A maradék helyzeti előnyét is elveszítette az utóbbi napokban Tiszavasvári. A helyszínen tapasztaltak alapján a Nyíregyházától 30 kilométerre fekvő, 13 ezres kisvárosra már biztosan nem igaz az a négy évvel ezelőtti felmérés, mely szerint itt élőknek a legkisebb a vércukorszintje. Egy négy évvel ezelőtti felmérésből még az jött ki, hogy a tiszavasváriak a legkevésbé stresszesek, ám a városban zajló politikai csatározásokat, a cigányok és a nem romák közti feszült viszonyt tekintve mára jelentősen megváltozott a helyzet, magasra szökhetett az emberek vércukra.

Az önkormányzati képviselőtestület augusztus 1-i önfeloszlatása óta egymásnak estek a helyi politikusok, a háborúskodásba pedig azóta beszálltak a pártok országos vezetői is. Jelenleg a várost eddig vezető Jobbik, a régi befolyását helyreállítani akaró MSZP, és az egyik lokális egyesületet komoly támogatásban részesítő Fidesz életharcot vív a polgármesteri posztért. Vona Gábor nem akarja elveszíteni a pártjában „a Jobbik fővárosaként” emlegetett Tiszavasvárit, Mesterházy Attila folytatni szeretné a Dunaföldváron és Sopronban elindult sikerszériát, a Fidesz vezetése pedig nem örülne, ha folt esne az országosan relatív népszerűségét megőrző kormánypárt becsületén. A három nagyhoz próbál felzárkózni Aleva István, akit a Szolidaritásból kivált Árok Kornél Pest megyei egyesülete indított, részben azzal a céllal, hogy vidéken is megvesse a lábát.

Előtérben a háttérben lévő polgármesteri hivatal.

Stiller Ákos

A nagy hajrá nyomott hagy a városon: az oszlopok tömve vannak plakátokkal, a főút felett kifeszített molinók, a jobbikos polgármester óriásplakátokról mosolyog a járókelőkre – mintha egy kiélezett parlamenti választás kampányfinisében járnánk. Az elmúlt hetekben a városban egymásnak adták a kilincset az országosan ismert politikusok, a polgármester-jelöltek a helyi tévében is bemutatkoztak, pénteken pedig a helyi rádióban vívtak meg - mint egy amerikai elnöki kampányban.

Sok múlhat a romákon

A plakátháború mellett a felek főleg a negatív kampányra, a suttogó propagandára építenek. Az egyik kávézó pincére azt mesélte, nem múlik el úgy nap, hogy ne landolna a postaládájába két-három szórólap, melyen mocskolják valamelyik jelöltet. Az egyiken a Fidesz támogatta Tiszavasváriért Közéleti Egyesület (TKE) polgármester-jelöltjét, Ráduly Zsoltot „újgazdagozzák” le, és vádolják azzal, hogy az önkormányzati földeket és az értük járó milliós állami támogatásokat akarja megszerezni. A másikon a jelenlegi polgármester, Fülöp Erik „bűneit” sorolják, mely szerint az összes ígéretét megszegte: nincs közbiztonság, nincsenek fejlesztések, nem teremtett munkahelyeket.

Fülöp Erik, jobbikos polgármester - szeretnék, ha elhagyná a szobát

Stiller Ákos

Talán a szocialisták vannak ebből a szempontból a legkedvezőbb helyzetben: a 2006-os választási buktájuk óta nincsen pozícióik a városban, így nincs mit felróni nekik. Persze ők is beszálltak a küzdelembe: egy szórólapon „leistenkirályozták” a volt alpolgármestert, a KTE-t pedig a Fidesz „trójai falovának” nevezik, igaz, a lapra rátették a párt logóját, a többiek névtelenül szórják a várost. A szocialistákról szóban azt terjesztik, hogy a cigánysoron készülnek szavazatokat vásárolni. Igaz, ugyanez mondják a másik két párt jelöltjéről is a városban, Vona Gábor pedig a városban kampányolva jelentette be szerdán, hogy pártja „civil megfigyelőket” toboroz az országban, akik vasárnap az utcákon „járőrözve” figyelik, nem követ-e el valaki választási csalást, nem vásárol-e szavazatokat.

