A kormány tudomásul veszi  a Zengő, illetve a Tubes miatti széleskörű társadalmi tiltakozást, akceptálja az emberek véleményét, de légvédelmi lokátorra – nem egyszerűen a nemzetközi szerződések, hanem az ország biztonsága miatt is – mindenképpen szükség van - szögezte le lapunknak Lázár János fideszes frakcióvezető, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja, volt elnöke. A Fidesz-kormányzat azonban egyelőre nem számolt be arról, hol tervezik felépíteni a mecseki NATO-radart.

A Magyarország légterét figyelő másik két állomás, a bánkúti és a békéscsabai radar építésével semmi probléma nem volt: a helyi erők nem tiltakoztak és nem voltak építéshatósági eljárások, az egész ügy gördülékenyen, rugalmasan és jól ment le. A frakcióvezető szerint az új kormánynak a beruházás „társadalmi részét” is elő kell készítenie, és akkor a radart valahol talán sikerül megépíteni, az ugyanis Magyarország nemzetközileg vállalt kötelezettsége, hogy déli légterét védje.

Nevezett légterünk egyébként a jelenlegi, szovjet típusú berendezésekkel védve elég szellős: egy 2005-ös próbarepülésen Vári Gyula vadászpilóta - mellesleg MSZP-s képviselő -, aki az akkori híradások szerint a földtől pár száz méteres magasságban repülve körberepülte a Zengőt és a Duna mentén Budapestig jutott anélkül, hogy a légtérellenőrzés észlelte volna.

Egy név nélkül nyilatkozó fideszes szakpolitikus nagyjából megismételte a Lázár által elmondottakat, de jóval keményebben fogalmazott: „A pécsiek annyira nyomulnak, hogy Páva Zsolt polgármester újraválasztását veszélyeztetné a lokátor megépítése a Tubesen, de akár a közigazgatásilag nem Pécshez tartozó Zengőn is” – vélte. A pécsi polgármester korábban ezzel összehangban nyilatkozott a hvg.hu-nak, amikor úgy fogalmazott: "annak idején nagyon sok pécsi küzdött a radar ellen a Zengőn is, mint ahogy ők is besegítettek nekünk itt a Tubesen az elmúlt években. Nem hinném, hogy a Zengő újra szóba jöhetne."

A névtelenséget kérő szakpolitikus arra is fölhívta a figyelmet, hogy háttértárgyalások folynak a tavaly óta ugyancsak NATO-tag Horvátországgal és magával a NATO-val is. Elképzelhető, hogy megépül egy lokátor Horvátországban és vele együtt esetleg egy kisebb Magyarországon is. Horvátországról, mint lehetséges helyszínről egy másik baranyai fideszes politikus és említést tett lapunknak, Páva Zsolt pedig úgy fogalmazott ezt firtató kérdésünkre: "Szakértők szerint semmi akadálya nem lenne annak, hogy ez a radarállomás például Horvátországban épüljön meg. Ott valódi hegyek vannak, nagyobb lehet a radar lefedettsége is és található olyan csúcs, ahol nincsenek lakóterületek a közelben." 

Megkérdeztük Hende Csaba minisztert, aki szerint szakmailag a Zengő lenne a legjobb megoldás, „az egyetlen hely, ahol, ha megépülne a radar, nem volna szükség réskitöltő radarszázadokra”. Minden más helyen – beleértve a Tubest is – „legalább két ilyen századot kell fönntartani és ennek a két századnak a fenntartási költsége évente mintegy tízmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek.” A hvg.hu kérdésére válaszolva Hende hozzátette: ezt a tízmilliárdot a magyar költségvetés fizeti, a NATO ebbe nem száll be. A dologhoz hozzátartozik, hogy a Zengő és a Tubes helyszínek megfúrása is csak vitte a pénzt, a jelenlegi, régi típusú, aggregátorról üzemelő radar-infrastruktúra fenntartása is jelentős, becslések szerint több milliárdos összeg.

„Ön pontosan emlékezhet arra a többéves politikai és jogi küzdelemre a környezetvédők és a HM között, amely során a Zengőről átnyergelt a Tubesre a HM akkori vezetése. A Zengőt feladtuk, oda visszatérni nem tudunk és nem is kívánunk” – mutatott rá a honvédelmi miniszter. Hozzátette: keresik a lokátor – nem optimális, de elfogadható – helyszínét. A radar ugyanis „elengedhetetlenül fontos és szükséges az ország biztonságához, a magyar emberek nyugodt álmához”. Elismerte: „viselni fogjuk mindannyian, közösen azt a többletköltséget, amely a nem optimális döntésből keletkezik”. Szerinte a horvátországi lokátorépítéssel az a gond, hogy egy ottani radar pont „a Mecsektől nem látna és nekünk befele is látni kell”.

