A mobiltelefon káros alkatrészei 1-2: Borítás és billentyűzet: króm, PVC, gyulladásgátlók 3: LCD-kijelző: folyadékkristály 4: nyomatott áramkör: ólom, higany, gyulladásgátlók 5: akkumulátor: kadmium, nikkel, lítium © BBC

A világon eladott mobilkészülékek száma ijesztő méreteket ölt. David McQueen, az Informa Telecoms and Media vezető elemzője szerint idén 940-980 millió készüléket értékesítenek.

„Jövőre, ha az idei trendek folytatódnak, az eladott mobilok száma túllépi az egymilliárdot, s ez igen jelentős piac”- állapítja meg McQueen. „Ha összeadjuk a nyolcvanas évek óta eladott és leharcolt készülékek számát, 5 milliárd feletti számot kapunk” – teszi hozzá.

Dylan Gwynn Jones, a University of Wales kutatója előzetes felmérést végzett a mobiltelefonok környezetre gyakorolt hatásáról. „A tanulmány legfőbb felfedezése, hogy míg a készülékek gyártása nem eredményez kiugróan nagy környezeti kárt, addig a már nem használt készülékek után hátramaradó hulladék globális mércével mérve is jelentős” – mondta a BBC-nek.

Mint minden elektronikai eszköz, a mobiltelefon is számos káros anyagot tartalmaz, melyek nem megfelelő feldolgozása és kezelése komoly környezetszennyezést eredményez. Nehézfémek, úgymint higany, ólom és kadmium egyaránt megtalálhatók a készülékekben – különösen a régebbi modellekben.

Ezek a vegyületek több esetben összefüggésbe hozhatóak a rákos és egyéb megbetegedéssekkel, s a természetbe kikerülve erős környezetszennyező hatásuk sem elhanyagolható. A készülékek akkor válnak veszélyessé, ha ártalmatlanítás nélkül vagy illegális lerakókban landolnak, mert itt a talajba jutva szennyezni kezdik a termőföldeket és a talajvizeket.

50 millió tonna e-hulladék évente © AP

Az ENSZ Környezeti Programjának számításai szerint a Földön évente összesen 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik, melynek nagy része a nyugati világból a fejlődő országokba kerül, és ott nem megfelelő feldolgozás mellett évezredekig károsítja a környezetet.

Hagyományosan a legtöbb e-hulladék Ázsiába kerül, leginkább Indiába és Kínába, de az ottani szigorodó szabályozás nyomán máris egyre több kerül Afrikába, ahol elenyésző a megfelelő ártalmatlanítást végző üzemek száma. Ezért az ENSZ Bázeli Egyezményének legutóbbi találkozójának fókuszában, éppen a mérgező hulladékok nemzetközi szabályozása szerepelt.

Annak ellenére, hogy a mobiltelefonok az összes e-hulladéknak csak igen csekély részét adják, a nagy gyártók már tettek lépéseket a felhasznált mérgező anyagok csökkentésére. A vezető gyártók, így a Motorola, az LG, a Sony Ericsson és a Philips, környezetkímélő gyártási technológiákat igyekeznek fejleszteni, melyek csökkentik a gyártáshoz használt mérgező anyagok mennyiségét és felhasználásuk arányát. A világ legnagyobb mobilgyártója, a Nokia hét másodpercenként gyárt le egy telefont, és az EU szigorú környezetvédelmi szabályozásának megfelelően működteti mind a tíz üzemét világszerte.

Az egyik EU szabályozás (RoHS) hat anyagot tilt az unióban gyártott, illetve eladott összes elektronikai termékében, így tilos ólmot, kadmiumot, higanyt, hat vegyértékű krómot, valamint PBDE és PBB gyulladáskésleltető anyagokat felhasználni.

