Bejelentette viszontvámjait Donald Trump, és a számok a legtöbb esetben nagyon magasak lettek. Az USA az elnök szavai szerint csütörtöki kezdettel a következő szintre emeli az importvámokat főbb kereskedelmi partnereivel szemben:

• Kína – 34%
• Európai Unió – 20%
• Japán – 24%
• Dél-Korea – 25%
• Svájc – 31%
• Egyesült Királyság – 10%
• Tajvan – 32%
• Malajzia – 24%
• India – 26%
• Brazília – 10%
• Indonézia – 32%
• Vietnám – 46%
• Szingapúr – 10%

Trump a Fehér Ház rózsakertjében, egy “Tegyük újra vagyonossá Amerikát” elnevezésű sajtótájékoztatón jelentette be az új vámokat, melyek elmondása szerint nagyon egyszerűek: pontosan annyival terhelik majd a kereskedelmi partnerek áruit, mint amennyivel azok az amerikai árukat. Csakhogy a Trump-kormány nem egyszerűen a konkrét importvámokra, hanem minden egyéb, az amerikai termékek behozatalát megnehezítő adóra, intézkedésre is választ akar adni, köztük az általános forgalmi adóval, a digitális szolgáltatási adóval és további tételekkel. Ezért jöttek ki a legtöbb esetben a kereskedelmi partnerek alap importvámjainál jóval nagyobb értékek a most bejelentett válaszvámokra.

De Trump egyből ellent is mondott önmagának, mert az új számok a legtöbb esetben nem tükörértékek – büszkén mondta, hogy kormánya milyen kedves, hiszen sokkal magasabb vámokat is kivethetett volna, de végül megelégedtek a partner általuk kalkulált össz-sarcának mintegy a felével. Az elnök az alábbi táblázatot mutatta a közönségének a rózsakertben, melyen az országok neve mellett előbb a Trumpék által kalkulált teljes importteher látható, majd a napokon belül élesedő amerikai válasz.

pic.twitter.com/v5WMU5wofc

— Rapid Response 47 (@RapidResponse47) April 2, 2025

Egy korábbi példa a számításaik logikájára: az EU importvámja az amerikai autókra 10 százalékos, ám az európai kocsik importvámjának kidolgozásakor egy puszta 10 százalékos válaszvám szóba se került, csakis annál nagyobbak, mert hozzáadták az uniós 15 százalékos áfát is, sőt, szerintük egyéb tényezők további 5 százaléknyi behozatali költséget jelentenek, így az EU végül összesen 30 százaléknyi terhet rak az amerikai autók importjára. Persze végül az autók terén nem külön meghatározott vámokat kaptak az USA kereskedelmi partnerei, helyette az általános, 25 százalékos kocsi-importvám jött, így még mondhatják is, hogy az EU-val szemben még nagylelkűek is voltak.

Az elnök külön azt is elmondta, hogy a minimum alap-importvámjuk 10 százalékos lesz, de látható, hogy ilyen, még alacsonynak mondható viszontvámot csak azok kaptak, akik vámja a Trump-kalkuláció szerint nem nagyobb 10 százaléknál. Ezekben az esetekben van csak szó a trumpi logika szerinti valódi viszonossági vámról.

Az elnök a “felszabadulás napjának” bejelentései előtt az intézkedések szükségességét ecsetelte, és nem spórolt a nagy szavakkal sem akkor, amikor az egyszerű amerikai melóst kizsigerelő, lehúzó állítólagos barát-államokról beszélt, és akkor sem, amikor a mostani intézkedését fényezte. Azt mondta, szerinte ez az amerikai történelem egyik legfontosabb napja, a nap, amikor az amerikai ipar újjászületik, amikor eljön az új amerikai aranykor. Vámrendelete pedig nem más, mint az USA gazdasági függetlenségi nyilatkozata.

