szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Európa légszennyezését mutató online térképeket tett közzé az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

A prtr.ec.europa.eu/DiffuseSourcesAir.aspx címen elérhető térképek első alkalommal teszik láthatóvá Európa légszennyezésének legfőbb diffúz, azaz elszórtan elhelyezkedő forrásait, így például a közlekedést és a repülést. A 32 térkép 5 kilométeres felbontással mutatja be a szennyezőanyagok - egyebek közt a nitrogén-oxidok (NO), a kén-oxidok (SO), a szén-monoxid (CO), az ammónia (NH3) és a szálló por (PM10) - kibocsátásának helyét.

"Az új nyilvántartás elengedhetetlen információkkal látja el a lakosságot. A térképek azt a célt szolgálják, hogy még jobban tudatosítsák az emberekben, honnan származik légszennyezés" - idézi az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közleménye Janez Potocnik környezetvédelmi biztost.

AP

Jacqueline McGlade professzor, a koppenhágai székhelyű ügynökség ügyvezető igazgatója szerint "a légszennyezés súlyos veszélyt jelent, különösen a kockázatnak kitett csoportok, így a gyermekek és a légzőszervi megbetegedésben szenvedők egészségére. E térképeken keresztül a lakosok tájékozódhatnak a lakóhelyük környékén a közlekedésből, a háztartásokból és más forrásokból származó légszennyezésről; ez az új lehetőség a polgárokat cselekvésre, a hatóságokat pedig változtatásokra sarkallja" - idézik a kommünikében.

Az új térképek kiegészítik az egyes ipari létesítmények - azaz a pontszerű szennyező források - kibocsátását rögzítő Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és Hulladékszállítási Nyilvántartás (E-PRTR) 2009-ben létrehozott adatbázisát. További, a vizeket és a talajt érintő, diffúz forrásokból származó szennyezésekkel kapcsolatosan a következő években várhatóak adatok.

Magyarország legszennyezettebb térségei

A térképet böngészve a hvg.hu munkatársa elsőként a közúti közlekedésből adódó CO-, azaz a szénmonoxid-kibocsátást nézte meg. Budapest központi térségeiben a legmagasabb koncentrációjú ez az anyag Magyarországon. Különösen Buda és Pest középső része szennyezett, illetve Pesten ez a sáv egy kicsit keletre és északkeletre is kinyúlik, a VIII. és a XIV. kerület egyes területeire. De a főutak mentén is nagyobb az átlagos CO-szennyezés - persze nem annyira nagy, mint a fővárosban. Így a 2-es út, a 10-es út, vagy az M7-es és az M5-ös mentén távolabb is kirajzolódik egy-egy CO-sáv. Érdekes, hogy az M5-ösnél viszonylag szaggatottabb a sáv, de Kecskemét-Kiskunfélegyháza környékén újra nő a kibocsátás. A Balaton mentén a déli part - ahol a forgalom is nagyobb - szintén "dúsabb" szén-monoxidban. Az Alföld forgalomtól kieső területei, így például a Hortobágy és az attól egy kicsit nyugatabbra lévő térségek a legtisztábbak közé tartoznak viszont ilyen szempontból.

A közlekedéssel összefüggő kén-dioxid-szennyezés szintén nagyvárosi és "autópálya-menti" jelenség, de ennek az anyagnak a koncentrációja alacsonyabb általában, mint a szén-monoxidé. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a kén-dioxidot tekintve Budapestnél csak Prága, a lengyelországi, sziléziai bányavidék és Poznan tűnik térségünkben szennyezettebbnek. Ugyanakkor Európában a "legvörösebb folt", a legszennyezettebb térség Párizs, illetve Athén és London.

A közlekedés által kibocsátott kéndioxid szempontjából Litvániában az egész ország közepesen szennyezettnek minősíthető, ami alighanem az üzemanyagok kéntartalmával függhet össze. Ezzel a közepesen magas szinttel Európában egyedülállóan nagy a kéndioxid-koncentráció a balti államban.

Ipari és mezőgazdasági szennyezések

Az ipari kéndioxid-kibocsátás Budapesten és néhány dunántúli térségünkben (Tatabánya, Székesfehérvár, Győr, Veszprém, Pécs) magas, viszont Európában a sziléziai ipar- és bányavidéken, illetve a Ruhr-vidéken kiemelkedő, illetve néhány észak-olasz iparvárosban magasabb az átlagosnál.

A mezőgazdaság ammónia-kibocsátása még érdekesebb képet mutat: Bretagne, Északnyugat-Belgium, Hollandia központi és Svájc észak-nyugati területei kiemelkednek e szennyezéstípust illetően. A kelet-európai országokban nincs kiemelkedő NH3-kibocsátás, ami talán a mezőgazdaság rossz helyzetével, a trágyázás, műtrágyázás alacsonyabb szintjével magyarázható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!