Az olasz kutatók által felfedezett eredmények újabb aggodalmakat ébresztettek azzal kapcsolatban, hogy hogyan működik, és milyen nem várt következményei lehetnek a botulinum toxin nevű idegméregnek.

A Botox lényegében az idegsejtek közötti kommunikációt képes blokkolni, olyan módon, hogy elpusztítja a SNAP-25 névre hallgató proteint. A blokkolás eredményeképpen, megbénítja az izmokat, amelyeket az idegsejtek irányítanak. Az orvosok hasznát vehetik e bénító tulajdonsága miatt az olyan betegségek kezelésénél, mint például a kancsalság. A plasztikai sebészek kis adagokban használják az idegmérget, hogy az arcizmokat megbénítva, kisimúljanak a ráncok. Olasz kutatók a botox egy másik lehetséges hasznát, az epilepszia gyógyítását vizsgálták.

A kísérlet során viszont az epilepsziás egér egyik agyféltekéjébe befecskendezett botox nyomait a másik agyféltekében is megtalálták. Ezután az egerek szemébe, pofazacskójába és agyába fecskendezték be az embereknél használt mennyiséget, majd nyomon követték, hogyan hat. Az eredmény: az A-típusú botolinum toxint, vagyis azt, amelyet a plasztikai sebészetben alkalmaznak, nemcsak azokban a sejtekben mutatták ki, ahová közvetlenül eljuttatták, hanem az idegpályákon keresztül teljesen más területekre - akár az agyba is - eljutott.

"Ezt első alkalommal sikerült tudományos kísérlettel kimutatni" - kommentálta a hírt Christopher von Bartheld, a nevadai orvosi egyetem professzora, aki ennek ellenére nem tartja veszélyesnek a botoxo. Több mint huszönötéve használják az orvosok, eddig, ha nem történt túladagolás, kevés komplikáció merült fel. Nem hiszem, hogy indokolt a félelem. A kutató szerint a botox azon képessége, hogy terjed, akár előnyös is lehet, persze nem a plasztikai sebészetben, hanem például az epilepszia kezelésében.