A Magyar Nemzet már a választás előtt Borkai Zsolt távozását követelte egy szerző nélküli cikkben, majd az írás eltűnt az oldalról. Most újabb szerző nélküli vezércikk jelent meg az oldalon, „Nem a vég, a kezdet” címmel. Ebben azt írják, hogy „a Fidesz egyértelműen az ország első számú pártja és a vidék vezető, összetartó ereje maradt, a térkép, csakúgy, mint a 2018-as parlamenti választásokon, narancssárgába borult. A megyei közgyűlések összetétele továbbra is meggyőző kormánypárti fölényt mutat.”

Ugyanakkor nem vitás, hogy az ellenzék tizenhárom évi bukdácsolás után nem részsikerként, hanem sikerként fogja ünnepelni a vasárnap történteket. Tagadhatatlan ugyanis, hogy az összefogás Budapesten és a billegő helyszíneken bevált, és eredményekre vezetett.

Majd rátérnek a főpolgármester-választásra. Azt írják, „kár lenne tagadni, hogy a legnagyobb figyelem kísérte mérkőzés a budapesti főpolgármester-választás volt, és azt Karácsony Gergely nyerte meg Tarlós Istvánnal szemben. Ennek egyik oka az lehetett, hogy az emberek részben érzelmi alapú döntést hoztak.

Ha a polgárokba telepített számítógépek határoztak volna az elmúlt öt év adatai, tényei alapján, akkor nem kétséges, hogy Tarlós folytathatja a munkát. Csakhogy szelektív memóriájú emberek voksoltak, akikre érthetően hatással volt az utóbbi napok, hetek botránykampánya.”

Elsősorban minden valószínűség szerint Borkai Zsolt ügye. Borkai ugyan győzött, de térben és talán időben is korlátozott e győzelem. Győrben ugyanis – az előző két önkormányzati választáshoz képest jóval kisebb különbséggel – az első helyen végzett, de ezúttal érdemes idéznünk Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kérdésre válaszolva kijelentette: vasárnap a győriek mondanak véleményt Borkairól, hétfőn pedig ő. Tegnap azonban, ha áttételesen is, valószínűleg az egész ország népe alkotott ítéletet Borkai Zsoltról, illetve a róla készült felvételek gerjesztette botrányról. Budapestre, Tarlós Istvánra, a kerületekre, további nagyvárosokra szállhatott vissza ez az ítélet; roppant igazságtalanul, hiszen, ha valaki, Tarlós István volt az, aki egyértelműen kinyilvánította, hogy Borkai helyzete tarthatatlan, le kellene mondania. A sors, illetve a választási irracionalitás fintora, hogy hétfőn mégis Borkai Zsolt ébred polgármesterként, nem Tarlós István. A budapestiek a jelek szerint nem azt mérlegelték, milyen történelmi horderejű építkezés indult meg Tarlós István kilenc éve tartó főpolgármesteri tevékenysége alatt a konzervatív, Fidesz–KDNP-s közgyűlési többség segítségével, közreműködésével. A hibát azonban ne a polgárokban keressük, ők lecserélhetetlenek. Az bizonyos, hogy a kormánypártoknak le kell vonniuk a Borkaihoz fűződő botrány tanulságait.

Majd hozzáteszik: külön tanulmányt érne „a különféle közvélemény-kutató cégek teljesítménye, amelyek egy része nem először rekedt meg a madárjóslás szintjén”. (Emlékezetes, kormányközeli elemzőintézetek nagyarányú Tarlós-győzelmet jósoltak.)