„A BDPST meghatározó akar lenni minden belföldi iparágban és szolgáltatói területen, amely hozzájárul a magyar gazdaság megújulásához” – közölte Tiborcz István vállalatcsoportja, mikor bejelentette: megvásárolja Wáberer György részesedését a Waberer’s logisztikai-fuvarozási cégben, így tulajdoni hányada közel 50 százalékra nő. Wáberer György nem sokkal később bejelentette, hogy igazgatósági székétől is elbúcsúzik, vagyis mindenestül távozik a nevét viselő vállalatcsoporttól.

Wáberer György

MTI / Kovács Tamás

Apropó név:

a felek arról eddig nem nyilatkoztak, a Waberer’s megtartja, megtarthatja-e Wáberer György nevét, esetleg valamikor a jövőben WBRRS, vagy talán Tiborcz’s néven folytatja.

Visszatérés az állami pénzekhez

A jelek szerint a miniszterelnök veje Mészáros Lőrinc-i babérokra tör, amennyiben olyan vállalatcsoport felépítését tűzte célul, amelynek csápjai a magyar gazdaság szinte minden szegmensébe és szegletébe elérnek. Mondhatni, olyan léptékű és befolyású kormányközeli nagyvállalkozó kíván lenni, mint a miniszterelnök felcsúti jóbarátja. E felé jó úton jár, az ingatlanbizniszek mellett van már bankja (a Gránit), és immár tekintélyes logisztikai vállalata. (Wáberer részesedésének megvásárlása még versenyhatósági engedélyre vár, de tekintsük ezt puszta formalitásnak.)

Meglehetősen nagy váltás ez ahhoz képest, amit Tiborcz 2017-ben, az akkor már kormánypárti Origónak nyilatkozott: azért vált meg a korrupciós botrányba került – sőt: azóta legalábbis az uniós hatóság előtt lebukott – Eliostól, mert a miniszterelnök vejeként távol akarja magát tartani az állami pénzektől.

„Az Eliosban való részvételem és az abból való kiszállásom kapcsán

megértettem, hogy Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel.

Olyan területet választottam, amely nincs semmilyen kapcsolatban állami és önkormányzati tenderekkel. Az ingatlanfejlesztés piacára léptem, ami nagyon régóta szintén foglalkoztatott” – mondta.

Tiborcz István

Túry Gergely

A miniszterelnök vejét azért persze az ingatlanbizniszben is megtalálták az állami pénzek. A Waberer’s azonban az állami Magyar Posta partnere, közös vállalkozásban üzemeltetnek úgynevezett fulfillment centereket, teljes körű logisztikai szolgáltatásokat nyújtó központokat. A Waberer’s 2022-ben egyedi kormánydöntés nyomán összesen 6,5 milliárd forint beruházási támogatást kapott egy logisztikai- és egy szolgáltató központra. Biztos fatális véletlen, de a támogatási szerződéseket pár nappal az után írták alá, hogy kiderült: Tiborcz István beszáll a vállalatba. A támogatásból egyébként egy 47 ezer négyzetméteres logisztikai komplexumot építenek Ecseren, a kivitelezés mostanában kezdődik és 2024 elején lehet kész. A beruházás összértéke 18 milliárd forint, harmadát az adófizetők állják.

2013-ban a Waberer’s volt az első magyar multi, amellyel a kormány stratégiai megállapodást kötött. Wáberer György 2015-től miniszterelnöki megbízottként a magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésével foglalkozott – nem mellesleg mint a legnagyobb hazai és az egyik legnagyobb európai logisztikai-fuvarozási vállalatcsoport tulajdonos-vezetője, ami felvetett némi érdekütközést. Wáberer György kormánybiztos is volt, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelt – erről két nappal az után mondott le, hogy eladta tulajdonrészét a Waberer'sben.

