Megérkezett a legelső makrogazdasági adat 2025-ről, rögtön az egyik legfontosabb: a januári infláció száma. Ebből pedig kiderült, hogy még tovább gyorsult az infláció: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint

januárban 5,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap alatt, decemberről januárra pedig átlagosan 1,5 százalékkal nőttek.

A mostanihoz fogható szinten utoljára 2023 decemberében volt az infláció, az egy hónap alatti drágulás pedig 2023 januárja óta nem volt ennyire nagy.

A pénzromlás mértéke már decemberben kilépett a 2-4 százalék közötti sávból, amely az MNB szerint az elfogadható szint, de azóta még tovább gyorsult.

Részletesen a következőképp jött ki a szám:

• a szolgáltatások átlagosan 8,5 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor;
• az élelmiszerek ára 6 százalékkal nőtt;
• az egyéb termékek kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel 5 százalékkal drágább lett;
• az alkoholos italok és a dohány ára 4,9 százalékkal emelkedett;
• a ruháké 1,9 százalékkal;
• a tartós termékek 0,8 százalékkal drágultak;
• a háztartási energia pedig 0,2 százalékkal drágább, mint egy éve.

Az Eurostat mostanáig 20 másik ország adatát közölte, ezek közül egy sem olyan magas, mint a magyar. Azok közül, akik még nem közöltek végleges januári számot, talán Románia adata lehet majd a mienknél rosszabb vagy a körüli.

Olyan szempontból nincs meglepetés a mostani magyar adatban, hogy az elemzők és a kormány is hónapok óta azt mondták, 2024 végén és 2025 legelején a bázishatás miatt magasabb lesz az infláció, mint a korábbi hónapokban. Egy évvel korábban épp egy nagyot fékezett a drágulás, úgyhogy amikor azt nézzük, 12 hónap alatt mekkora volt az áremelkedés, most nem annyira magas árszinthez viszonyítunk. De az azért még így is meglepő, hogy ennyire nagy számot látunk, főleg úgy, hogy decemberről januárra jött egy nagy ugrás.

Rátette a kormány is a magáét, hogy magas szám érkezzen. 2025 januárjában élesedett az új magyar innováció, az inflációkövető adóemelés. Mostantól minden év január 1-jén automatikusan annyival nő az üzemanyag és az alkohol jövedéki adója, a gépjárműadó, valamint az átírási illeték, amennyi az előző év júliusi inflációja volt – ez most épp 4,1 százalékos pluszt jelentett (2026-tól pedig már a cégautóadó, a dohány jövedéki adója és a regisztrációs adó is így fog emelkedni). Az MNB úgy számol, hogy 2025-ben egyedül ez 0,3 százalékponttal megdobja majd az inflációt. Az alkohol januárban 4,2 százalékkal drágább az egy évvel korábbinál, az üzemanyag 11,8, az új autó 6,6 százalékkal.

Az elmúlt hónapok leglátványosabb változása így is az, hogy az élelmiszerárak hogyan szállnak el újra. A HVG havi bevásárlókosarában is egyre feltűnőbb drágulásról számolhattunk be, a KSH-adatok alapján pedig olyan élelmiszer-inflációnál tartunk, amilyennél magasabb utoljára 2023 novemberében volt. Extrém példa a liszt 43,2, a tej 25, a tojás 23,8, az étolaj 21,5 százalékos drágulása, de a vaj és vajkrém 15,5 vagy épp a tejtermékek 9,1 százalékos áremelkedése sem gyenge. Egyetlen hónap alatt 1,9 százalékkal ugrottak meg az élelmiszerek átlagos árai, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a liszt 3,8, a tejtermékek 2,9 százalékkal lettek drágábbak, mint decemberben voltak.

Az üres bevásárlókocsi még ugyanannyiba kerül, mint tavaly – utána kezdődnek a bajok

Fazekas István

A kormány válaszul még tovább bővítette az online árfigyelőbe tartozó termékek körét – más kérdés, hogy a vevők leginkább tudomást sem vesznek az árfigyelőről. Erre az élelmiszerboltok úgy reagáltak, hogy csökkentsék inkább a beszállítók az áraikat. És persze azt is érdemes hozzátenni, hogy az élelmiszeripar termelői árai is csúnyán megemelkedtek.

