Több lényeges változást is bejelentett a meddőségi kezelésekkel kapcsolatban Takács Péter egészségügyi államtitkár. A sajtótájékoztatót, melyre a hvg.hu nem kapott meghívót, a Szent János Kórház Meddőségi Centrumában tartották.

A bejelentések közül volt, amely nem volt meglepetés, hiszen a lombikkezelésekről szóló szabályozás tervezete már korábban felkerült a kormány honlapjára és több részlet abból a szakmai anyagból is kiderült, mely tavaly a hvg.hu birtokába jutott.

Új és fontos fejlemény viszont, hogy a jövőben bővül azon gyógyszerek köre, amelyeket 100 százalékos tb-támogatással írhatnak fel a kezelésben résztvevőknek. Emellett az andrológiai szakma javaslatára nemcsak a női, hanem a férfi meddőség kezeléséhez szükséges készítmények is 100 százalékos támogatást kapnak.

„A férfiak biológiai órája 40 éves kortól már erősen ketyeg" - miért romlik drasztikusan a nemzőképesség?

Jelentősen csökken a férfiak nemzőképessége nemcsak a világban, hanem Magyarországon is. Az életkor és a betegségek mellett ebben nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód, különösen a dohányzás és a mozgás hiánya. A kormány tervei szerint Regionális Andrológiai Centrumokkal javítana a helyzeten, Kopa Zsolt andrológus szerint viszont a fiatalokat is „fertilitástudatosságra" kellene oktatni.

Még idén megnyílnak az országos meddőségkezelési szakambulanciák is, ezekből első körben nyolc lesz.

A pontos helyszíneket az államtitkár még nem árulta el, de annyit elmondott, hogy a szakambulanciákat azon megyei kórházak nőgyógyászati osztályán hozzák létre, ahol a megyében nincs lombikklinika.

Ezek egy korábbi terv szerint a Vágyott Gyermekekért Központ (VAGYOK) nevet kapták volna, de úgy tűnik, ezt az ötletet elvetették.

Vágyott Gyermekekért Központ és állami spermabank - új javaslatok a meddőségi ellátás átalakítására

Vármegyei meddőségi szakambulanciákkal, központi adatszolgáltatással és a képzések felülvizsgálatával tennék biztonságosabbá, elérhetőbbé és hatékonyabbá a meddőségi kezeléseket Magyarországon. A Humánreprodukciós Igazgatóság nemrég megjelent koncepciója indokoltnak tartaná a petesejtdonáció bevezetését is, a 43 év feletti nőknél ugyanis már szinte esélytelen a lombik. Jöhet az államilag finanszírozott spermabank is.

Az intézmények lényegében a meddőségi klinikák előszobái lennének: megyeszinten biztosítanának alapszintű (női és férfi) meddőségi ellátást. Feladataik között szerepelne a nőgyógyászati és andrológiai tanácsadás, az alapvizsgálatok megkezdése, diagnózis felállítása, a megfelelő kezelés felállítása és akár egyes alapkezelések elindítása is. Végeznének mesterséges ondóbevitelt (vagyis inszeminációt) is.

Ezzel nemcsak a sok helyen már most féléves várólistával dolgozó állami meddőségi klinikákról vennének le terhet, hanem a területi egyenlőtlenségeken is javítanának. A 13 hazai klinika nagy része ugyanis Budapesten található.

Magyarországon 2019-ben kezdődtek nagy változások a meddőségi kezelésekben: az állam először megvásárolt hat, addig magánkézben lévő centrumot, majd a következő évben arról is döntött, hogy 45 év alatt ingyen lehet igénybe venni a meddőségi kezeléseket, és az ehhez szükséges gyógyszereket is a társadalombiztosító állja. Ezután jött a törvénymódosítás, mely szerint a még talpon maradt utolsó két magánklinikának is be kellett zárnia. Így jelenleg 12 állami intézményben lehet asszisztált reprodukciós kezeléseket igénybe venni az országban. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) adatai szerint népességarányosan Európában az egyik legalacsonyabb szám, miközben egyre több pár küzd meddőséggel. Tavaly év elején ezek a klinikák egyesültek, a jogutód pedig nem más, mint a Dunamenti REK Reprodukciós Központ Kft.