A Waberer’s jobban teljesít

Nem egészen világos, hogy Wáberer György miért száll ki az általa alapított és felépített vállalatcsoportból. Részesedésének eladása után közleményben azt írta: a menedzsment munkájának eredményeként a cég új pályára állt, nyereséges, és tőzsdei bemutatkozása óta először osztalékot is fizet részvényeseinek. Hozzátette, hogy a részvényesek bizalmából kapott feladatát teljesítette, és olyan ponton válik meg részesedésétől, amikor a vállalat kilátásai jók.

Szó se róla, a csoport 2022-ben jól teljesített. Egyelőre a harmadik negyedéves számokat hozták nyilvánosságra, a pénzügyi jelentés szerint az árbevétel a negyedévben 18,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, és 174,6 millió eurót ért el. 2022 első 9 hónapjában a csoport árbevétele 506,7 millió euró volt, 15,1 százalékkal több, mint 2021-ben. A negyedéves árbevétel növekedést a nemzetközi fuvarozási szegmens 27,1 százalékos, illetve a régiós logisztikai szegmens 14,8 százalékos árbevétel növekedése támogatta, az „egyéb” szegmens (ez főként a biztosítót takarja) negyedéves árbevétele a bázis időszak szintjéhez képest 13 százalékkal csökkent. Utóbbi a magyarázat szerint az előző negyedévhez hasonlóan a forint gyengülése miatt történt. A logisztikai szegmensek árbevétel növekedése részben a magasabb fuvarozási díjszinteknek, részben az üzemanyag-áremelkedés automatikus árbevétel növelő hatásának volt köszönhető. Illetve „a Társaság továbbra is sikeresen képes a működési költségek (energia, bér, alkatrész költségek stb.) hektikus változását az árakban érvényesíteni.”

Túry Gergely

A kilátások már nem ennyire rózsásak, ahogy arra a jelentés is kitér, a válság miatt csökkenő fogyasztás miatt a logisztikai szolgáltatások iránt is csökkent a kereslet – egyszerűen szólva: ha az emberek (és a vállalkozások és az állam) kevesebb dolgot vásárolnak, akkor értelemszerűen kevesebb dolgot kell szállítmányozni. Visszaesés főleg az FMCG (gyorsan mozgó fogyasztási termékek, például élelmiszerek, háztartási áruk) terén volt, ezt azonban – legalábbis még 2022 harmadik negyedévében – más iparágak (a jelentés szerint főleg a járműgyártás) által támasztott kereslet képes volt kompenzálni.

A hosszabb távú kilátások természetesen erősen függnek attól, mennyire lesz mély és elhúzódó a válság Magyarországon és Európában. A gazdaság és a lakossági fogyasztás jelentős visszaesése értelemszerűen lecsapódik a logisztikai szektorban. Jelenleg mindenesetre úgy tűnik, a válság a korábban vártnál enyhébb lesz, az energiaárak jelentősen csökkentek és stabilizálódtak, az infláció az uniós országok többségében már lassul. A logisztika és a szállítmányozás alapvetően felívelő ágazatok, a válságtól eltekintve leginkább a kapacitások szűkössége a probléma.

Kiszállt, mégis visszatért

Wáberer György távozása szempontjából az sem mellékes tény, hogy egyszer már kiszállt a vállalatcsoportból, erre tehát van precedens – pedig akkor nem a miniszterelnök veje vette át a tulajdonrészét.

2016-ban társtulajdonosának, a londoni székhelyű Mid Europa Partners nemzetközi befektetési alapnak adta el részesedését, egyszersmind lemondott összes tisztségéről (a csoportot vezérigazgatóként irányította). Wáberer távozása után a csoport nem muzsikált valami fényesen, nehéz helyzetbe hozta a nemzetközi logisztikai piac átalakulása, a sofőrbér-emelkedések, az olcsóbb kelet-európai konkurensek megjelenése. A Mid Europa évekig szeretett volna megválni a Waberer’s-től, erre végül a maga szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban kerített sort, miután a pandémia miatti lezárások legsúlyosabb hónapjaiban szinte teljesen leállt a közúti fuvarozás.