„Vannak csak Kínában vagy Brazíliában értékesített modelljeink, mégis megfelelnek a legszigorúbb EU-s előírásoknak” – mondja Markus Terho, a Nokia környezetvédelmi kérdésekért felelős igazgatója. „Mindez rugalmasságot ad nekünk, hiszen ha van egy jól futó modellünk Brazíliában, minden gond nélkül megkezdhetjük az értékesítését az EU-ban is” – teszi hozzá. „Annyi előnye van a dolognak, hogy amikor láttuk az EU szabályozást pontokba szedve, arra gondoltunk, a többi piac is előbb-utóbb bevezeti azokat, így egyszerűbbnek tűnt egyszerre, globálisan alkalmazni azokat” – összegzi a Nokia környezetvédelmi elveit.

Egy másik EU direktíva a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment ), mely mind a 25 tagállamra érvényes, arra kötelezi a gyártót, hogy állja az általa gyártott termékek visszavételének, feldolgozásának és ártalmatlanításának költségeit. A WEEE célja, hogy rávegye a gyártókat a lehető legkevésbé ártalmas készülékek fejlesztésére.

A NEC nemrég bejelentette az első mobilkészüléket, mely csak növényi alapú műanyagot tartalmaz. A japán elektronikai cég azt is bejelentette, hogy a készülék gyártása 50 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsát ki, mintha hagyományos módön állítanák elő, mert nem alkalmaznak hozzá fosszilis energiaforrásokat.

„A technológiai fejlődés miatt mind a gyártás során használt káros anyagok, mind az azokhoz használt energia mennyisége jelentősen csökkent” – mondja Markus Terho.

„Míg az első mobiltelefon közel egy kilót nyomott és 15 perc beszélgetést tett lehetővé, addig egy mai készülék 100 gramm körül van, és tíz óra telefonálást vagy legalább egy hétnyi készenlétet biztosít.”

Miközben energiagazdálkodás tekintetében rengeteget fejlődtek a készülékek, teljes számuk újabb kihívást eredményezett – a falban felejtett töltők problémáját. A Nokia-töltők 0,1-0,5 watt energiát fogyasztanak akkor is, ha a készülék nincs rádugva a töltőre – mondja Terho. S ugyan ez személyenként nem sok energia, összességében napi sok millió a konnektorban felejtett töltőt jelent. „Ezért jövő évtől, ha feltöltött a készülékünk, a telefon nem csak azt írja majd ki, de figyelmeztet rá, hogy húzzuk ki a töltőt a falból” – vázolja a megoldást.

A hőskorban egy Nokia készülék egyetlen híváshoz több tíz wattnyi energiát használt el, míg ma összesen egyet, lehetővé téve, hogy a mobil ne csak telefonként üzemeljen.

A Walesi Egyetem kutatása szerint jelentősen nő az igény a mobilalapú egyéb kütyük iránt. A felmérés, mely a brit környezetvédelmi, táplálkozási és vidékfejlesztési minisztérium megrendelésére született, arra jutott, hogy a megkérdezettek 90 százaléka használja telefonját fotózásra, míg 60 százalék MP3 lejátszására is.

A technológiai fejlődés azonban hátráltatja is az energiahatékonysági törekvéseket. A harmadik generációs készülékek 2001-es megjelenésével, ugyanis az addig elért energiatakarékosság elolvadt, mert a 3G telefonok energiaigénye nagyobb, mint GSM alapú elődeiké – mondja Terho. Hozzáteszi azonban, hogy a 3G készülékek révén számos újítás is beépült a mobilokba. A konvergenciának köszönhetően ráadásul nem kell a mobil mellé külön zenelejátszót, fotógépet és egyéb újabb e-hulladékot teremtő készüléket vásárolnunk.

McQueen mégis arra figyelmezet, hogy a fejlesztések fő célja, hogy újabb telefonvásárlására bírja a fogyasztókat, mely által újabb és újabb példánnyal bővül az e-hulladék körforgása. „Nem hiszem, hogy van még egy elektronikai fogyasztási eszköz, mely 12 havonta elavul” – summázta a környezetvédelmi kérdésekért felelős szakember.