Június végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 2 656,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel – erősíti meg a részletes államháztartási jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM) az előzetes adatokat.

Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 107,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A tárca a százmilliárdos havi deficit kapcsán arra emlékeztet, hogy tavaly júniusban nagyobb hiány jött össze, sőt ami azt illeti, az elmúlt 22 évben ez volt a legkedvezőbb júniusi egyenleg.

A megemelt hiánycélhoz képest nem annyira rossz

A féléves teljes, kumulált hiány az eredeti, 2,5 ezer milliárd forintos éves hiánycél 105,6 százaléka. Azonban a kormány a hiánycélt informálisan – a költségvetési törvény módosítása nélkül – a GDP 4,5 százalékára emelte, vagyis pénzforgalmi szemléletben 3,98 ezer milliárd forintra. Ehhez képest a féléves kumulált hiány „csak” 66,7 százalék. A jelentésben a Pénzügyminisztérium ismét leszögezi, hogy „kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett, az erősödő gazdasági teljesítmény és a javuló költségvetési folyamatok egyaránt segítik a 4,5 százalékos hiánycél elérését”.

Ami az erősödő gazdasági teljesítményt illeti, itt azért akadnak kérdőjelek, az ipar pocsékul teljesít, és idén a mezőgazdaság is inkább negatívan fog hozzájárulni a gazdasági teljesítményhez (egyrészt a tavalyi jó eredmény miatti magas bázis, másrészt az aszályos időjárás miatt).

Az Orbán-kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár idénre.

A fogyasztási adók jobban teljesítenek

Ami a „javuló költségvetési folyamatokat” illeti, az egyetlen, érdemi pozitívum, hogy a forgalmi típusú adók bevételei jobban alakulnak – mármint jobban, mint tavaly, az idei évi eredeti tervhez képest még mindig jelentős elmaradás látható. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból a költségvetés idén 11 ezer milliárd forintot vár, az első hat hónapban ennek csak 42,9 százaléka folyt be. A legnagyobb tételt jelentő általános forgalmi adóból (áfából) 8,5 ezer milliárd forintot vár a büdzsé – ennek 41,3 százaléka folyt be fél év alatt.

Tavalyhoz képest áfából idén június végéig 209 milliárd forinttal folyt be több – vagyis pontosabban idén kevesebb volt a kifizetés 229 milliárd forinttal, miközben az áfabevétel csak 20 milliárd forinttal volt kevesebb a tavalyinál, így állt elő a tavalyinál jobb egyenleg.

Gyújt, szív, lenntart, befizet

Csökkent tavalyhoz képest az import utáni áfabefizetés – a behozatal visszaesése miatt (ez összefügg az ipar már említett gyengélkedésével). A belföldi áfabefizetések csökkenését a PM jelentése elsősorban a villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparág áfabefizetéseinek csökkenésével magyarázza – ez pedig alighanem az energiaárak jelentős mérséklődésével függ össze.

A tárca jelentése kiemeli, hogy nőtt a dohánytermékek utáni áfabevétel.

Ezt „a hevített termékek magasabb forgalma magyarázza”.

Jövedéki adóból 748 milliárd forint folyt be az első hat hónapban, 99 milliárd forinttal több, mint 2023 azonos időszakában. A többletből 89 milliárd forint az üzemanyagok jövedéki adójához köthető, a „bevételek növekedését a 2024. január 1-től hatályos megemelt adómértékek magyarázzák”.

A kormány alapvetően az uniós adóminimumszint teljesítése miatt hajtott végre jövedékiadó-emelést, ám az emelés mértéke meghaladja az uniós minimumot. A kormány ezt korrigálhatná, de nem teszi, mint látható, a pluszbevétel jól jön a büdzsének. Ehelyett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az üzemanyag-kereskedőket állítja periodikusan a szőnyeg szélére, ha úgy látja, túl drágák az üzemanyagok.