„Meglehetősen alaptalan, történelmietlen és etikátlan azt az Akadémiát azonosítani a rajta erőszakot tevő, őt eltorzító rendszerrel, amely az erőszakot, akarata ellenére, elszenvedte” – írta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden, reagálva arra, hogy Schmidt Mária hétfőn a „velünk élő sztálinizmusként” hivatkozott az Akadémiára.

Schmidt Mária a Látószög elnevezésű blogján fejtette ki véleményét az MTA-ról. A NER-történész, korábbi többszörös kormánybiztos azon akadt ki, hogy az MTA gazdasági és jogtudományok osztálya nemrég állásfoglalást adott ki, amelyben előre szóltak: ha Orbán Viktor májusban meglátogatná a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülést, akkor az elhíresült poloskázós március 15-i beszéde elleni tiltakozásul a résztvevők számottevő része elhagyná a termet.

Írásában Schmidt erősen támadja az MTA tagjait amiatt is, hogy „bekerülésüket követően semmilyen teljesítményt nem kell felmutatniuk”, sőt, szerinte a beválasztásuk sok esetben nem teljesítményfüggő, mert legalább ilyen súllyal esik latba networkölési képességük, kaszt-, illetve baráti és érdekszövetségeseik lobbiereje.

Az erős állítások miatt kedden reggel már az Akadémiai Dolgozók Fóruma közzétett egy nyílt levelet, amelyben arról írtak, hogy szerintük a kormány valódi szándéka az MTA vagyonának megszerzése és a kutatóhálózat lerombolása.

Azóta pedig az MTA oldalán írt egy tájékoztatást az elnök is.

El kell oszlatnom a szerző félelmeit, hogy az Akadémia esetleg nem a megfelelő szakemberekkel látná el a tudományos tanácsadással kapcsolatos közfeladatát (állítása szerint például az akkumulátorgyártás kérdésében egy esztéta, egy pszichológus és egy nyelvész akadémikus ad tanácsot)

– fogalmaz Freund, majd kifejtette, hogy az Akadémiának 11 tudományos osztálya van, azokon belül több mint 80 tudományterületi szakbizottság működik, tehát nincs olyan tudományos kérdés, még az akkumulátorgyártás komplex kérdésköre sem, amelyhez ne tudná a szakmailag legilletékesebb, az ország legkiválóbb tudósaiból álló multidiszciplináris szakértői testületet összeállítani.

Schmidt sztálinizmusos mondatára reflektálva emlékeztetett az elnök, hogy „az Akadémia fennállásának 200 éve alatt különféle politikai rezsimek képviselői rendre beavatkoztak az Akadémia autonóm működésébe. Az egyik legdurvább ilyen beavatkozás Sztálin és Rákosi idejében történt. Az ekkor kialakított struktúra 1990-ig állt fenn. Meglehetősen alaptalan, történelmietlen és etikátlan azt az Akadémiát azonosítani a rajta erőszakot tevő, őt eltorzító rendszerrel, amely az erőszakot – akarata ellenére – elszenvedte”.

„Minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy az Akadémia bármiben is veszélyezteti az egyetemi autonómiát, az egyetemek tudományos minősítéshez való jogát” – írja Freund, ugyanis Schmidt azt is kifogásolta, hogy az egyetemi tanárok tudományos minősítésének joga, példátlan módon, a sztálinizmus tovább élő örökségeként, az MTA-nál van.

Végül az elnök azzal zárja írását, hogy a Magyar Tudományos Akadémia lejáratására, hiteltelenítésére történő minden erőfeszítést, álhírterjesztést, rágalmazást a nemzet jövője, jóléte, megmaradása szempontjából rendkívül kártékonynak tart.