Hihetetlen olcsón, alig 24,5 milliárd forintból meg tudja rendezni Magyarország a 2017-es vizes világbajnokságot – ezzel az ígérettel vágtak neki a szervezők két éve a vb előkészítésének, amikor beugróként elvállalták a 2017-es rendezést. Azt már akkor lehetett sejteni, hogy az elképzelés nem reális, a kormány pedig már két hónappal később elismerte, hogy a valósághoz semmi köze nem volt az elsőre bemondott költségnek. A legelső, 2015 májusában megjelent kormányhatározat 49 milliárd forintot szánt a vb-re – azóta kiderült, hogy ez a pénz arra is csak szűkösen lett volna elég, hogy a Duna Arénát felépítsék, a teljes költség pedig még ennek is több mint a duplájára nőtt.

Túry Gergely

Nem könnyű pontosan meghatározni, mennyi pénz megy el a vb-re – az Átlátszó tavaly májusban már úgy számolt, hogy 89 milliárd lehet a teljes összeg, mi pedig novemberben írtuk meg, hogy a 100 milliárdos álomhatárt már egészen biztosan át fogjuk lépni, mire minden tenderen eredményt hirdetnek. Ha a lehető legóvatosabb módon számolunk, és csak azokat a kiadásokat nézzük, amelyekre a pénzt közbeszerzés után költötték el, és a tenderen már győztest hirdettek, akkor sem lehet 103 milliárd forintnál olcsóbb a vb. (Grafikonunkban az Átlátszó által összegyűjtött adatokat frissítettük és rendszereztük tovább.) Csakhogy ehhez hozzá kell tenni még azt: a közbeszerzési értesítőben gyakran hetekkel a szerződéskötés után jelenik meg  a hirdetmény, és azt is utólag jelezhetik, ha menet közben drágul a projekt, vagyis gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy a végösszeg ennél is jóval magasabb lesz. Összehasonlításképp: az előző, 2015-ös vizes vb Kazanyban 3,5 milliárd rubelbe, azaz mai árfolyamon alig 16 milliárd forintba került. Igaz, az oroszoknál ennyit nem szántak létesítményfejlesztésre, és a városfejlesztést sem a vb költségei között számolták el.

Duna Aréna: 46 milliárd

A kiadások legnagyobb része a Duna Arénára átkeresztelt Dagályhoz köthető. A legelső, 2015. júniusi közbeszerzési kiírás szerint 40 milliárd forintot költhettek volna el a csodauszodára, végül most 46 milliárdnál tart az összeg. Tavaly decemberben a kivitelezés közel ötmilliárddal drágult, de néhány százmilliót még rászántak olyanok feladatokra is, mint a vezetéképítések a távhőellátáshoz, medencetisztítás, vagy épp a vízvezeték kiváltása. Az eredményt már az átadás idején bemutattuk: a Market Zrt. egy csodálatos, a profi úszók minden elképzelhető igényét kielégítő létesítményt épített meg, amiből azonban nemrég még az építők sem tudták megmondani, hogy a nagyközönség  mennyihez férhet hozzá a vb után. Azt pedig az üzemeltetők sem tudták, hogy mennyiért. Más kérdés, hogy a belső gyönyörűség mellett kívülről az egész hogy néz ki: amikor átadták az épületet, egy rögtönzött közvélemény-kutatásunkban alig találtunk valakit, akinek tetszett volna. Azóta már Fürjes Balázs kormánybiztos is elismerte, hogy az első tervrajzok elvarázsoló arany hullámja csak egy hatalmas blöff volt.

Fülöp Máté

Az összes többi létesítmény: 17 milliárd

Nem csak a Duna Arénát építették át, több más létesítményre is sokat költöttek. A Hajós Alfréd Sportuszodára és a Széchy Tamás uszodára együttvéve kicsit több mint 4 milliárdot szántak, a Császár-Komjádi 3,8 milliárdba került, 4,9 milliárdból tervezték a szinkronúszó létesítményeket, de félmilliárd forint eljutott a BVSC uszodájához is.

