Bár nagyjából 1,5 millió korszerűtlen családi ház jogosult a júliusban indult Otthonfelújítási Programra (OFP), egyelőre csupán 20 ezren keresték fel az MFB-pontokat, és kevesebb, mint négyezer pályázat érkezett be, ebből is csupán 500 szerződést sikerült megkötni – mondta el Horváth Áron, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezetője egy pénteki sajtótájékoztatón.

Részben ez az oka annak, hogy az Energiaügyi Minisztérium 2025. január 1-től változtat a program feltételein, és a Kádár-kockákon túlra is kiterjesztik az Otthonfelújítási Programot:

• 16 évvel kiterjesztik a támogatásra jogosult épületek építési dátumát: 1991. helyett a 2007. január elsejéig felépült családi házakkal lehet majd pályázni (az új határidő oka, hogy 2007-től szigorodott az újonnan átadott épületekkel szembeni energiahatékonysági elvárás);
• jövőre gázkazánokra már nem vonatkozik a lehetőség (az unió ezt eleve csak 2024 végéig támogatta);
• az eredeti 108 milliárdról 73 milliárd forintra csökkentik a keretet (miután eddig nagyjából 25 milliárd forintra érkeztek pályázatok; a teljes keret így 12-15 ezer családi ház korszerűsítését finanszírozza);
• a keretösszeg kétharmadát az ország négy leghátrányosabb helyzetű régiójában – Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl – megvalósuló projektekre lehet fordítani;
• eltörlik a jövedelemkülönbség-alapú különbségeket: mindenki egységesen 3 millió forint támogatást kaphat az egymillió forintos önerő, és a 3 millió forint kedvezményes hitel mellé (ami valamelyest csökkenti az adminisztrációs terhet);
• minimum 30 százalékkal kell csökkennie az energiafogyasztásnak, amit a beruházás előtti és utáni energetikai tanúsítás igazol, 40 százalékos energiamegtakarításnál plusz 5 százalék vissza nem térítendő támogatás jár;
• megszűnik a kivitelezői, tanácsadói regisztrációs lista (ez egyszerűsítheti az adminisztrációt, de növeli a rizikót), minden kivitelező 50 százalék előleget kap a korábban a listán szereplők 75 százalékos lehetősége helyett;
• 2024. október 31-e előtti lakcímkártyára lesz szükség a frissen vásárolt ingatlanok esetében;
• a felhasználható termékek adatbázisa megmarad.

Mi lehet a szerényebb érdeklődés oka?

Noha az 1 millió forint önerő első hallásra sokak kedvét elveheti, de az önerőt banki hitel formájában is fel lehet venni. A másik probléma a szakértők szerint az, hogy igen bonyolult, nagyjából 80 oldalas pályázatot kell benyújtani, melyet a támogatásra jogosultak önmaguktól szinte biztosan nem tudnak megfelelően összeállítani. A különböző épületeknél ugyanis más és más lehet a leghatékonyabb – de a pályázatban előírt minimum 30 százalékos primerenergia-megtakarítást biztosító – felújítás, amely a legjobb ár-érték arányt hozza, és még a jelenlegi csökkentett rezsiárakon is viszonylag hamar megtérül. Ezért a program sikeréhez érdemes energiahatékonysági tanácsadókat felkeresni, akik olykor az egész folyamatot kézben tartják, a bankokon, az építőanyag-kereskedőkön és energetikuson át a kivitelezőkig. Ez még azzal együtt is fontos, hogy a pályázatban önerőként nem elszámolható a pályázatírás és a kivitelező kiválasztása, és mindezt előre kell az ügyfeleknek megfinanszírozni – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Pályázni pedig nagyon is érdemes lenne, hiszen magas a támogatási arány, amelyhez ráadásul nincs szükség jelzálog bejegyzésre, így a vályogházak sem esnek ki a körből, emellett bevonható adóstárs is, amely tovább könnyíti a terheket – vélik az energiaügyi szakértők.

Horváth Áron hangsúlyozta, hogy az Európai Uniós szabályozás szigorodása miatt ez a támogatás lesz az utolsó, amely még év végéig támogatja a kondenzációs gázkazánok beépítését, az uniós források bizonytalansága miatt azt pedig nem tudni, hogy e program után mikor lesz újra lehetőség energetikai korszerűsítésre pályázni.

