Magyarország épp a szerencsések közé tartozott, ahol kimaradtunk ebből, de Európa jókora részén még az ilyenkor szokásoshoz képest is extrém hőhullám pusztít. Görögországban tízezreket kellett evakuálni a futótüzek miatt, több brit légitársaság mentőjáratokkal szállította haza a turistákat, de Portugáliában és Olaszországban is hatalmasak a károk. Egy görög miniszter így is volt (az idegenforgalmi), aki arról beszélt, hogy nem is akkora a baj, nyugodtan repülhet bárki Rodoszra és Korfura, de az erdőtűz nem így gondolta.

Repülőgépről oltják az erdőtüzet Rodoszon

AFP / Spyros Bakalis

A nyaralási szokásokat mindez mostanáig nem nagyon változtatta meg, a legtöbb európai, így a magyarok is kitartanak amellett, hogy nyáron menjenek vakációzni, aki teheti, a tengerpartra, akkor is, ha ott épp 40 fok fölötti az idő. De a változások apróbb lépésekben már megindultak.

A zCast legfrissebb adásának vendége Bardóczi Sándor, Budapest főépítésze volt, aki arról beszélt: míg 2010-ig évente két napon volt a fővárosban 30 fok fölötti a napi középhőmérséklet, az évszázad végére ez 50 nap is lehet. Részletesen beszélt arról, hogyan segítik a zöldfelületek a város hűtését.

Ahogy azt várni lehetett, újabb 1 százalékponttal csökkentette az MNB az irányadó kamatot, így az már 15 százalékos. A jegybank szerint azért lehet ezt megtenni, mert az infláció már határozottan lassul, és nem csak a bázishatás miatt, hanem a fogyasztói kosár elemeinek harmadánál is dezinflációt vagy havi alapon árcsökkenést tapasztalnak már.

A forintárfolyam az ezt követő napokban egy kicsit megingott, ha nem is drámai módon, de azért benézett a 385-ös szintre is a hét eleji 377 után. Főleg más környékbeli országok devizáival összehasonlítva látszik, hogy kezdik beárazni, hamarosan el fog tűnni a kamatelőnyünk. A kormány eközben elkészítette a tervét, amellyel megúszná, hogy az MNB több ezer milliárd forintos veszteségét a költségvetésből kelljen rendezni, ez a terv most az Európai Központi Bank előtt van.

Az Egyesült Államokban a Federal Reserve eközben újabb negyed százalékpontos kamatemelés mellett döntött, ott már az 5,25-5,5 százalékos sávban jár az irányadó egynapos kamatláb, ami az elmúlt 16 év legmagasabbja. A Fed szerint azért kellett ez, mert még mindig magas az infláció – most épp 3 százalékos. Negyed százalékot emelt az Európai Központi Bank is az euróövezet három irányadó rátáján.

A Federal Reserve washingtoni székháza

AFP / anadolu Agency / Celal Gunes

A Dunaferr példája csak egy a sorban: alig akad olyan régi, nagy, ikonikus magyar vállalat, amely még magyar kézben lenne, vagy legalábbis ne fordult volna meg külföldi kézben. A Boci csoki a svájci Nestléé, a Pöttyös a holland FrieslandCampináé, a „magyar” sörök sem igazán magyarok már.

Sok olyan céget, amely a rendszerváltást követő privatizációval magyar kézbe került, a tulajdonosa végül nem tudta működtetni, úgyhogy vagy eltűnt, vagy külföldi kézbe került. Ami állami tulajdonban maradt, arra pedig ugyanez a sors várt. Persze akad a gyűjtésünkben néhány ellenpélda is.

Rendőrök jelentek meg a Twitter san francisco-i székházánál történt történt logócsere ideje alatt

MTI / EPA / John G. Mabanglo

A hét képe: Rendőröket hívtak a munkásokra, akik épp a Twitter logóját cserélték le a cég San Franciscó-i központjában

Kylian Mbappé végül úgy tűnik, nemet mond az al-Hilal ajánlatára – pedig olyan fizetés ígéretéről szóltak a hírek, amely még a mostani sport csúcsán is egészen szokatlan, de úgy látta, hogy 24 évesen elvágná magát a fejlődési lehetőségtől, ha a szaúdi ligába menne játszani. De Szaúd-Arábiával az élen több arab ország így is nagyon nyomul, hogy világklasszis focistákat igazoljon, igaz, egyelőre még csak a 30-on túl, a karrierjük végén nagy pénzt keresni akaró játékosokat tudják megfogni.

A sportswashing régi jelenség, diktatúrák már 90 éve próbálják így népszerűsíteni magukat, de ami most történik, az egy új szint. A szaúdiaknak, Katarnak vagy épp az Arab Emírségeknek már csak két trófea hiányzik, és idő kérdése, hogy meglegyen nekik: egy-egy Mbappé-szintű sztárjátékos a karrierje csúcséveiben, és egy olimpia rendezési joga.

Hiába tiltakoznak a városvezetők, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy újra vasútvonalak bezárásával kezeljék a vasút problémáit. Podcastünkben arról beszéltünk, mennyire nem fontos a vonatközlekedés a politikusoknak, és mit lehetne tenni, hogy javuljon a helyzet.

Átnéztük a bezárások történetét is, hogyan jutottunk el ide, ráadásul onnan kiindulva, hogy az 1900-as évek legelején még Európa élvonalába tartozott a magyar vasút. Azóta rendszerektől függetlenül sajnálják a pénzt rá, helyette ha valami baj van, bezárnak vonalakat. Emiatt egyre kevesebben választják a vonatot, úgyhogy a kihasználatlanság miatt jöhetnek az újabb bezárások.

A nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek – mondta Orbán Viktor (nagyjából fél órával az előtt, hogy kiderült, egy nagy ingatlanüzlet nélkül a Tesco is veszteséges lett volna, ahogy az Auchan, a Spar és a Penny is). Pedig az import élelmiszerárak nagyrészt azért nőnek, mert gyengül a forint, sőt a boltokban őrült akcióverseny van.

Reviczky Zsolt

A hvg.hu szokásos havi bevásárlókosarában azt tapasztaltuk: a vizsgált élelmiszerek több, mint felének csökkent az ára egy hónap alatt. Éves szinten persze még így is jókora drágulás látszik, de már a tavaly szeptember végén mért szint alatt vannak a mostani átlagos árak. A kormány szerint mindez az online árfigyelő rendszernek köszönhető, nekünk azért, tapasztalataink alapján, vannak ezzel kapcsolatban kétségeink.