Foci a romatelepen - sok szavazatért megy a meccs. Tekintse meg nagyítás-fotógalériánkat is!

Stiller Ákos

„Akár gárdistákat is ránk küldhet, nem érdekel. Mondjuk, hazudni nem kéne, két éve Erik is járta a telepet, ígérgette, hogy ide meg oda betesz, lesz segély, ha megszervezzük a cigányságot, rá szavazunk” – mesélt a két évvel ezelőtti kampányról a város szélén lévő, 19. századi állapotokat idéző nyomortelepen élő 23 éves fiatal. A roma férfi szerint ehelyett csak vegzálást kapott a cigányság, amióta Fülöp irányítja a várost: kitiltották őket az erdőből, megbüntetik őket a rendőrök, ha nincs macskaszem a biciklin, már akkor is igazoltatják őket, ha csak sötétedéskor végigmennek az utcán. A telepen azt is Fülöp rovására írják, amiről az önkormányzat nem tehet, hiszen kormányzati döntéseknek köszönhetően csökkentek a segélyek, nem a helyhatóság miatt.

Pedig két évvel ezelőtt – miközben országosan a Jobbik a „cigánybűnözés” emlegetésével kampányolt – Fülöp még a romák támogatását is megszerezte: a városban csak „nyóckerként” emlegetett, az oláh cigányok lakta 8. választókerületben kétszer annyi szavazatot kapott, mint vetélytársai összesen. Éppen ezért mind a szocialista, mind a TKE kampánystábjában azt gondolják, Fülöp stábja joggal ideges: ha kiélezett lesz a verseny, akkor könnyen lehet, hogy a 4000 fős roma társadalom voksai döntik el a választást. A felek árgus szemekkel figyelik, mit csinál a vetélytárs a két romatelepen, igaz, mindhárom kampánystábban azt hangsúlyozták a hvg.hu tudósítójának, nem éri meg ajándékokkal, élelmiszerrel csábítani a romákat, mert úgy sem lehet garantálni, hogy rájuk szavazzanak. Legfeljebb az ellenőrzött láncszavazással, ám ezt nehéz megszervezni, és óriási botrány lenne, ha kiderülne, az érintett jelölt biztos belebukna.

A kettészakadt város

„Engem nem riasztanak el a szavazástól, hiába vonulnak a jobbikosok” – mondta egy idősebb roma férfi, aki szerint családjából minden felnőtt fog voksolni, és Rádulyt választják, mert becsapottnak érzik magukat. Az oláh cigányok lakta telepen járva a hvg.hu tudósítója azt tapasztalta, hogy a Fidesz támogatta civil szervezetnek és polgármester-jelöltjüknek áll a zászló a cigányok körében. A belvárosban már úgy tapasztaltuk, hogy a megkérdezett nem romák körében kiegyenlítettebb a helyzet.

Már nem várják a Messiást a romatelepen

Stiller Ákos

A város már évekkel ezelőtt kettészakadt. A gazdasági válság hatására csökkenő jövedelmek, a segélyezés 2008-2009-ben elkezdődött visszafogása – amikor már egyes támogatásokat munkához kötött a kormányzat –, a gyakoribbá váló illegális erdőirtások, lopások kiélezték az ellentéteket. Ma már a romák és nem romák is viszonylag kevés emberi, személyes tapasztalatot szerezhetnek egymásról: kevés a közmunka-lehetőség, így a cigányok egyre inkább beszorulnak a város egyik végén található romungró és a másik végén lévő oláh cigány telepre. Az oktatás is teljesen szegregált: a cigányok a bűdi és az alapítványi iskolában tanulnak, a nem romák pedig a központban található Kabayban (Ráduly az utóbbi igazgatóhelyettese).

