szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Minden a didergéssel és a tüsszögéssel indul, egyre nehezebbnek érezzük a fejünket. A duzzadt nyálkahártyánk miatt alig kapunk levegőt, fájdalom nyillal a koponyánkba, szemünk könnyben úszik, fáj a torkunk és köhögünk. Sajognak a végtagjaink. Levertek vagyunk és lázasak. Ez a közönséges nátha. Mit tehetünk ellene? Sorozatunk első részében az okokra derül fény.

© Dripnet
A közönséges nátha az emberi faj egyik leggyakoribb betegsége. A felnőttek évente 2-4-szer fertőződnek, csecsemők és kisgyermekek 6-10 megfázáson esnek át egy esztendőben. Egy 75 éves férfi körülbelül 200 közönséges náthafertőzést kapott életében; mindenki legalább két-háromévnyi időt tölt élete során közönséges nátha miatt betegen. A közönséges nátha olyan széles körben elterjedt fertőzés, hogy alig akad emberi élőlény, akinek sikerült elmenekülnie előle. Ahogy öregszünk, annál gyakrabban leszünk náthások, az immunrendszerünk annál többet tanul, és egyre többféle antitestet lesz képes termelni a megfázás során. Azonban ez mégsem elég, mivel a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Így hiába esünk át rajta egyszer, újra és újra megkapjuk.

A közönséges nátha tüneteit több mint kétszáz különböző vírus okozhatja. A rhinovírusok (orrvírus) 30-50 százalékban tehetők felelőssé. További vírusok, mint például a coronavírus, légúti óriássejtes vírus (RSV), az adenovírusok, parainfluenza vírusa és az influenzavírus szintén nátha-szindrómát okoznak. A sokféle kórokozó nagyon hasonló tüneteket eredményez, így nincs mód arra, hogy ez alapján azonosítható legyen a konkrét vírus. A metapneumo vírusát 2001-ben fedezték fel, és minden bizonnyal még számtalan kórokozó várakozik azonosításra.

Felelős vírusok

Rhinovirus 30-50%
Coronavirus 10-15%
Respiratory syncytial virus, (RSV) 10%
Adenovirus <5%
Parainfluenza 5%
Influenza 5-15%
Enterovirus <5%
Metapneumovirus aránya nem ismert
Ismeretlen vírusok 20-30%

A vírusfertőzés a szervezetben immunválaszt vált ki, mely során a fehér vérsejtek aktiválódásával sejtpusztító funkciók és az antitesttermelés lépnek életbe. A falósejt tevékenység jóval hatékonyabb a fertőzés leküzdésében, mint az ellenanyag-termelés. Az antitestek ugyanis nem hatásosak a vírusok kiűzésében, a termelődés a fertőzést követő két hétben vagy azután kezdődik, és három-négy hét multával éri el maximumát. Szerepük inkább a megelőzésben jelentős, azaz megakadályozzák a fertőzés megismétlődését, de nincs védő hatásuk más vírusokkal szemben.

A szervezet és a vírus találkozása legtöbbször észrevétlenül zajlik le. Bár immunológiai nyomot lehet találni, ám az észlelhető fertőzéshez óriási számban kell jelen lenniük a vírusoknak ahhoz, hogy sikeres legyen replikációs ciklusuk. A vírusok túlnyomórészt észrevétlenül terjedő és fertőző jelenségét a virológiában a jéghegy elvnek nevezik. Azaz valójában jóval több vírusfertőzésen esünk át, mint amennyi jól észlelhető tünetekkel jelentkezik. Az immunrendszert befolyásoló tényezők, mint például a stressz, szerepet játszhatnak abban, hogy a fertőzés típusos tünetekkel jelentkezik-e betegségként, vagy sem.

Vegyi anyagok okozzák a tüneteket (Oldaltörés)



© sxc.hu
A közönséges nátha fertőzése nem okoz semmiféle látható sérülést az orr belsejében. A fertőzés konkrét helyén általában csupán apró pici pontocskákat látni egészen a torokig húzódva. Az olyan szervi tünetek, mint a láz, fejfájás, izomfájdalmak, fáradékonyság és csökkent étvágy a fehér vértestek által felszabadított, a fertőzés megszüntetésére irányuló vegyianyagok hatásának eredménye. A citokinek a vérárammal az agyba jutnak, ahol lázat, fáradtságérzetet és étvágytalanságot idéznek elő. Ezzel a szervezet arra hívja fel a figyelmünket, hogy jobban tesszük, ha ágyban maradunk és energiát takarítunk meg a sejtszíntű háborúhoz. A közönséges nátha kevesebb, míg az influenza annál több citokintermelődést okoz.