A vb kritikusai a legnagyobb pazarlásnak az ugrótornyot nevezik: a Batthyány téri állványzatot – a toronyugró verseny költségeit is beleszámolva – 3,1 milliárd forintból építik meg, ami alig a nyolcszorosa annak, amennyiből Kazanyban ugyanezt megoldották. Ez persze kevesebb, mint amennyit pár uszodára szánnak, csak épp a vb után nem marad belőle semmi.

Magasugrótorony a Batthyány téren

Reviczky Zsolt

Közlekedés: 9 milliárd

Egyértelmű nehézsége volt a rendezésnek, hogy Budapest egyik legrosszabbul megközelíthető helyszínén lesz a vb. A szervezők ezt megoldották, igaz, ennek meg is volt az ára. A pesti rakpart rendezése, a Dagály sétány kialakítása, és persze a vendégeknek szánt parkolók kialakítása, valamint a balatoni fejlesztések együttvéve 9,3 milliárd forintba kerültek. A balatoni fejlesztések legnagyobb részét a közlekedési projektek között számolták el – amikor nemrég Balatonfüreden jártunk, láthattuk, hogy ezzel milyen katasztrofálisan rosszul állnak.

Zelki Benjámin

Margitsziget: 9 milliárd

Ha már a Margitsziget lesz a vb egyik központi helyszíne, 9 milliárd forintot csak rászántak arra, hogy az egész szigetet kicsit újraépítsék. Ebből a nagyközönség sokáig annyit vehetett észre, hogy feltúrták az egész helyet – mostanra azért már javult a helyzet. A legtöbbet, nagyjából 5,5 milliárd forintot csatornázásra költötték, de a Casino is egymilliárdnál többe került, és a környezetfejlesztési feladatokat sem úsztuk meg kétmilliárdnál kevesebből.

Szállás: 6,7 milliárd

A szállodai szolgáltatások biztosítására öt közbeszerzést írtak ki, ebből négyben már működő hotelekkel szerződést kötve összesen 6,3 milliárd forintot költenek el arra, hogy fogadjuk a vendégeket. A legérdekesebb ezen a soron az ötödik tétel: a Bibó István Szakkollégium komplex felújítása, amely 405 millió forintból jönne ki – ugyanis erről kiderült, hogy egész biztosan nem lesz készen a vb-ig.

Megnyitó, média: 7,6 milliárd

3,5 milliárd forint elmegy különféle kommunikációs szolgáltatásokra, de a legnagyobb egyedi tétel egyértelműen a nyitóünnepség lesz. Budapest a legjobb arcát akarja mutatni – kérdés persze, hogy kinek. Nehezen hihető legalábbis, hogy annyian néznék a megnyitót CeeLo Greennel, hogy arra valóban megérne elkölteni 3,4 milliárd forintot. A hatalmas showműsor jóval drágább lesz, mint a Sziget nagyszínpada egy teljes hétre, de a szervezők szerint ezt milliók fogják nézni világszerte, és viszi majd a város jó hírét. Ön például tudja, hol rendezték a 2013-as vizes vb-t?

A megnyitó szinpada július 3-án

Reviczky Zsolt

Rendőrség, biztonság: 2,4 milliárd

A vb egyik legnagyobb nyertese a Valton: a biztonsági céggel eddig három szerződést kötöttek, összesen 1,4 milliárd forintért. Nagy bevásárlásba kezdett a rendőrség is, ahol rájöttek arra, hogy a vb-hez kapcsolódóan sok mindenre lehet kiírni közbeszerzést. Járőrhajókat, tűzszerész robotokat, kamerákat, robbanóanyagok kiszűrésére alkalmas detektorokat vettek, és az informatikai felszereléseiket is frissítették a vb-re hivatkozva.

Több olyan tételre is rábukkantunk a közbeszerzések között, amelyeket nehéz hova besorolni. Komplex rendezvényszervezési feladatokra például kétmilliárdot költöttek el, az orvosi szolgáltatások 833 millióba kerülnek, bútorokat 639 millióból vásároltak, az érmeket 69 millióból gyártották le, a beléptető rendszer pedig épp az 500 milliós határ alatt maradt. Ezeknek a költéseknek persze lesz szemmel látható haszna – az már annál érdekesebb, vajon mit takarhat a vb megrendezésének társadalmi hatáselemzésére költött 17 milliós szerződés.