A politikus megerősítette a név nélkül nyilatkozó fideszes szakpolitikus által elmondottakat: esetleg két radar épülne, egy Horvátországban, egy Magyarországon. „A számunkra legyártott radart föl kell állítanunk, mert egy nem százszázalékos megoldás is sokkal többet ér, mint egy nullaszázalékos” – tette hozzá. A hvg.hu érdeklődésére, miszerint tudna-e néhány más lehetséges, szóba került helyszínt említeni, a miniszter lakonikusan úgy felelt: „Tudnék, de nem mondok.” Nagyon hasonlóan nyilatkozott három évvel ezelőtt Sólyom László egy televíziós műsorban. Az MTV műsora, A szólás szabadsága is a lehetséges újabb helyszínekről kérdezte azt államelnököt, aki egyébként a fegyveres erők főparancsnoka, mégis azért kampányolt, hogy az optimális helyszínen, a Zengőn ne legyen radarépítés. A talányos fogalmazás már akkor sem tűnt indokoltnak, az ún. Zengő-bizottság jelentése ugyanis már 2004 óta elérhető, ebben pedig elolvasható, hogy melyik mecseki magaslatok jöttek még szóba a radarépítés helyszíneként: a Hármas-hegy és a Tenkeshegy, de persze mindkettő esetében már a jelentés írói kiemelték, hogy a kiegészítő berendezések telepítése igen költséges volna. (Egy másik jelentés még Mórágyat emleget, mint lehetséges helyszínt.)

„A radarnak már réges-régen meg kellett volna épülnie” – kommentálta Hende Csaba pénteki kijelentését Iváncsik Imre, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának szocialista alelnöke, aki a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány alatt honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár, a második Gyurcsány-kormány idején pedig egy darabig honvédelmi minisztériumi államtitkár volt. Szerinte a nyolc éven át tartó, szocialista dominanciájú kormányzás idején azért nem sikerült megépíteni a radart, mert az akkori ellenzék, illetve a civilszervezetek mindent megtettek az építés ellen. „Most a kormányoldal felelőssége, hogy ezt a problémát megoldja” – adta fel a leckét a második Orbán-kormánynak az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy az MSZP ellenzéki pártként támogatja a radar megépülését.

A NATO egyik név nélkül nyilatkozó hivatalnoka a hvg.hu kérdésére nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a radart a magyarországi helyszín helyett Horvátországba telepítsék, bár hozzátette, hogy az eddigi tervek nem változtak, a hazai helyszín továbbra is előnyt élvez. „Semmit sem lehet kizárni, ez nem politikai vagy ideológiai kérdés, de a hadműveleti logika az eddigi helyszín mellett szól” – mondta a hivatalnok, aki szerint ennek ellenére elvben valószínűleg nem lenne akadálya egy, a radarral kapcsolatos horvát-magyar együttműködésnek. A radarra szerinte változatlanul szükség van, de arra a kérdésre, hogy a helyszínnel kapcsolatos hosszas huzavona után mennyire vált sürgőssé a telepítés, részben kitérő választ adott. „A diplomatikus válasz erre az lenne, hogy amikor meglesz, akkor meglesz. Mindenesetre továbbra is szükség lenne rá.” Értesüléseink szerint a radarállomást az olasz Marconi gyár készíti, ám forrásunk azt nem tudta megmondani, hogy elkezdődött-e már a radar gyártása.  

A hazai sajtóban a radarépítés csúszásáról szóló híranyagokban rendszerint felbukkant az a fordulat is, miszerint "fogy a NATO türelme". Egy katonai tanácsadó azonban ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott: abban a kultúrkörben, amelyben az észak-atlanti katonai szövetség született, nem szokás ilyennel fenyegetőzni. Azt a veszélyt ugyanakkor igenis magába hordozza a csúszás, hogy szövetségeseink ezt a védelmi problémát egészen egyszerűen nélkülünk fogják megoldani.

Szegő P.-Kiricsi G.