Ha leülünk a Facebook, a MySpace vagy akár az iWiW elé, és elkezdjük böngészni az ismerőseink (vagy akár ismeretlenek) által feltöltött képeket, pár perc múlva realizálhatjuk: ez itt kérem dögunalom. Én és a kisbabám, apuci és a trónörökös, etetés, pelenkázás, első fogak, baba a hintában, baba a kanapén… Mindez szorozva százezerrel.

Az emberi természet már csak ilyen: arra vagyunk a legbüszkébbek, ami a világ legtermészetesebb (és legkönnyebb) dolga, csináljuk pár millió éve, ösztönösen képesek rá a dzsungellakók és az atomfizikusok is: konkrétan az utódok létrehozása.

Nincs is ezzel semmi gond, a gyerekeket mindenki imádja (jelen sorok írója is), azonban az, amit a szülők többsége művel a közösségi oldalakon, az bizony néha már túlmegy minden határon.

Valószínűleg így gondolta az AVG (igen, a vírusirtós csapat…) is, ezért végeztek egy érdekes felmérést azzal kapcsolatban, hogy mit, mikor, miért és hová töltünk fel csemetéinkkel kapcsolatban. Az eredmények igen mókásak lettek!

A legmeglepőbb, a címben is szereplő eredmény: Amerikában, minden négy gyermekből egy, már akkor „megtalálható” a neten, amikor még csak az anyuka hasában tölti mindennapjait: ebben főleg a Facebook a „hibás”, de a többi közösségi hálózaton is divatos dolog közölni a születendő gyermek nemét, nevét, sőt ultrahang képét is.  Utóbbiból (mármint az ultrahang-képekből) az összes megkérdezett 23%-a töltött már fel a netre „ízelítőket” a rokonoknak és a barátoknak.
 
Még érdekesebb, hogy minden öt gyermekből négynek már kétéves koráig lesz valamilyen digitális jelenléte (digital footprint), ami annyit tesz, hogy ekkorra már biztos, hogy van róla a neten kép, bejegyzés, hivatkozás, e-mail vagy hasonló.

A babák hét százalékának, születése után rögtön kreálnak egy e-mail-címet. Minden harmadik anyuka publikált már képeket a csemetéjéről valamilyen közösségi vagy képmegosztó hálózaton.

Az AVG végül egy tanáccsal látja el a szülőket: gondolják meg, mit közölnek a csemetéikről a neten, hiszen a hálózatról semmi nem „tűnik el”. És tényleg! Képzeljük csak el magunkat a gyerek helyébe, amikor majd tinédzserfejjel megtalálja mókás pelenkázós képeit, a vicces képaláírásokkal. Vajon örülni fog?