Új tervezet az állami lombikkezelésekről: 36 év alatt csak egy embriót ültetnek be, 45 év marad a korhatár, és kijelölték a szakambulanciákat

A kormány honlapjára felkerült a lombikkezelésekről szóló szabályozás tervezete. Ebben felsorolják a megyei meddőségi szakambulanciákat, ahol a kivizsgálások mellett inszeminációt is végezhetnének. A most társadalmi vitára bocsátott tervezet a beültethető embriók számát is korlátozza, a petesejt-donáció és a genetikai vizsgálatok kérdéséhez azonban nem nyúl.

Petesejtdonációról nincs szó

Takács Péter bejelentése szerint az ellátásokat is modernebbé teszik a legfrissebb nemzetközi trendeknek megfelelően, az orvos- és bioetikai szempontokra figyelemmel pedig úgy alakítják át a rendszert, hogy minimalizálják azon embriók számát, amelyeket végül nem ültetnek be, és ehhez igazították a finanszírozást is.

Ezért a finanszírozást úgy alakították át, hogy amíg életképes embrió egy-egy stimulációból rendelkezésre áll, addig a társadalombiztosítás finanszírozza a beültetést, függetlenül attól, hogy szükség van-e újabb indukciós ciklusra. Az államtitkár megjegyezte: ezt a szakmai javaslatot az egyházakkal is egyeztették, és képviselőik „konstruktívan álltak” a kérdéshez.

Sokatmondó viszont, hogy bár Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának vezetője korábban lapunknak azt mondta, a kormány elé tett javaslataik között szerepelt a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése, ez a most bejelentett csomagba egyelőre nem került bele.

Vesztergom Dóra: A meddőségi intézetek központosításával az állam hatalmas felelősséget is magára vett

Gyökeres változásokat javasol a meddőségi ellátásban a tavaly létrejött Humánreprodukciós Igazgatóság. Vezetője, Vesztergom Dóra a hvg360-nak adott interjújában elmondta: a kormánynak elküldött javaslataik között szerepel a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése is. Az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnak. Az egyház számára problémás bioetikai kérdéseket azonban az államnak kell rendeznie.

Az életkori határ változtatásáról nem volt szó, igaz, a kormány korábban már többször megerősítette, hogy az ingyenes kezelés továbbra is 45 éves korig lesz elérhető a nőknek.

Azt viszont elmondta az államtitkár, hogy míg eddig páciensenként öt embrióbeültetést finanszírozott a társadalombiztosítás, most öt stimulációt és az abból létrejött összes embrió beültetésének költségét fedezi az állam. Ez meglehetősen nagy változás, hiszen szerencsés esetben egyetlen lombikos stimulációból akár 4-5 életképes embrió is létrejöhet.

Vesztergom Dóra is megszólalt a sajtótájékoztatón és további részleteket fűzött hozzá az államtitkár által bejelentett változásokhoz: kitért arra például, hogy szintén finanszírozást kap az embriók ötödik napig történő tenyésztése a korábbi három naphoz képest.

„Ez (a folyamat) egyfajta természetes szelekció, és az ötödik napon életképesebb embriót tudnak visszaültetni a méhbe” – mondta.

Kitért arra is: fontos része a koncepciónak a területhez kapcsolódó szakmai képzések indítása. Létrehozták az embriológus képzést, illetve a meddőséghez kötődő más szakterületeken lehet további szakvizsgát tenni. Ezenkívül a szakdolgozók ez irányú képzése is elindult.

Az új finanszírozási eljárásrendre évente kétmilliárd, a szakambulanciák kialakítására és eszközbeszerzésre hárommilliárd forint a költségvetési fedezet.

Takács Péter beszélt a kezelések számának alakulásáról is. Úgy fogalmazott: mióta 2018-ban az állam egyre nagyobb szerepet vállal a meddőségi kezelésekben, folyamatosan javulnak a számok. Adatai szerint 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700-an jutottak hozzá meddőségi kezelésekhez, ez a szám azóta megduplázódott, átlépte a 10 ezret. A meddőségi kezelésekben született gyerekek száma is nőtt, míg 2018 előtt 1400-1450 gyerek született évente ilyen eljárásoknak köszönhetően, addig tavaly már több mint 2300 – tette hozzá.

Ehhez azonban fontos tudni azt, hogy bár egy 2008-as jogszabály kötelező adatszolgáltatást ír elő az intézetek részére, azok a szakma szerint nem mutatnak objektív képet. Nem véletlen, hogy a kormány egy kötelező adatszolgáltatást előíró online regisztrációs rendszeren is dolgozik.