Trump a vámbejelentések után a többi állam vezetőjének is üzent, azt mondta, mindenki csökkentse a saját vámját, ha azt akarja, hogy az amerikai csökkenjen. Azt is elmondta, ha nulla vámot akar valaki, akkor építsen gyárat Amerikában, és fel is sorolt több olyan külföldi vállalatot, mely már az előző hetekben ígéretet tett erre. Az elnök a mintegy egyórás beszéde végén aláírta a vámok megemeléséről szóló rendeletet.

Később egy kormánytisztviselő közölte, hogy csütörtöktől csak a múlt héten bejelentett, autókra vonatkozó 25 százalékos importvám él, az alap 10 százalékos vám szombaton lép életbe, a kölcsönös vámok pedig április 9-én. A vámok kihirdetésére idegesen reagált az amerikai tőzsde, a cikk írásakor az S&P 500 és a Nasdaq futures is esésben van, előbbi 1,7 százalékot, utóbbi 2,3 százalékot veszített el pillanatok alatt az értékéből, miközben a mindig biztos befektetést jelentő arany ára emelkedni kezdett.

Hogy a vámháború mennyire veszélyes, milyen történelmi párhuzamok vonhatók Trump mostani lépésével, és hogy mit várnak a közgazdászok, arról itt írtunk bővebben. Itt arról lehet olvasni, hogy vámháború már igazi háborúhoz is vezetett, alább pedig egy átfogóbb képet adtunk az elnök eddigi gazdaságpolitikájáról:

Mit akar mindettől Trump?

Trump három fő célt akar elérni a vámjaival. Egyrészt azt akarja, hogy az amerikai gyártók hozzák haza a termelést, és a külföldi cégek is az Egyesült Államok területén építsenek gyárakat, így teremtsenek új munkahelyeket. Másrészt nagymértékben növelni akarja az USA bevételeit, hogy később a vámok révén befolyó összeggel finanszírozni tudja a kampánya során beígért adóreformját. A harmadik cél: le akarja faragni az USA hatalmas kereskedelmi deficitjét.

Van min csökkenteni, mert az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje hagyományosan messze a legnagyobb a világon, a 2023-as adatok szerint 1,15 billió dollár volt, a második legnagyobb Nagy-Britanniáé, a harmadik legnagyobb Indiáé volt, előbbi mintegy 270 milliárd dollár, utóbbi valamivel több mint 240 milliárd dollár volt.

Milyen vámokat vezetett be eddig?

Trump második elnöki ciklusát egyből vámfenyegetésekkel kezdte. Január 20-i beiktatását követően elsőként Kínára, Mexikóra és Kanadára vetett ki importvámokat, rögtön február elsején, de utóbbi két partner esetében egyből el is tolta a sarcok életbe lépését egy hónappal. A Kínára szabott plusz 10 százalékos vám azonban életbe lépett, így az USA-ba érkező kínai árukra azóta összesen 20 százalék vám rakódik – és hamarosan még több.

Kanada és Mexikó 25 százalékos vámot kapott, ez tehát egy hónap halasztás után március elején lépett életbe, de Trump akkor felmentést adott az autógyártóknak és azon termékeknek, melyek az USA-Mexikó-Kanada kereskedelmi egyezmény hatálya alá esnek. Kanada minderre maga is 25 százalékos importvámmal válaszolt, az ő vámjaik addig maradnak érvényben, amíg Trumpéi.

Következő lépésként az amerikai elnök március 12-én 25 százalékos importvámot vetett ki az USA-ba érkező fém- és alumíniumimportra is, magával vonva az Európai Unió 26 milliárd euró értékű vámválaszát, mely várhatóan április közepén lép életbe. Trump aztán március 26-án jelentette be a személygépkocsikra vonatkozó 25 százalékos importvámot, mely április 3-án élesedik. Az autóalkatrészekre szintén 25 százalékos importvám vár, de itt a részletek kidolgozása még folyamatban van, az élesedés céldátuma május 3.

És a vámoknak még aligha van vége, Trump már belengette, hogy a réz, a gyógyszerek, a chipek és a fa importjánál is plusz terheket róhat ki.