Lakóingatlanok becsült energetikai besorolása (ezer db)

Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI)

Azon, hogy bátrabban pályázzanak az emberek, a tanácsadó cégek is sokat segíthetnek. Ha a felújítást tervezők könnyebben jutnak információkhoz például arról, hogy jogosultak-e egyáltalán a támogatásra, mekkora korszerűsítési költségekre és milyen mértékű megtakarításokra számíthatnak, nagyobb magabiztossággal léphetnek a tettek mezejére. Ráadásul nem is kell nagy dolgokra gondolni, a program jogi szabályait taglaló kevésbé átlátható edukációs anyagok helyett, akár egy jól működő otthonfelújítási kalkulátor is komoly segítség lehet. Így a pályázó többféle korszerűsítési lépést tud összehasonlítani.

Hogy épületenként mennyire eltérőek lehetnek az eredmények, az alábbi grafika is mutatja. Egy 80 négyzetméteres vályogház esetén például padlásfödém és falszigeteléssel, valamint nyílászárócserével már összejöhet az előírt több, mint 30 százalékos energiamegtakarítás, amely korszerűsítés becsült költsége 2,8 és 4,6 millió forint között alakulhat. Ugyanakkor egy két generációs, 200 m2-es, 80-as években épült családi ház esetén, ahol a legjobb ár-érték arányban a homlokzati szigetelést és a kondenzációs kazáncserét érdemes elvégezni (ha még idén pályázunk), amely révén az energiaköltség 47,1 százaléka takarítható meg, a korszerűsítés költsége 14,8 és 20,1 millió forint között alakulhat.

Energiamegtakarítás felújítással

Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI)

Illésné Szécsi Ilona, MEHI, RenoPont projektvezetője elmondta, hogy a RenoPont honlapján jó felújítási példákat is lehet találni, ahol rövid videókban mutatják be 1-1 jellemző épülettípusnál (vegyes falazatú ház, Kádár-kocka, 80-as évek családi háza) a korszerűsítés előtti és utáni állapotot és a felújító maga mesél a folyamatról, a nehézségekről és az elért eredményekről, előnyökről.

Az előzetes, otthoni számolgatás után következhet a személyes, már sokkal konkrétabb tanácsadás. Optimális esetben a tanácsadás kiterjed a jogosultság ellenőrzésre, az energetikai felmérés elkészítésére, a pályázatírásra, a kivitelezői árajánlatok bekérésére, a kivitelező kiválasztására, a kulcstermékek kijelölésére és a tanácsadói költségek csökkentése miatt az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben való részvételre. A legtöbb, ÉMI-nél regisztrált tanácsadó azonban ezeknek a feladatoknak csak egy részét képes elvégezni, ezért ahhoz, hogy minél több ügyfelet el lehessen juttatni a sikeres pályázáshoz és felújításhoz, az építési értéklánc minden szereplőjének össze kell fognia. Emellett lehetőség szerint érdemes olyan integrátorokhoz fordulni, akik az elejétől az utolsó simításig kézben tudják tartani a folyamatot – tanácsolta Boldizsár Ildikó, a Rezsinullázó Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón.

Így is nehézséget jelenthet viszont, hogy bár a pályázati pénzek kétharmadát a meghatározott régiókban kell elkölteni, azonban ezek közül több olyan is van, ahol igen kevés a megfelelő tanácsadó. Bár vannak tanácsadók, melyek azzal hirdetik magukat, hogy országos szolgáltatást nyújtanak, viszont kétségtelen, hogy a helyi kivitelezőket a helyi tanácsadók ismerik jobban – tette hozzá Illésné.

Noha idén az Otthonfelújítási Program az egyetlen energiahatékonyság növelésére fordítható támogatott program, jövőre azonban érkezik az 5000 fő alatti településen élő gyermekes családokat megcélzó, úgynevezett falusi otthonfelújítási támogatás is. Itt 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, plusz 3 millió forint 3 százalékponttal támogatott hitel vehető igénybe felújításra. Ezt az összeget a OFP-vel ellentétben nem csak energiahatékonyságot növelő felújításra, hanem bármilyen más felújításra is lehet használni – így nincs százalékos primerenergia-megtakarítási megkötés sem –, de a szakértők azt javasolják, hogy érdemes olyan átalakításokat végezni, amely csökkenti az épület rezsiköltségét.

Megkötés viszont az OFP-hez képest, hogy az igényelhető támogatott hitel jelzálogalapú lesz, viszont könnyítés, hogy itt előzetesen is fel lehet venni a hitelt, utána elszámolni és igényelni a támogatást.

Érdekes még, hogy a falusi otthonfelújítási program ismét támogatást nyújt majd az akkumulátor nélküli napelem telepítésére is. Ez utóbbi falusi, vagy más néven 3+3-as pályázat részleteiről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben: