"Egyetlen tagállam sem veszélyeztetheti a jogállamiságot, ez számunkra elfogadhatatlan" – a Fidesz nevének említése nélkül, de nekik is üzenve szólalt fel az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Roberta Metsola, máltai néppárti EP-képviselő. A parázs viták persze sosem voltak ismeretlenek Strasbourgban, de ami a felszólalást különösen érdekessé teszi, hogy a képviselő annak a pártcsaládnak a tagja, amely a legtöbb információ szerint már csak hetekre van attól, hogy kizárja sorai közül a magyar kormánypártot.

Ha az elmúlt napok történéseit nézzük, Orbán Viktor nem sok jóban reménykedhet, erre utal az a határozattervezet is, melyről csütörtökön kora délután szavaz az Európai Parlament. Az ötpárti állásfoglalás nemcsak csalódottságának ad hangot, hogy eddig nem sok minden történt a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított hetes cikkely eljárással (amelyet azért indítottak, mert megállapították, hogy Magyarországban sérülnek a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei), de sürgeti is a horvát soros EU-elnökséget, hogy ne hagyják veszni az ügyet. A képviselők arra kérik a horvátokat, hogy rendszeresen szervezzenek meghallgatásokat az ügyben, az EU Tanácsát pedig arra, hogy készítsen konkrét ajánlásokat az országoknak, sőt adjon meg határidőket is, amíg ezeket végre kell hajtani.

Ha ez még nem lenne elég, egy módosító indítvány azt is javasolja, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Ez utóbbi ötletet már az első tervek nyilvánosságra hozatala óta hevesen támadja a magyar kormány.

Előrejelzések szerint nagy esély van rá, hogy a határozattervezetet csont nélkül megszavazza az Európai Parlament, de még ennél is fontosabb, hogy a fejlemény az Európai Néppártnak köszönhető. A Politico információi szerint az EPP-frakcióban belső szavazást tartottak a kérdésről, melynek végén úgy döntöttek: frakciófegyelmet követelnek, és egységesen a határozat mellett fognak állást foglalni.

Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a Fidesz és a Néppárt közötti házasság válságban van

– kommentálta a történteket a brüsszeli lap.

Azt, hogy a válás már valóban nincs messze, a szerda délutáni plenáris vitán sem volt nehéz észrevenni. Felszólalásában több néppárti képviselő is éles kritikákat fogalmazott meg a magyar kormánnyal és a jogállamiság helyzetével szemben, igaz, egy francia képviselő személyében akadt olyan is, aki határozottan megvédte Orbán Viktort.

Roberta Metsola

Európai Parlament

A máltai Roberta Metsola viszont az egész EPP-frakció nevében üzente:

A jogállamiság védelme nélkül a szerződéseink csak szép szavak, drága papírra nyomtatva – független igazságszolgáltatás nélkül pedig nem is létezik jogállamiság.

Mentik a menthetőt

Az Európai Parlamentnek persze közvetlen hatása nem lesz arra, hogy kizárják-e végül az Európai Néppártból a Fideszt, de az elmúlt napok történései jól jelzik, hova jutott néhány hónap alatt a két párt kapcsolata. A magyar kormánypárt és az EPP közötti konfliktus ráadásul jellemzően nem a parlamenti szinten zajlik, hanem sokkal magasabban. Azt sem nehéz észrevenni, hogy

a két fél közötti üzengetések azóta kezdtek el megszaporodni, mióta nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet tovább halogatni a kérdést.

Donald Tusk, az EPP új elnöke már novemberi megválasztásakor megüzente, hogy a magyarországi illiberális rendszer nála nem fér bele a kereszténydemokrácia fogalmába. Orbán Viktor két hónappal később, évindító sajtótájékoztatóján pedig már arról beszélt, hogy a Néppárt meggyengült, aminek az az oka, hogy egyre szocialistább és liberálisabb, miközben nem őrzi meg az eredeti értékeit.

Donald Tusk

MTI / EPA / Antonio Bat

A kioktatást Manfred Weber kérte ki magának, az EPP frakcióvezetőjének viszont egy nappal később már Novák Katalin, a Fidesz alelnöke szólt vissza.

A Fidesz kérdésében persze nincs teljes egyetértés a néppárti vezetésben sem. Antonio Tajani, az Európai Parlament volt elnöke, az olasz Forza Italia képviselője a Magyar Nemzetnek adott interjújában jó barátjának nevezte Orbán Viktort, és hangsúlyozta: fontos számukra, hogy a Fidesz a pártcsaládban maradjon. Kérdés azonban, ez meggyőzi-e Donald Tuskot és Manfred Webert, akik nem csinálnak titkot abból, hogy teher számukra a magyar kormánypárt.

Érdekesség azonban, hogy miközben a pártvezetők kommunikációjában tapintható a feszültség, a háttérben még mindig folyik a munka a Fideszben, hogy meggyőzzék a Néppártot a támogatásukról. Ez pedig azt jelzi, hogy a magyar kormánypárt minden lehetőséget nyitva hagy, és egyáltalán nem olyan biztos benne, hogy jót tenne nekik, ha – akár önszántukból, akár kényszerből – hirtelen a Néppárt ajtaján kívül találnák magukat.