Az elmúlt időkben sokáig a szolgáltatások húzták a legjobban az inflációt, az élelmiszereknél is jobban. Ez volt az a szektor, ahol a leginkább bedurvult az ár-bér spirál – kénytelenek voltak a cégek árat emelni, mert ha nem tudnak magasabb fizetéseket kigazdálkodni, akkor nem maradtak volna náluk a dolgozóik – és amelynek sok ágazatát az energiaválság is igencsak megütötte. Ráadásul még a Covid idején sok szolgáltatásban a cégek megmaradása volt a tét, úgyhogy áremelésről akkoriban nem nagyon lehetett szó, most pedig már nem lehetett tovább halasztani az emelést. A telefon- és internetdíjak 15 százalékkal emelkedtek, a postai szolgáltatások 16,8 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor, a lakbér 11,8, a járművek javítása és karbantartása 10,3, a lakáskarbantartás pedig 9,9 százalékkal drágább, mint egy éve. És sok inflációkövető áremelés még csak ezután következik majd.

Mindig fontos része az inflációnak a benzinár. Ezúttal az üzemanyagok 11,8 százalékkal vannak a 2024. januári szint fölött: egy liter 95-ös benzin 636, ugyanennyi gázolaj 654 forintba került idén januárban.

Nem a benzinkút a magyarok kedvenc helye 2025 elején sem

Túry Gergely

Újabban pedig arra kell nagyon figyelni, ami a nemzetközi piacokon történik. Ennek az egyik része a forintárfolyam – és ebben nem csak az a fontos, hogy idén januárban, amikor kétéves mélyponton is volt a forint, mennyire gyenge volt, hanem az, hogy előtte hónapokon át állt igen rosszul. Ez nem egy egyszeri sokk, hanem tartós gyengeség, így aztán már bőven volt ideje beszűrődni az árakba, az olyan termékeknél is, amelyek behozatalára a cégek hónapokkal korábban megkötötték a szerződéseiket. Mindez leginkább a tartós cikkek árát befolyásolja: az új autók 6,6 százalékos áremelkedéséről már volt szó, az ékszerek 17,4, a szobabútorok 2,6 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve. Az árucsoport átlagát az húzza lejjebb, hogy a használt autó 5,5 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt.

Látva ezeket a számokat, nem csoda, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter azzal a bejegyzéssel indította a hetet: „Jöhetnek újra az árstopok?!! Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” Vagy persze még cinikusabban: annak fényében nem csoda, hogy valószínűleg már csak a bázishatás miatt is ezután lassulhat kicsit az infláció, a kormány pedig a 2022–2023-as nagy drágulás alatt is akkor szeretett látványos döntéseket hozni, amikor már lehetett látni, hogy magától is csökkenni kezdene hamarosan a mutató.

A következő idők nagy kérdése az lehet, hogy Donald Trump beindítja-e Európa ellen is a vámháborúját – egyelőre csak az ígérgetésnél tart, a vámháború első köréből az EU-t kihagyta. Ha viszont tényleg komolyan gondolja az ígéreteit, akkor az az inflációs kockázatainkat is megemeli.

A magyar infláció amúgy 2024-ben sokkal kisebb lett, mint ahogy bárki is várta, és ez nem csak jó hírt jelent: a tavalyi lassulásának legfontosabb oka épp az volt, hogy borzasztóan rossz maradt az ország gazdasági helyzete, úgyhogy a legtöbben, ha szereztek is pluszpénzt, abból a megtakarításaikat növelték, nem kezdtek el vásárolni belőle. Most a kormány nagyon szeretné beindítani a növekedést, ha viszont ez sikerül, akkor az mellékhatásaként az árakat hajthatja feljebb. Ahogy az is, ha beválik a kormány terve, és az állampapírok utáni kifizetésekből elkezdenek az emberek költekezni.