© mta.hu

A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat című rendezvénysorozata keretében előadást tart a nanotechnológia alkalmazásáról az élettudományokban.

Kroó Norbert elmondta, újabban a kutatás a nanométer (a méter ezredmilliomod része) tartományában folyik. "Mi az előnye a nagyon kis méreteknek? Molekuláris méretű motorokban, tranzisztorokban gondolkodhatunk, néhány nanométer nagyságú szemcsékkel vagyunk képesek módosítani az anyagok tulajdonságait" - magyarázta. A diagnosztikai alkalmazásokat ismertetve beszélt a Raman-szórásnak nevezett fényszórásról.

"Ha egy adott színű fénnyel megvilágítjuk a molekulát, a visszasugárzott fény színe attól függ, hogy milyen molekuláról van szó. Akár egyetlenegy molekula Raman-szórását ki lehet mutatni nanotechnológiai módszerekkel. Mint minden anyagnak, a kórokozóknak is vannak jellemző molekulái. Amennyiben ki szeretnénk deríteni, hogy a postai küldeményben érkező fehér por tartalmazza-e a lépfene kórokozóit, vizsgálnunk kell a Bacillus anthracis spóráira jellemző dipikolinsav jelenlétét. Ezt fáradságos munkával ki tudják mutatni a mikrobiológusok, a vizsgálat 24 órát vesz igénybe, nanotechnológiai módszerekkel viszont néhány perc szükséges" - hangoztatta a fizikus.

Hozzátette: nemcsak a lépfene spóráit, hanem bármilyen más az orvosi gyakorlatban előforduló baktériumot, vírust be lehet azonosítani, ha megtalálják azt a markermolekulát, amelynek a Raman-szórását vizsgálni lehet.

Kroó Norbert kitért az úgynevezett felületi plazmonok alkalmazására is, amelyeket a fizikus új típusú fénynek nevez. Magyarázata szerint a fény segítségével a fém felületén lévő vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra lehet kényszeríteni, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál.

"A plazmonok egyik alkalmazási területe a gyógyászat lehet. Texasban egy magyar származású kutató, Naomi Halas irányításával olyan technológiát fejlesztettek ki, amellyel körülbelül 100 nanométernyi szigetelőgömböket tudnak előállítani. Ezeket vékony aranyréteggel borítják be, majd bejuttatják a rákos szövetekbe, s megvilágítják a gömböcskéket. A megvilágító fény a gömböcskéken lokalizált felületi plazmonokat hoz létre, amelyek óriási elektromos tereket képviselnek, s így szétroncsolják a rákos sejteket" - magyarázta.


A nanotechnológia alkalmazási módjait sorolva a fizikus kitért a Sydneyi Operaházra, amelynek tetőcserepeit sosem kell tisztítani: az eső lemossa őket. Ennek okai az "ügyes" nanoszerkezetek, amelyek révén a vízcseppekhez hozzátapad a szennyeződés. Előállítható szennyeződést taszító textília is, amelyet mosószer alkalmazása nélkül lehet tisztítani.

"Az ilyen anyagban nanogömböcskék vannak, így a szennyeződés nem tapad hozzá, a víz lemossa a koszt. Nem szükséges mosószer, kevesebb vegyszer alkalmazása viszont kisebb környezetszennyeződést jelent" - mutatott rá az MTA alelnöke, aki beszélt az amerikai hadsereg által rendszeresített, nanocsövekkel megerősített golyóálló mellényekről, amelyek sokkal könnyebbek és erősebbek, mint a korábban alkalmazott felszerelés. Nanorészecskék találhatók egyébként a "fényesen" csillogó kozmetikumokban is.

Mint Kroó Norbert megjegyezte, a nanogömböcskéket már az ókori görögök is alkalmazták. Erre példa a British Museumban őrzött Lükurgosz zöld üvegből készült serlege, amelynek színe, ha belülről lámpával világítják meg, pirosra vált.

"Nagyon nagy mennyiségben arany nanogömböcskéket olvasztottak az üvegbe, amelyeken a fény hatására piros színben világító felületi plazmonok keletkeznek. A görögök a Kr.e. IV. században alkalmazták a felületi plazmonokat, amelyekről nem tudták, hogy mi az".

A nanotechnológiák jövőbeli lehetséges alkalmazását ecsetelve Kroó Norbert beszélt az adott páciens betegségére célzottan kifejlesztett gyógyszerekről, az izületek pótlására szolgáló "műcsontról", amely nem lökődik ki, s a nanorobotokról, amelyeket "végig lehet zavarni" az ereken, vagy a béltraktuson.

"Nincs olyan területe az emberi tevékenységnek, ahol a nanotechnológia néhány évtizeden belül nem játszik majd lényeges szerepet. Ez egy egészen új világ" - hangsúlyozta Kroó Norbert, rámutatva a felelősségre is. "A nanotechnológia belépése a biológiába, az orvosi gyakorlatba rengeteg új lehetőséget teremt, de problémákat is felvet, a kettőt együtt kell kezelni" - tette hozzá.