A tünetekért az immunrendszer a felelős, azok nem a vírus okozta károk következményei. A fehér vérsejtek által termelt természetes fertőtlenítőszerek felelősek az orr – ahol a közönséges nátha okozta vírusok replikálódnak – belsejét ért elváltozásokért. A vírusfertőzésre adott válaszként megjelenő oxidálószerek olyan kémiai folyamatokat is elindíthatnak, amelyek végül tünetekkel végződnek. Többek között a közönséges nátha szimptómáiért is a kémiai hírvivőkből álló komplex kotyvalék a felelős, amely nem éppen kedvező hatással van a véredényekre, mirigyekre és az idegszövetekre is. Ugyanis bizonyos anyagok, például a bradykinin, tachykinin, prosztaglandin, hisztamin, citokin, amelyek a szervezet fertőzésre adott immunválaszának összetevői, gyulladásos közvetítőként hathatnak.

A közönséges nátha okozta tünetekért felelőssé tehető vegyi anyagok közül a bradykinin játszhatja a főszerepet. A náthás betegek orrváladékában rendre megtalálható ez a peptid, valamint egészséges kísérleti alanyok bradykininnel történő intranazális kezelése során az orrban vérbőség, irritáció lép fel, a torok érzékennyé válik, az orrváladék-képződés stimulálódik. A bradykinin ellentétes hatása miatt egyre inkább arra irányulnak a kutatások, hogy a szénanátha tüneteket kezelő antihisztamin-készítményekhez hasonló bradykinin-gátló hatású gyógyszereket dolgozzanak ki a közönséges nátha tüneteinek kezelésére. Valószínű, hogy a bradykinin nemcsak a megfázás kellemetlenségeiért okolható, számos kutatás szerint szerepet játszik az izületi gyulladásokban is.

A tünetek két nappal a fertőzés után jelentkeznek, általában egy hétig tartanak, de a betegek egynegyedénél ez két hétig is elhúzódhat. Gyakran a kaparó torok a legelső tünet, de a viszkető szájpadlás is gyakori jelenség, amely a közelgő közönséges nátha kirobbanására hívja fel a figyelmet. Ha tüsszentés és átlátszó orrváladék jelentkezik, biztosak lehetünk a fertőzésben. Mégis hogyan tudjuk, hogy közönséges náthát vagy influenzát kaptunk-e? Nehezen, ugyanis alig lehet a tünetek alapján megkülönböztetni a kettőt. A fejfájás, a láz, és az izomfájdalmak együttes jelentkezését általában az influenzával és a bakteriális fertőzésekkel hozzák összefüggésbe, de egy komolyabb közönséges nátha is ugyanezeket a tüneteket okozza. Az influenzavírusok okozta fájdalmak hirtelen lépnek fel, az egész testet, különösen az izületeket érintik, mindez erős fáradtság- és gyengeségérzettel társul. A közönséges nátha esetében az izomfájdalmak inkább a lábakra korlátozódnak. Influenza esetében a köhögés gyakoribb, míg a nátha jellemzője inkább a tüsszentés. Lefolyásukat tekintve a nátha rövidebb ideig tart, szövődményei lehetnek, de nagyon enyhék, míg az influenza elhúzódhat.

A lázas állapot a közönséges nátha esetében inkább a kisgyermekekre jellemzőbb. Az orrdugulás viszont szinte mindenkinél jelentkezik, oka az orrjáratokban található erek duzzanata. A vénák dagadásának mértékét a norepinephrine vagy a noradrenaline jelenléte szabályozza. A neurotranszmitterek működési elvén alapulnak a helyi és orális cseppek valamint spray-k alkalmazása. A köhögés az utoljára jelentkező tünet. A gége, légcső és az alsó légutak fertőződöttsége és gyulladása idézi elő. A száraz köhögés a felső légutak gyulladásával van összefüggésben, míg a váladékos, mellkasból jövő köhögés az alsó légutakéval.