Reviczky Zsolt

A Mid Europát a Jellinek Dániel által irányított Indotek-csoport vásárolta ki, 31 százalékos pakettet vásárolt, s opciós jogot további 41 százaléknyi részvényre. Az Indotek az opciós lehetőséget továbbpasszolta, ekkor tért vissza Wáberer 20 százalékos tulajdonrésszel, a harmadik nagytulajdonos Mike Ferenc lett 21 százalékkal. Mike részesedését (ami addigra 27 százalékra nőtt) vásárolta meg első körben Tiborcz István 2022-ben.

2022 harmadik negyedévében a három nagytulajdonos közül kettő, a High Yield Zrt. (vagyis Wáberer György) és az MHB Optimum Zrt. (amely épp akkor cserélt gazdát Mikes és Tiborcz közt) kivásárlási ajánlatot tettek a kisrészvényeseknek részvényenként 2336 forintos áron. Az igazgatóság független tanácsadói értékelés után ennek elfogadását nem javasolta a kisrészvényeseknek, mivel az ajánlati ár messze elmaradt a részvények közel 4 ezer forintra becsült értékétől. Ezt az állásfoglalást támogatta Barna Zsolt vezérigazgató, mondván: a rövid távú gazdasági kockázatok enyhülése után a menedzsment növekedési pályán tudja tartani a vállalatot, a részvényárfolyam pedig remélhetőleg már középtávon emelkedni fog.

Magyar sikertörténetből NER-sztori

Wáberer György és a Mid Europa viszonya sosem volt felhőtlen. „Biztosan jobb kézben lesz a cég, mint amilyenben eddig volt. Csak akkor tettem volna ajánlatot rá, ha nem akad más, aki megvegye” – szögezte le a HVG érdeklődésére Wáberer még az Indotek bevásárlása után, de saját visszatérte előtt. A Mid Europa már 2016-ban ki akart szállni, de mivel nem tudtak megegyezni sem a követendő üzletpolitikában, sem a partner kivásárlásában, inkább ő adta el a részesedését és nyergelt át az ingatlanfejlesztésre. „Én franchiserendszert építettem volna ki. Meggyőződésem, hogy egy kelet-európai cégnek mindig lehet versenyelőnye Nyugat-Európában” – bírálta finoman a távozása után történteket.

A viszony olyannyira nem volt felhőtlen a Mid Europával és az új cégvezetéssel, hogy Wáberer a nevét, aminek használatára a vállalat 2022-ig volt jogosult, is levetette volna a kamionokról. A cégvezetés a normál flottacsere során már belekezdett a Waberer’s átbrandingelésébe Nexwaysé, aztán az arculatváltás Wáberer visszatérésével és a vezetőség lecserélésével lekerült a napirendről.

Orbán Viktor és Wáberer György 2014-ben

Reviczky Zsolt

A Waberer's a hullámvölgyek ellenére eddig sikertörténet volt: a kádári időket idéző nevű Volán-Tefu privatizációjából, majd a Hungarocamion megvásárlásából Európa egyik legnagyobb, a csúcson több mint 3500 kamionnal rendelkező fuvarozócége nőtt ki.

Wáberer György és a Mid Europa Partners 2011-ben bútorozott össze, de folyamatos volt köztük a vita, részint ezért is húzódott el a tőzsdei bevezetés – írta a HVG 2017-ben, külföldi kézbe került magyar sikercégeket bemutató sorozatában. Wáberer végül kiszállt a csoportból – Orbán Viktornak állítólag egy kormányülésen előre jelezte, milyen változások készülnek a cégénél. Egyelőre nem tudni, most jelezte-e a miniszterelnöknek, hogy eladja részesedését a vejének, vagy esetleg a miniszterelnök jelezte ezt neki.