Az állatoknál és az embernél is fontos az ideg- és izomaktivitás fenntartása érdekében, hogy elegendő sót tartalmazzon a testüket nagy arányban alkotó víz. Ezért szükséges nagy melegben vagy intenzívebb energiakifejtéskor a sópótlás. A húsevők és mindenevők táplálékukkal vesznek magukhoz valamennyi sót, ám a növényevőknek folyamatosan szükségük van a táplálékukon felül is sóbevitelre.

A hangyákról korábban úgy vélték, elsősorban a számukra energiaforrást jelentő cukor felkutatására indulnak. Michael Kaspari, az Oklahomai Egyetem kutatója azt vizsgálta, hogy a sós tengervíztől távol, 100 kilométerre élő hangyák a cukoroldattal vagy a sóoldattal átitatott pamutcsomót keresik-e fel. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat eheti számában közzétett tanulmányában a zoológus megállapítja, hogy a hangyák, különösen a növényevő fajok számára fontosabb az idegrendszer megfelelő működését lehetővé tevő sóoldat, mint az energiaforrásként szolgáló cukor, mert kísérletükben a rovarok az előbbit választották.

Kaspari azt tervezi, hogy egy erdőrészlet leveleit sóoldattal permetezik le, és megfigyelik, hatással lesz-e ez az elektrolitforrás az ott élő ökoszisztéma aktivitására, hasonlóan ahhoz, amikor a sportolók teljesítménye javul az izotóniás italok fogyasztása mellett - írja a LiveScience online tudományos folyóirat.