A holland vendéglátóipari szövetség (KHN) beperli az államot a koronavírus-járvány terjedését lassítani hivatott ágazatbéli lezárások miatt – írta az MTI a NlTimes holland hírportál híre alapján.

A KHN kárpótlást vár el az elmúlt hónapok kiesett forgalma miatt, és azt, hogy az állam engedélyezze az október óta zárva tartó vendéglátó egységek mielőbbi újranyitását.

A szövetség a távozó egészségügyi miniszter szavaira hivatkozott, aki a Telegraaf holland napilapnak arról beszélt, hogy a sport- és kereskedelmi létesítmények újranyitása járványügyi szempontból jelentősen kevesebb kockázattal jár, mint a vendéglátó ágazaté.

A szövetség szerint a holland állam jogellenesen jár el, mivel súlyosan sérti a vendéglátóipari vállalkozások alapvető jogait azzal, hogy megalapozatlan korlátozásoknak teszi ki azokat anélkül, hogy kárukat megtérítené. A KHN elnöke, Rober Willemsen szerint a lezárásokkal kapcsolatos kormányzati döntések alapjául szolgáló járványügyi adatok nap mint nap változnak, azonban a rendelkezések nem igazodnak ehhez.

Willemsen szerint a vendéglátóipari vállalkozók „közel vannak a kétségbeeséshez és nem tűrhetik tovább ezt a fajta diszkriminációt”.

A NlTimes szerint a holland gazdasági minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a vendéglátóipari vállalkozásoknak valójában van lehetőségük állami támogatások felvételére: a kormány fizeti a cégek állandó költségeit, és ezt a támogatási rendszert január végén kibővítették. Eddig több mint 46 ezer kérelem érkezett, ebből 19 ezret hagytak jóvá.

A vendéglátás helyzete Magyarországon sem rózsás: pénzből és alkalmazottakból is kevesebb van, mint a járvány előtt, miközben új, kreatív módszerek kellenek a talpon maradáshoz.

"Nem kell feltétlenül bélszín, jó lesz a szűzérme is" - így változtatnak az éttermek a koronavírus után

Küzdelmes időket élnek át az éttermek, és akkor sem lesznek könnyebb helyzetben, ha újra kinyithatnak. Pénzből és alkalmazottakból is kevesebb van, mint a járvány előtt, miközben új, kreatív módszerek kellenek a talpon maradáshoz, és az is biztos: a kalandorok máshová viszik a pénzüket. Éttermi vezetőket kérdeztünk arról, hogyan tervezik az újraindulást.

Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója és jelenlegi elnöke szerint nem kizárt, hogy a budapesti éttermek mindössze 50 százaléka nyit ki a második hullám után. Hogy ez ne fordulhasson elő, a szektor egy 13 pontból álló listát állított össze. A vendéglátósok ennek alapján azt szeretnék, ha

• az állam átvállalná a korlátozások idejére a helyiségbérleti díjakat,
• minden hónap 10. napjáig megkapnák a bértámogatásokat, utólagos elszámolási kötelezettséggel, hogy ne a vállalkozások finanszírozzák hónapokig ezeket az összegeket,
• a bértámogatás mértékét 75%-ra emelnék, és az újranyitás után még legalább 2–3 hónapig fizetnék, mivel a forgalom a turizmus elmaradása és a teljes átoltottság hiányában még jó ideig nem áll vissza a korábbi szintre,
• a korlátozások idején felhalmozódó – bevétel hiányában nem teljesített – adó- és járuléktartozásokat elengedné, jóváírná vagy átvezetné más adónemre az állam, vagy legalább türelmi időt vezet be részletfizetés lehetőségével 5 millió forintig,
• elengednék a vendéglátóteraszok területfoglalási díját 2021-ben is,
• a számlával igazolt alapanyag-beszerzéseket kompenzálná az állam a novemberi korlátozásokkor keletkezett károk miatt (a rapid határidővel meghirdetett bezárás miatt rengeteg élelmiszer szavatossága lejárt, ezek anyagi terhét is a vállalkozások viselik),
• átlátható módon kiírt és elbírált pályázatok jelennének meg a vendéglátószektor számára,
• rezsitámogatási programot dolgoznának ki a közműszolgáltatók bevonásával,
• legkésőbb március elejétől, a járványügyi szempontok betartásával, nemzetközi és hazai példák figyelembevételével fokozatosan megnyithatnának az éttermek,
• eltörölnék a vállalatok által igénybe vett éttermi szolgáltatás után fizetendő extra közterheket,
• az elvitelre és házhoz szállítással értékesített ételek és alkoholmentes italok 5%-os áfakulcsa maradna,
• csökkenne a cafeteria adótartalma.