Az igazság valahol a kettő között van: érdekes fejleményeket lehet megfigyelni a „felhőben”, amelyek hatással lehetnek a piacra, ám senki sem fogja máról holnapra felszámolni meglévő IT-infrastruktúráját, és áttérni erre az új szolgáltatási módra, sőt talán még a belátható jövőben sem fogják ezt megtenni. Ugyanakkor az is igaz, hogy aki nem vesz tudomást ezekről a fejleményekről, az könnyen lemaradhat a piaci versenyben.
Bár mindenki odavan a felhőért, pontos, egzakt meghatározás még nem született mibenlétéről. Részben talán azért, mert inkább átalakulásról, semmint új technológiáról van szó, akárcsak az ipari forradalom idején. A számítási felhő legáltalánosabb definícióját – de inkább jellemzőinek leírását – az amerikai National Institute of Standards and Technology (NIST) kísérelte megadni: a modell révén a felhasználók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz, amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani.

A cloud evolúciója több tényező találkozásának eredménye. A koncepció abból az ötletből ered, hogy a számítástechnika legyen közmű, ahol a szolgáltatások lefedik csaknem az összes területet, és mindenki számára megfelelőek. A technológiai rész sem ördöngösség: a „boltokban” kapható eszközökből kell összerakni, és már működik is. Persze mindehhez az is szükséges, hogy (majdnem) mindenki hajlandó legyen kívülről, az interneten keresztül igénybe venni szolgáltatásokat.

A három réteg
Az Atos Origin tanácsadó cég szerint a felhő mint jelenség három fogalmi „rétegből” áll össze: a felhő általában; a felhőszolgáltatások, amelyek ezt támogatják, valamint a felhőszámítás, ami amolyan hordozó eszközként lehetővé teszi a szolgáltatások eljuttatását a felhasználókhoz. Részletesebben megvizsgálva ez utóbbit, további rétegeket, szinteket, modelleket különíthetünk el.

A számítási felhőben a jogosultsági szinteket figyelembe véve beszélhetünk:
- magán számítási felhőről (private cloud), ez a számítási felhő kizárólagosan csak egy meghatározott szervezet számára létezik;
- nyilvános számítási felhőről (public cloud), ezt a számítási felhőt a nagyközönség és/vagy ipari csoport számára teszik elérhetővé, ahol a tulajdonos lényegében egy szervezet, amely ezt értékesíti;
- közösségi számítási felhőről (community cloud), ezt a számítási felhőt közös érdekből (például küldetés, biztonsági követelmények, politika, megfelelőségi szempontok stb.) megosztva használja egy vagy több szervezet és/vagy közösség. A csoport/szervezet vagy egy harmadik fél kezelheti ezt a felhőt, amely lehet helyi és/vagy távoli.
- hibrid számítási felhőről (hybrid cloud), ennek a felhőnek az összetétele legalább két típusú (magán, közösségi vagy nyilvános) felhő ötvözete; a kapcsolatot szabványosított és/vagy saját technológiával megoldott, amely lehetővé teszi az adatok és alkalmazások hordozhatóságát.

Szolgáltatások
A számítás felhő adott szolgáltatásait figyelembe véve is tehetünk felosztást.
- Infrastrukturális számítási felhő (infrastructure as a service). A legalacsonyabb szintű szolgáltatás a cloud computingban. Nincs szükség helyi szerverekre, hálózati eszközökre, plusz helyiségekre és egyéb, a hálózat üzemeltetéséhez szükséges kellékekre. A szükséges erőforrásokat a szolgáltató biztosítja az interneten keresztül.
- Platform alapú számítási felhő (platform as a pervice). A kialakított saját alkalmazások a szolgáltatásnyújtó infrastruktúráján, programkörnyezetében futnak, amit a felhasználó az interneten keresztül ér el.
- Szoftver alapú számítási felhő (software as a service). A szoftvert az interneten át egy szállító vagy egy szolgáltató a kereső útján biztosítja több felhasználó részére, több társbérlős architektúra keretében. A szoftverek karbantartása és frissítése a szolgáltatóra hárul. Hátrányai, hogy ha a sávszélesség nem kielégítő, vagy ha hálózati probléma akad, nem tudjuk az alkalmazásokat használni. Továbbá csak azokat a szoftvereket használhatjuk, amit a szolgáltató felkínál. A már meglévő szoftverkészletünk ideiglenes bővítéséhez viszont tökéletes eszköz, hiszen a bérlési költség jó esetben is csak töredéke az éppen használatos szoftver licencdíjának.

Már nálunk is
A változások csíráit egyébként már Magyarországon is lehet észlelni. A gazdasági válság okozta akkut forráshiány arra kényszerítette a hazai vállalkozásokat, hogy informatikai rendszerük színvonalának fenntartása érdekében a megszokottól eltérő megoldásokat keressenek. Közülük egyre többen találnak rá az infrastruktúra-beruházások költségét minimalizáló és a működési kiadásokat csaknem megfelező felhő-alapú szolgáltatásokra, és a magyar kis- és közepes vállalatok növekvő számban igénylik a felhőszolgáltatásokat.