A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem egyik kutatója, a 30 évig tengerkutatással foglalkozó Werner Müller molekuláris biológus kínai kutatótársaival azt fedezte fel, hogy az óceánok alját fedő mangán- és kobaltrétegek baktériumoknak és algáknak köszönhetően alakultak ki. Az elmúlt 10 millió évben a 4-5 ezer méter mélyen megtalálható mangángöröngyökben a Science Daily értesülései szerint körülbelül 300 milliárd tonna mangán gyűlt össze, mindez pedig meglepő annak ismeretében, hogy a tengervízben a mangán koncentrációja meglepően kicsi.

Müller és társai szerint a mangánt és más értékes nyersanyagokat tartalmazó göröngyök egy apró "biomag" köré épülnek fel idővel. A magvak baktériumok, amelyekhez az idő múlásával folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb fémionok, külső fehérjerétegük, az úgynevezett S-réteg pedig nem csupán védi a mikroorganizmusokat a káros környezeti hatásoktól, hanem még az ásványok lerakodását is elősegíti. Müller és társai a mangángöröngyökben olyan baktériumláncokat találtak, amik kifejezetten elősegítik az anyagok összetömörülését és kialakulását.

A mélytengeri rétegek esetében nem baktériumok, hanem egysejtű algák szolgáltatják a biomagvak alapját. Amikor a körülbelül 100 méter mélyen élő algák elpusztulnak, az őket fedő kalcium-karbonát védőrétegek lesüllyednek a mélybe, ahol összekapcsolódnak a mangánionokkal. Müller és kutatócsoportja úgy véli: ha képesek vagyunk utánozni a baktériumok és algák révén kialakuló folyamatokat, elkerülhetjük a nyersanyagok miatt felmerülő nemzetközi krízishelyzetet is.