Sok ezer évvel ezelőtt egy óránkénti 12 ezer kilométeres sebességgel száguldó ritka vasmeteorit csapódott be a mai egyiptomi sivatagban, a "szudáni" és a "líbiai" határ közelében. A 10 tonnás hívatlan vendég becsapódásakor óriási tűzgömb és füst keletkezett, a jelenség ezer kilométer távolságra is látható volt. A becsapódás helyén 16 méter mély és 45 méter átmérőjű kráter keletkezett a sziklás talajban.

Az úgynevezett Kamil-krátert még 2008-ban fedezte fel a Google Earth segítségével Vincenzo De Michele, a milánói Természettudományi Múzeum ásványtani szakértője. A kutató természetes képződményeket keresett, amikor észrevette a kerek becsapódási krátert a monitoron - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. Az expedíciót olasz szakemberek szervezték, akiknek több mint egy évükbe tellett, hogy megtervezzék az utazást és beszerezzék a szükséges engedélyeket. A felkészülés közben műholdas felvételeken elemezték a Kamil-régiót.

A negyven tagú olasz-egyiptomi expedíció, amelyet részben az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozott, két héten át vizsgálta a terepet. Összesen 1000 kilogrammnyi, a meteoritból származó vastörmeléket gyűjtöttek össze, beleértve azt a 83 kilogrammos darabot, amely még a becsapódás előtt levált a meteoritról, s a krátertől 200 méterre feküdt. "A kráter azt bizonyítja, hogy a 10 tonna körüli tömeggel rendelkező vasmeteoritok nem törnek darabokra a légkörbe érve, ehelyett becsapódáskor felrobbannak, krátert képezve a talajban" - hangsúlyozta Detlef Koschny, az ESA kutatója. A Kamil-kráter a geológusok és asztrofizikusok mellett a régészek érdeklődését is felkeltette.

"Még mindig nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mikor történt a becsapódás. Egészen biztosan állítható, hogy a kráter tízezer évesnél fiatalabb; néhány ezer éve keletkezett, s nem kizárt, hogy a becsapódást a környékbeli lakosság is észlelhette. A becsapódás dátumát a közelben lévő ókori települések leletanyaga segíthet pontosítani" - vélekedett az expedíciót szervező Luigi Folco, a Sienai Egyetem kutatója. Az expedíció során összegyűjtott adatok igen hasznosak lehetnek az ESA számára is, hogy felbecsülje, mekkora veszélyt jelenthetnek bolygónk számára a kis, "Föld-súroló" aszteroidák, amelyekhez tartozott a Kamil-krátert eredményező égi vándor is.