szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Brazil kutatók űrben is használható arteriális vérvételi készüléket fejlesztettek ki. A hüvelykujj méretű szerkezet a fülcimpán ejtett kis vágással vesz vért, s már kis is próbálták Európában a súlytalanságot rövid ideig előidéző parabolapályás repüléseken.

Thais Russomano brazil doktornő (Microgravity Laboratory, PUCRS egyetem, Brazília) az űrhajósok légzési problémáit kutatja. A mikrogravitációs környezetben használható arteriális vérvételi készüléket azért fejlesztette ki munkatársaival, mert légzési problémákat csak arteriális vérmintával lehet gyorsan és pontosan diagnosztizálni, de ez a súlytalanságban - nem könnyű, és veszélyes is lehet.

A szokásos orvosi vizsgálatoknál a vért a vénákból veszik, de kevés benne az oxigén, és bizonyos súlyos egészségügyi problémák megállapítására nem annyira alkalmas, mint a szívből frissen az artériákba pumpált vér. Az artériákból viszont csak bonyolult módon lehet vért venni, nagy gyakorlat kell hozzá, és fájdalmas, főként pedig veszélyes lehet.  

Russomano és munkatársai a fülre csíptethető készüléket terveztek, amely egy kis penge és egy tartályocska segítségével a fülcimpából vesz le az arteriálishoz erősen hasonló összetételű vért, állítólag szinte fájdalommentesen.     
 
Márciusban az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) a franciaországi Bordeauxból felszálló parabolapályás repülőgépen Simon Evetts, a brit Thames Valley University kutatója próbálta ki a készüléket a súlytalanságban. A kabinban lebegő személyek fülén összesen 31 db 2-5 mm mély vágást sikerült ejtenie. Evetts szerint hordozható vérelemzővel kellene kombinálni a készüléket, s az újabb súlytalansági próbák után a nemzetközi űrállomáson is ki kellene próbálni.

A kérdéskörről az "Aerospace Medical Association" orvosi folyóiratának következő számában jelenik meg publikáció - írta honlapján a The New Scientist című angol tudományos folyóirat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Űrkutatás: a közeljövő legjobb üzlete?

Bár a lassan nyugdíjba vonuló űrsiklók számtalan értékes adattal gazdagították tudásunkat, működtetésük óriási költségeket emésztett fel, s a kutatási eredmények csak töredékét tudták visszaforgatni a befektetett összegeknek. A technika azonban mostanra eljutott egy olyan fejlettségi szintre, hogy hamarosan nagyvállalatok százai indulnak majd a kozmosz meghódítására. Az űrverseny egyre kiélezettebb lesz, annak ellenére, hogy még el sem indult igazából.

hvg.hu Tech

Űrlift: sci-fi,vagy valóság?

A Columbia katasztrófája kapcsán felerősödtek azok a hangok, amelyek az öregedő űrsikló-flotta utódját keresik. Többféle változat szóba jött, a legbizarrabb azonban kétségtelenül egy a földfelszíntől a Föld légkörének széléig tartó felvonópálya kiépítését tűzte ki célul. Bármilyen elrugaszkodottnak tűnik is az ötlet, megvalósulására jóval nagyobb az esély, mint első hallásra tűnne.

MTI Világ

Magyar származású lehet az ötödik űrturista

Charles Simonyi, aki a Microsoft Word egyik vezető fejlesztőmérnöke volt, valószínűleg a jövő év tavaszán egy Szojuz orosz űrhajóval indul a Föld körül 350-400 kilométerre keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy hozzávetőleg egy hétig élvezze az űrrepülést. Utazásának és kiképzésének ára 20 millió dollár.

MTI/hvg.hu Tech

Szilikon-mellűek nem utazhatnak az űrbe

Az űrturizmus iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ám nem mindenkiből válhat hobbi-asztronauta, hiszen a kozmikus vágyaknak az út szó szerint csillagászati költségei mellett számos más tényező is gátat szabhat, így a szilikonos mell-implantátum.

MTI Tech

Megérkezett a Szojuz a Nemzetközi Űrállomásra

Két nap út után kikötött a Nemzetközi Űrállomáson a Szojuz orosz űrhajó. A háromtagú személyzet - köztük az első brazil űrhajós - előreláthatóan októberig marad az űrben.