A világ eddigi legnagyobb számítógépei sem képesek az emberi elme alapvető tulajdonságait utánozni, nem tudnak egy emberi archoz érzelmeket kötni, illetve nem tudnak elképzelni dolgokat, például azt sem, hogy hogyan nézne ki nappalink, ha a falak más színűre lennének festve. Ha a kutatók közelebb tudnák hozni a számítógépek logikáját, számítási munkáját és komplexitását az agyműködéshez, akkor jelentős ugrásokra és áttörésekre számíthatnánk az élet szinte minden területén.

Míg az emberi agy összetettségéhez és működéséhez hasonló gép nem készült még, az IBM kutatói most arról számoltak be, hogy szuperszámítógép segítségével sikerült egy macska agykérgét szimulálniuk. A Lawrence Livermore laboratóriumban elhelyezett gépben 147456 processzor és 144 terabyte memória kapott helyet - ami körülbelül százezerszer erősebb egy otthoni számítógép kapacitásánál. Mindez nem jelenti azt, hogy a gép macskaként gondokodik, Japánban pedig a robotmacskák új generációjának gyártása indulhatna meg az elkövetkező hónapokban.

A szimuláció ugyanis százszor lassabban fut egy állat agyánál, s a kutatók azt vizsgálják jelenleg, hogy az agyban miként formálódnak a gondolatok 1 milliárd neuron és a köztük húzódó szinapszisok által alkotott rendszerben. A kutatók céges logókat mutattak a gépnek és azt figyelték meg, miként működnek együtt a szimulált agy különböző részei, hogy rájöjjenek a kép tartalmára és értelmére. Dharmendra Modha, a kísérlet vezetője azt állítja: az ilyen kísérletek révén akár még azt is elérhetjük, hogy a számítógépek jobban tudják kezelni a nem egyértelmű adatokat - ebben az esetben például akkor is tudnának azonosítani egy céges logót, ha az ki van takarva vagy el van mosódva. Hosszú távon sokkal emberibben is tudnának a gépek viselkedni, döntéseiket látott, hallott vagy érzett tapasztalatok is módosíthatják majd.

A Yahoo! Tech által megkérdezett Jim Olds, a Krasnow Institute for Advanced Study igazgatója azt állítja: az IBM kutatása végre áttörést hoz a tudományos életben, az agykutatók eddig ugyanis olyanok voltak, mint a bélyeggyűjtők: gyűjtögették az adatokat, de nem építettek fel belőlük egy globális képet. Míg Modha azt állítja, hogy az emberi agy szimulációja a jövő évtizedben már valósággá válhat, ha Moore törvénye még mindig él (azaz hogy gyakorlatilag másfél évente duplázódik az integrált áramkörök összetettsége), Olds szkeptikusabb ennél: szerinte az emberi agy olyan komplex struktúra, hogy még akkor sem lehetne megfelelően rekonstruálni, ha a hardverünk meglenne hozzá.