Bár KTE, az MSZP és a Jobbik is járt kint a romák lakta utcákban kampányolni, üzeneteikkel főleg a kispolgárságot és az értelmiséget célozzák. Még a szocialisták is „mindennapi rendet”, „szociális fegyelmet”, minőségi oktatást ígérnek. Az MSZP stábjában el is ismerik, a nem romák és a romák közti feszültség részükről való rossz kezelése vezetett a Jobbik felemelkedéséhez a városban, és azt állítják „a pártközpontból rájuk kényszerített politikai korrektség” eredményezte, hogy 2010 őszén egyetlen képviselőt nem tudtak az önkormányzatba juttatni.

A jelenlegi kampány fő témája: miért nem közmunkáztat a város több romát? Ráduly Fülöp szemére veti, hogy az előző ciklusban 500-an vettek részt a programban, tavaly csak 38-an. Az MSZP jelöltje, a könyvelő Timári Istvánné szerint rosszul szervezik a munkát, még akiket behívtak, azok sem dolgoztak, csak „támasztották a gereblye nyelét”. Fülöp Erik azzal vág vissza – mint ahogy a hvg.hu-nak is elmondta –, hogy a központi kormányzat szűkítette a keretet, csak ennyi embert tudott alkalmazni, de idén már jobb a helyzet, 150-en közmunkáznak.

Timári Istvánné az MSZP kampányirodájában

Stiller Ákos

Komoly feszültséget váltott ki a városi értelmiség körében, hogy csökkent az oktatási és szociális intézmények támogatása, amit Fülöp ellenzéke úgy értelmezett, hogy a polgármester a fizetéseket vágta meg. Ezzel szemben a polgármester azt állítja, több százmilliós adósságot örökölt az előző vezetéstől, ráadásul a város állami bevételei is folyamatosan csökkentek, kénytelen volt takarékoskodni, de nem a béren akart, az „intézményvezetőkkel egyenként leülve megkonzultálta, hol lehet a kiadásokat visszafogni”.

Az elitek háborúja

Az eleve leszakadó térségben lévő, hátrányos helyzetű Tiszavasváriban nem látni tisztán, hogy kinek van igaza a költségvetési vagy a közmunkaügyi vitában. Már csak azért sem, mert a háttérben a helyi eliten belül éles küzdelem zajlik a hatalomért.

Az önkormányzat föloszlatásához is egy ilyen csatározás vezetett. A képviselőtestületben lévő két fideszes és három független helyi politikus elsősorban a korábbi alpolgármestert, Császár Józsefet támadta, mert úgy látták, túl nagy a befolyása – Fülöpöt rendszerint nevezték az ő „bábjának”, és azzal vádolták, hogy családját juttatja előnyökhöz. A Fideszben ezért is haragudnak a korábbi alpolgármesterre, mert 2010 előtt a párt színeiben politizált, majd több fideszest elcsábítva részt vett a helyi Jobbik szervezésében. MSZP-és TKE-s ellenfelei azt állítják, Császár hosszú évekkel ezelőtt az SZDSZ-t is megjárta, amit Fülöp hevesen cáfol.

Polgármester-jelöltek egy rádiós vita előtt. Tekintse meg nagyítás-fotógalériánkat is!

Stiller Ákos

Végül Császár tevékenysége a helyi Jobbikban is kiverte a biztosítékot: a hat képviselőből kettő átpártolt a Fideszhez. Július végén ultimátumot adtak a polgármesternek: mondassa le Császárt és módosítsák úgy a szabályokat, hogy a függetlenek, a fideszesek és a kiugrott jobbikosok együtt frakciót alakíthassanak. Fülöp elengedte ugyan az alpolgármestere kezét, de abba nem ment bele, hogy a Fidesz jelölte Palló Sándort nevezze meg Császár utódának, mert attól tartott, hogy ezzel teljesen kiszolgáltatná magát a kormánypártnak, így maradt az önfeloszlatás és az időközi választás.