelmiszerláncokra néznek rá. A Magyar Nemzeti Bank pedig sietve hozzátette, sok szektorban nagyobbat emeltek a cégek az áraikon, mint amennyivel a költségeik nőttek. Persze valójában nem nehéz megtalálni a magyar infláció felelőseit: Európa leggyorsabb inflációja úgy jött össze, hogy a globális tényezőket a kormányzati döntések nemhogy tompították volna, még fel is erősítették.

Hatósági áras tojás

Veres Viktor

Nagy nehezen beadták a parlamentnek a 2023-as költségvetés módosítását, amit amúgy már december 29-én, még gyorsan az idei év kezdete előtt rendeletben kihirdetett a kormány. Így pedig majd akkor fognak a képviselők tárgyalni a büdzsé teljesen átírt verziójáról, amikor már legalább másfél-két hónapja tart az év, amelyről a költségvetés szól. Majd 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása, a sporton pedig valahogy csak nem sikerült spórolni.

Nem mintha eddig annyira tisztelték volna a már elfogadott költségvetéseket. A 2022-eset például összesen hatvanszor írták át rendeletekkel – mi pedig átnéztük az összes Magyar Közlönyt erről az időről, és összegyűjtöttük, pontosan hogyan variálták át a költségvetést menet közben.

A hét képe: a Sajó áradása

Víz alá került a Putnok és Sajóvelezd közötti út

MTI / Czeglédi Zsolt

Február 5-én lép életbe az Európai Unió orosz olajra kirótt embargójának második üteme, amely az olajtermékek behajóztatását, illetve Uralból finomított termékek államszövetségen belüli kereskedelmét tiltja meg.

Ettől Magyarország dízelellátása alapból még nem kerül veszélybe, hiszen a Mol Dunai Finomítója fedezi a hazai igényeket. Csakhogy a Mol így is kiszolgáltatottá válhat, az embargó minden ütőkártyát Horvátország kezébe ad a magyar olajcéggel szemben.

Harminc év bujkálás után elfogták a Cosa Nostra leghíresebb vezérét, Matteo Messina Denarót. A bűnözőt egy palermói magánklinikán kapták el, ahol a hírek szerint kemoterápiás kezelést kapott. Az idén 61 éves Denaro az apja 1998-as halála után örökölte meg a helyi maffiafőnöki titulust, nem sokkal később már a Cosa Nostra vezetőjeként emlegették.

Az ellene folyó nyomozást nagyban nehezítette, hogy néhány, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján készült hivatalos fotón kívül egészen mostanáig soha nem készült róla használható fénykép. A bujkálás persze nem gátolta meg abban, hogy mindenféle bűncselekményekből szerezzen eurómilliárdokat, amiket aztán olyan legális vállalkozásokba fektetett be, mint az élelmiszer-kereskedelem.

Elkezdődött Davosban a Világgazdasági Fórum. Volna miről beszélni az „Együttműködés egy széttöredezett világban” szlogen mögött: ahogy Nouriel Roubini elmondta, a gazdasági és a geopolitikai ellentétek óriási fenyegetést jelentenek a világnak, az alvajáró döntéshozók viszont nem sietnek, hogy szembenézzenek ezekkel a fenyegetésekkel.

Greta Thunberg klímaaktivista Davosba érkezett, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjével tárgyaljon a Világgazdasági Fórumon

AFP / Fabrice Coffrini

Davosban járt Greta Thunberg is – miután a német rendőrök előbb őrizetbe vették egy szénbánya elleni tiltakozó akción, majd elengedték – és arról beszélt, mennyire nevetséges, hogy a következő ENSZ-klímacsúcs levezető elnöke az Egyesült Arab Emirátusok olajcégének vezetője lesz. (Az Eurostat épp most tette közzé, hogy mióta mérik, 2021 volt az első év, amikor csökkent a megújulókból származó energiaforrások aránya az EU-ban).

205 szupergazdag pedig azzal az üzenettel fordult a politikusokhoz, hogy szeretnének több adót fizetni, legyen miből támogatni a megélhetési válsággal küszködő több milliárd embert.

És akkor a magyar valóság: a KSH közzétette a megyénkénti fizetési adatokat, ez alapján még a gazdagabb vidéki helyek bérei sincsenek a budapestiek közelében sem. Az Eurostat pedig úgy számolt, hogy még 2021-ben a magyar háztartások jövedelme épphogy elérte az uniós átlag felét.

Van azonban több tízezer ember, akinek ennél is jóval kevesebb jut. 16 százalékos emeléssel bruttó 116 ezer forintra nőtt a közmunkás-bérminimum összege. Adókedvezmények nélkül a közmunkás-bérminimum nettója 77 140, a közmunkás garantált béré 84 854 forint. A közmunkaprogram első éveiben a közmunkás bérminimum a minimálbér 80 százalékát közelítette, és meghaladta a medián bér 40 százalékát. 2023-ban egy közmunkás már csak az átlagkereset ötödét és a medián bér negyedét kapja.

A Debreceni Humán Szolgáltató Kft. közmunkásai tüzifát pakolnak egy rászorulónak Debrecen józsai városrészében

MTI / Czeglédi Zsolt

A kormány által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok októberiek, abban a hónapban a közfoglalkoztatásban 71 476 fő vett részt. És ugyan ez jelentős csökkenés a 2016-ban látott 260 ezres csúcshoz képest, az évek során több tanulmány arra jutott, hogy a program egy széles társadalmi réteget nem volt képes visszavezetni a munkaerőpiacra.