szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Önálló kategóriaként kezelve a koronavírus az egyik vezető halálokká vált itthon.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Minden eddiginél több, 84 koronavírusos beteg halt meg Magyarországon keddre virradóra, amivel 1973-ra emelkedett a betegségben elhunytak száma. Noha az elhunytak döntő többségének volt valamilyen alapbetegsége, a koronavírus meggyorsította az állapotromlást vagy olyan mértékben károsította például a tüdőt és szívet, hogy a páciens komoly alapbetegség nélkül sem élte túl.

A KSH halálozási statisztikáiból látszik, hogy a koronavírusos elhalálozások aránya az összes halálesethez képest nő. A teljes, októberi képet még nem látni, de az első hétre vonatkozó adatok már teljesek, így azokat néztük át.

Az év első háromnegyed évét vizsgálva kiderült, 94 494 halálesetre 781 koronás elhalálozás jutott, ami 0,8 százalékos arány. Ennél szűkebb bontást is vettünk, méghozzá azt, hogyan alakultak a számok augusztus 31. és október 3. között, illetve csak a legutolsó teljes héten, szeptember 28. és október 4. között.

MTI / Mónus Márton

Augusztustól október első hetéig 11 901 ember halt meg Magyarországon, 218-an voltak koronavírus-fertőzöttek, ez az összes haláleset 1,8 százaléka.

Az utolsó elérhető hét adatait nézve (2517 halálesetből 84 volt a vírushoz köthető) már 3,3 százalékra ugrott az arány, vagyis kimondható,

nagyjából minden 30. ember halálát a koronavírus okozta.

Ez pedig várhatóan csak rosszabb lesz: a koronavírus miatti halálozások száma szeptember közepétől kezdett jelentősebben megugrani, vagyis a harmadik negyedévben még kevésbé látszik meg a statisztikákon. Az év végére a védekezés és a kórházba kerültek kezelésének sikeressége függvényében még jelentősen romolhatnak az adatok. Vannak is vészjósló jelek, például, hogy a lélegeztetőgépre került fertőzöttek 40-45 százaléka nem éli túl a vírust, hogy sorra telnek meg a kórházak, illetve hogy a Covid-osztályok kritikus betegeit már szemészek, pszichiáterek és fogorvosok látják el.

A várható számokat csak becsülni lehet, a matematikai alapon számoló Bill és Melinda Gates Alapítvány legutóbb október 29-én frissített előrejelzése szerint december elején tetőzhet a halálozások száma, átlagosan napi 113 elhunyttal (ami a járvány teljes elengedésével 500 lenne). Ez az előrejelzés ugyanakkor jelentős javulást mutat két héttel korábbihoz képest: akkor karácsony tájára tették a halálozások tetőzését, átlagosan napi 140 elhunyttal. E-mailben megkerestük a táblázat készítőit, hogy minek köszönhető ez a javulás, ha válaszolnak frissítjük a cikket.

MTI / Balogh Zoltán

Felzárkózott a legjellemzőbb halálokokhoz

Fontos lesz majd azt is látni, hogy az összes betegséghez viszonyítva mennyi volt a koronavírusban elhunyt betegek aránya, erre azonban még várni kell. Egyelőre a tavalyi számokat tudtuk alapul venni, azok alapján valószínűsíthető, hogy a Covid–19 az élen végez.

Tavaly naponta átlagosan

  • rosszindulatú daganatok miatt 88,
  • szívizom-elhalásban 16,
  • egyéb ischaemiás szívbetegségben 71,
  • agyérbetegségben 31,
  • légzőszervi problémák miatt 17,
  • májbetegségek miatt 9,
  • gépjárműbalesetben 2,
  • öngyilkosság miatt pedig 4 ember hunyt el.

Koronavírus miatt a március 15-i első hazai halálesettől a november 2-ig eltelt időszakban összesen 1889-en haltak meg, vagyis erre az időszakra naponta átlagosan 8 haláleset számolható.

Ez csak eggyel kevesebb, mint a tavaly májbetegségben elhunytak napi átlagos száma,

vagyis ez alapján a Covid–19 már most felzárkózott a legjellemzőbb hazai halálokok közé. Persze azt is írhatnánk, hogy csak rákbetegségben halnak meg többen, ha csak a kedden ismertetett előző napi 84 halálozást vetnénk össze a halálokok tavalyi értékeivel.

MTI / Árvai Károly

Még egyszer: ez csak hozzávetőleges összehasonlítás, hiszen egyelőre nem tudjuk, hogy idén részletesen hogyan alakulnak a halálozások, és – ahogy már említettük, árnyalja a képet az is, hogy a halálos áldozatok többsége eleve valamilyen alapbetegségben szenvedett. Nem tudni, hogy a KSH pontosan hogyan fogja majd a koronavírusban elhunytakat feltüntetni a statisztikában, ezzel kapcsolatban megkeressük őket, ha kiderül, a cikket frissítjük.

Azt sem tudni még, hogy a járványhelyzet mennyire befolyásolja a hazai halálozásokat, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hiába dönt napról napra rekordot a fertőzés következtében elhunytak száma, az előző évekhez képest kedvezőbben alakulhat az általános statisztika.

Ez látszik legalábbis abból, ha a KSH legutóbb a harmadik negyedév végén frissített halálozási adatait vetjük össze a korábbiakkal. A tavalyi adatokat 100 százaléknak tekintve, az elhunytak száma az idei első negyedévben 91,6, félévkor 95,2, a harmadik negyedévben pedig 96,7 százaléka volt a 2019-es hasonló értékeknek (számban kifejezve 3162, 3299, illetve 3248 halálozással kevesebb), sőt még az előző öt évhez mérten is jobbak az idei adatok (92, 95 és 97 százalékai a 2015–19 közötti negyedéves átlagoknak).

Védőmaszkot viselnek egy kávézó vendégei a koronavírus-járvány második hulláma miatt Nyíregyházán 2020. november 2-án
MTI / Balázs Attila

A halálozások számának alakulására komoly befolyással van a védekezés szigora. A kormány a járvány őszi időszakában sokáig nem akart komolyabb korlátozó intézkedéseket bevezetni – csak a maszkviselés szabályain szigorítottak –, de hétfőn Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már bejelentette: újabb szigorítások várhatók, mert a jelenlegi intézkedések nem elegendőek a járvány terjedésének megállítására.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!