Hol szedjük össze a leggyakrabban? (Oldaltörés)



A vírusok velünk utaznak Hasonló vírusokat találni mindkét féltekén, mérsékelt és trópusi éghajlat alatt egyaránt. Nem véletlenül, hiszen a vírusok a gazdáikkal együtt utaznak, a repülőgépek által néhány óra alatt egyik kontinensről a másikra kerülnek.

© sxc.hu
Otthon fertőződünk A náthafertőzésnek leginkább otthon vagyunk kitéve: ha egyszer befészkeli magát hajlékunkba a vírus, nincs mit tenni, alig van esély a menekülésre. Hiába fertőtlenítjük a legtöbb felületet, a náthás emberek keze az orrfújás miatt állandó veszélyt jelentenek, nincs az a módszeres fertőtlenítés, amellyel kivédhetnénk érintésük következményeit. A gyermekek a fertőzés fő forrásai, akik nem csak a családi tűzhely mellett, de az iskolában is elkaphatják a náthát.

A nátha-vírusok fertőzőképessége alacsony Annak ellenére, hogy alig akad közülünk olyan ember, akinek sikerült megmenekülnie a nátha-fertőzéstől, a közönséges nátha vírusai nem fertőzőek nagymértékben. Laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálat során egészséges és náthás embereket zártak össze. Az eredmények szerint szokatlanul nehezen terjedt a fertőzés az egyik személyről a másikra.

Szabad a csók A vírus átadásához közeli személyes kapcsolat szükséges, azonban a kutatások szerint olyan érintkezés révén, mint például a csókolózás, nem terjed. Cseppfertőzés útján, a tüsszentés és a köhögés által a levegőbe kerülő apró nyálcseppekkel utazva kerülnek egyik személyről a másikra. A kezünk ugyanilyen könnyen válhat vírussal fertőzötté, mivel nyilvános helyen számtalan ajtókilincset, és rengeteg billentyűzetet érintünk meg, vagy fogunk kezet. Amikor ilyen ujjakkal hozzáérünk az orrunkhoz vagy a szemünkhöz, megfertőzzük saját magunkat.

Mikor a legfertőzőbb? A közönséges nátha lappangási ideje általában két nap, a tünetek csak ezt követően jelentkeznek. A tüsszögős, orrfolyós és köhögős időszakban a legfertőzőbb, a vírusok ugyanis az orrban replikálódnak (megsokszorozzák magukat, másolatot készítenek önmagukról), apró cseppekben a prüszköléssel és a köhécseléssel kerülnek át másokra. A kezünkre az orrfújás révén kerülhetnek. Náthavírusokkal az év bármely szakaszában találkozhatunk, de a megbetegedések az őszi és téli időszakban gyakoribbak. A nyári hónapokban egyes kórokozók hasmenést és hányást okoznak- gyakran a többi tünet nélkül.

Folytatjuk

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Mit kezdjünk a náthával? – 2. rész

Nátha dossziénk második részében azokkal a szövődményekkel ismerkedünk meg, amelyek a közönséges nátha kellemetlen velejárói. De azt is megtudhatják, hogyan lehet elkerülni a fertőzést és milyen természetes és alternatív gyógymódokkal szállhatunk szembe a világ legelterjedtebb kórjával.

hvg.hu Plázs

Amit a pollenallergiáról tudni kell

Az allergia az emberi szervezet megváltozott reakciója, amelynek során a szervezet - az egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben is - ellenanyagot termel. A légutakat betegítő allergiák közé soroljuk a szénanáthát, az allergiás náthát, a kötőhártya-gyulladást és a hörgi asztmát. Mindegyikre igaz, hogy kialakulását belélegzett allergének okozzák. Legismertebbek: a virágpor, a penészgomba, a házi poratka és az állati szőr. A pollenek főként a szénanátha kellemetlen tüneteiért a felelősek, de bőrgyulladást is okozhatnak.

hvg.hu Plázs

Meddig leszünk még allergiásak?

Az allergia a lakosság egyre nagyobb hányadát érintő problémává vált, az elmúlt 25 évben kétszer is megduplázódott az allergiások száma, így ma már minden harmadik ember szenved ennek különböző tüneteitől – hangzott el a Mindentudás Egyetemének allergiával foglalkozó előadásán.