Szájer József és Deutsch Tamás néhány napja például egy egész dokumentumcsomagot küldött az EPP-frakciónak, melyben a hetes cikkelyről szóló európai parlamenti állásfoglalás-tervezet állításait próbálták cáfolni. Hidvéghi Balázs pedig a Klubrádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a nagyság sok előnnyel jár, "márpedig az EPP még mindig nagy".

Szájer József

MTI / Koszticsák Szilárd

A fideszes EP-képviselők nyilatkozataikban is igyekeznek kerülni a nyílt konfliktust, és sokkal inkább az ellenzéki társaikat támadják, mint saját frakciójukat. Hidvéghi Balázs még szerda késő esti nyilatkozatában is az EPP-t mentegette, amikor már a Fidesz számára is nyilvánvaló volt, hogy elvesztették támogatásukat a plenáris szavazáson.

"A javaslat baloldali politikai csapda, amely a Néppártot nehéz helyzetbe hozza azzal, hogy a magyar és a lengyel ügyet egy határozat keretében tárgyalják” – mondta.

Quo vadis, Fidesz?

Információink szerint az EPP és a Fidesz közötti vitában az utolsó szikrát Kovács Zoltán decemberi ámokfutása jelentette. Az államtitkár azzal okozott botrányt, hogy élőben közvetítette és kommentálta Twitteren a tagállamok uniós minisztereinek zárt ülését, és támadta annak résztvevőit. Az akció a legmagasabb szinten sem maradt következmények nélkül, a soros finn elnökség vizsgálatot indított, a magyar kormány azonban nemhogy bocsánatot nem kért, teljes mellszélességgel kiállt a szabályokat felrúgó kommunikációs államtitkár mellett.

Máshogy látja a történteket Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának a vezetője. A politikus a hvg.hu-nak azt mondta, Kovács Zoltán államtitkári minőségében, a magyar kormánydelegáció, nem pedig a Fidesz tagjaként osztott meg posztokat az ülésről. Az akcióról szóló véleményeket persze ő is hallotta, de továbbra is kettős mércének tartja, hogy miközben mások, például Frans Timmermans tweetjeivel senki nem foglalkozik, a magyarokat rögtön előszedik.

Deutsch Tamás

MTI / Mohai Balázs

Nehezen lenne persze hihető, hogy Kovács Zoltán ne Orbán Viktor jóváhagyásával szegte volna meg az uniós szabályokat, és az egyre hevesebb politikai üzengetés is azt jelzi, hogy a magyar miniszterelnök igyekszik előre menekülni a durvuló hangnemmel. Így, ha mégis mennie kell, akkor a hazai szavazóknak könnyebben kommunikálhatja a döntést, Brüsszelben sem tűnik majd akkorának a bukása, és nem utolsósorban: az őt tárt karokkal váró radikális Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióhoz való csatlakozásnak is megágyaz. Nem volt véletlen évindító sajtótájékoztatóján az a Néppártnak szánt fenyegetése sem, hogy ha az EPP nem változtat, akkor egy új, európai, kereszténydemokrata értékeken alapuló kezdeményezésre lesz szükség.

Azt, hogy ezt kikkel tudná megalakítani, még nem világos, de azt Hidvéghi Balázs is elismerte, hogy jelenleg a Konzervatívok és Reformerek "meglehetősen vegyes" frakciójával tárgyalnak. Ide tartozik a Fidesz leghűségesebb szövetségese, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), akinek elnökével, Jaroslaw Kaczynskival Orbán a múlt héten személyesen is találkozott.

Hidvéghi Balázs

MTI / Koszticsák Szilárd

Az olasz La Repubblica pedig már azt is tudni véli, hogy a magyarok és a lengyelek az olasz Liga képviselőivel is tárgyalnak. Állítólag már a frakció neve is megvan, eszerint Konzervatívok és Identitás névre hallgathat a csoport.

Orbán azonban azt is jól tudja, hogy egy ilyen lépéssel nemcsak a Néppárt nem veszítene túl sokat, hanem az ő befolyása is jelentősen csökkenne. Nem mellékes szál az sem, hogy a brit képviselők Brexit miatti távozása után 27 mandátumot osztanak szét 14 tagállam között, ez pedig az Európai Néppártnak kedvez. Nekik az eddigi 182 helyett 187 képviselői hely jut majd. Így már a Fidesz elvesztése sem lenne akkora csapás a kereszténydemokrata frakciónak: 12 (vagy ha a KDNP is megy, akkor 13) képviselő helyett csak hetet veszítenének.

A Fidesz a jelek szerint az utolsó pillanatig nyitva hagy minden lehetőséget. A következő hetekben Orbán Viktor tárgyalni fog Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német CDU elnökével és Donald Tusk EPP-elnökkel is, Sebastian Kurz osztrák kancellárral pedig csütörtökön találkozik Prágában. A legtöbb azon fog múlni, hogy Donald Tuskkal sikerül-e kompromisszumot kötniük, de hogy mikor találkozhatnak, azt a Fidesz politikusai sem tudják.

AFP / Kenzo Tribouillard

"A következő hetekben biztosan sor kerül ezekre a találkozókra, de mivel minden érintett fél naptára zsúfolt, nehéz időpontokat egyeztetni" – mondta a hvg.hu-nak Deutsch Tamás. Azt viszont kizártnak tartja, hogy a Néppárt február eleji választmányán döntsenek a magyar kormánypárt sorsáról.