A csalódást keltő szaúdi kaland után Neymar messiásként tért haza Brazíliába, ahol nem úgy fogadták, mint egy kiégett, elbukott labdarúgót, aki hazajött levezetni. Pedig sokak fejében ez a kép él róla. A brazil futball legnagyobb ígéreteként, Pelé utódjaként indult el európai hódító hadjáratára, mégis üres kézzel tért vissza. Ha nem is vallott kudarcot, az általános vélekedés szerint sokkal több lehetett volna benne.

A vele szemben megfogalmazott vádak nem alaptalanok, néhány dolog nem a terv szerint alakult. Nem nyert Aranylabdát, sem világbajnokságot, de Copa Amáricát is csak egyszer, az olimpiai bajnoki címet pedig annak ellenére sem jegyzi senki, hogy hazai közönség előtt ünnepelhetett a brazil válogatottal. Szintén felróható kritikaként, hogy 31 évesen inkább elment rengeteg pénzért Szaúd-Arábiába bohóckodni, mintsem hogy még néhány évet a legmagasabb szinten focizott volna, ahol a képességei alapján helye lenne.

A sport igazságtalansága, hogy csalódásként beszélünk róla, ez pedig többet mond el az elvárásokról, mint Neymarról.

Karrierje jelentős részét nyomasztó teher alatt játszotta. 17 éves volt, amikor a Santos felnőtt csapatában debütált, de már ekkor hatalmas felhajtás volt körülötte, a Real Madridnál járt próbajátékon és a világ legjobb csapatai próbálták magukhoz édesgetni. Édesapja vígan szervezte neki a reklámszerződéseket, ezzel párhuzamosan pedig elindult az NR Sports Ltd. nevű cég, amely az ő imázsát építgette-szépítgette, az igazi apa-fiú kapcsolatot viszont gyakorlatilag kivégezte. Neymarból még gyerekként egy csúcskategóriás termék vált, amit csillagászati áron próbáltak meg értékesíteni.

Mindezek mellett mindenki úgy beszélt róla, mint Brazília következő hőse, amire „a futball királya”, Pelé is rátett egy lapáttal. Minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy a fiatal labdarúgó ott legyen a 2010-es világbajnokságon Dunga csapatában, ám végül az akkori brazil szövetségi kapitány a hatalmas nyomás ellenére sem hívta meg. 2011-ben káprázatos gólt lőtt a Flamengo ellen, amiért Puskás-díjat kapott, majd ugyanebben az évben Libertadores-kupa-győzelemre vezette a Santost, ez utoljára még Pelével jött össze a klubnak 1963-ban.

Ekkor már mindenki azt találgatta, mikor igazolja le valamelyik európai nagyágyú, hogy felkészüljön a legnemesebb feladatra:

világbajnoki címre vezesse Brazíliát a 2014-es, hazai rendezésű mundialon.

Könnyű elfelejteni, milyen őrült dolgok zajlottak Neymar körül azon a tornán. Még mindig csak 22 éves volt, amikor a világ legnagyobb és legeredményesebb futballnemzete azt várta tőle, hogy cipelje a hátán Brazíliát a siker felé vezető úton. Ezt a hátat és ezzel a brazilok világbajnoki reményeit Juan Zúniga térde roppantotta meg, Neymar sérülése után ugyanis csattanós pofonba szaladt bele a selecao a későbbi győztes Németország ellen. Neymar elbukott élete nagy küldetésén.

Valóban akkora kudarc lenne, hogy nem jött össze a vb-győzelem? A futballtörténelem olyan nagyságainak sem sikerült, mint Cristiano Ronaldo, Johan Cruyff vagy Puskás Ferenc, az érdemeikből azonban ez mit sem vesz el. Ami a válogatottal nem sikerült Neymarnak, azt klubszinten bepótolta: négy országban nyert bajnoki címet, emellett a Barcelonával elhódította a Bajnokok Ligája-trófeát is. Azt se felejtsük el, hogy nincs nála eredményesebb brazil a válogatottban, ebben a tekintetben lekörözi többek között Pelét, Ronaldót és Ronaldinhót is.

Sokan az olyan dolgok miatt éreznek iránta ellenszenvet, mint a csúnyán eltúlzott (mű)esései, a pimasz viselkedése vagy az idétlen frizurái. Mindezek ellenére öröm nézni a játékát, amire ő képes a labdával, arra csak nagyon kevesek. Szereti a futballt, és játszani szereti, ezt pedig a Santos legutóbbi bajnokiján ismét megmutatta.

A legtöbb futballista egy szöglet elvégzése előtt talán gondolni sem mer rá, mi lenne, ha kapura tekerné a labdát, inkább csak beíveli a 16-oson belülre, majd lesz valami. Ha kellően jó helyre rúgja, nagy káoszt okozhat, kis szerencsével pedig akár gól is lehet belőle. Neymar nem ilyen. A legutóbbi, Inter de Limeira elleni bajnokin a 26. percben szöglethez jutott a Santos, amelyet a visszatérő klasszis végzett el. A szögletzászlóhoz igyekezve még arra is maradt ideje, hogy egy kicsit heccelje a hazai szurkolókat, tudják ők még hangosabban is pfujolni. Már ekkor tudta, hogy néhány másodperc múlva mindenkinek eláll a szava. Nekifutott a labdának és egy tökéletesen csavarodó lövést eresztett el, ami a túloldali kapufáról a hálóba pattant. A gól után leült az egyik reklámtáblára és széttárta a kezét a hazai szurkolók felé nézve, majd mintha mi sem történt volna, visszasétált a középkezdéshez.

Neymar dibooo fans lawan
Neymar cetak gol langsung dari corner kick.
Cara berkelas bungkam lawan yang berisik.

Olimpico Goal ⚽️
Santos FC Winpic.twitter.com/HKxMtc5hf2

— Siaran Bola Live (@SiaranBolaLive) February 24, 2025

Lehet, hogy Neymar már soha nem nyer nagy trófeákat, nem lesz világbajnok vagy aranylabdás, de újra azt csinálja, amit annyira szeret, focizik. Nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy élvezzük, mert lehet, hogy ez az utolsó tánca.