Szokásos „történelem” sorozatunk ezúttal rendhagyó lesz, most ugyanis a képek kapják a főszerepet. Ennek oka egyszerű: az IBM történetét lehetetlen lenne jól összefoglalni pár oldalon, ami működik egy GoDaddy esetében, az már nem működne a világ egyik legnagyobb és legidősebb óriásával. Az IBM történetéről könyveket lehet írni, ha pedig teljes összefoglalóra vágyunk, akkor azt elmondja nekünk maga a cég.  

Valószínűleg kevés tájékozott ember van a világon, aki ne ismerné a három betűs rövidítést: IBM. Az egyik legnagyobb hatású cég az IT-történelemben: nekik köszönhetünk szinte mindent. Az asztali PC-ket, azok operációs rendszerét (ezáltal közvetve a Windowst is), rengeteg újítást, fejlesztést és napjaink szupergépeit is. Az Apolló programtól kezdve a Linuxon keresztül a lézeres szemműtétekig az élet minden területén jelen vannak, befektetnek és kutatnak. Ez az áttekintő most vizuálisan közelíti meg az óriás történelmét; lássuk, milyen is az „International Business Machines” történelme, képekkel elmesélve! Az óráktól a szuperszámítógépekig! [Források: Wiki, Technologyreview, Extremetech, IBM]

 IBM DEY recorder (1880)
1880-ban fejlesztette ki Alexander Dey a képen látható órát, ami tulajdonképpen egy blokkolóóra. Pontosabban „A” blokkolóóra, hiszen ezt is az IBM-nek köszönhetjük. Ez volt az első olyan speciális időmérő eszköz, amellyel a dolgozók a munkahelyen töltött időt mérték. Dey cégét, találmányaival együtt 1907-ben felvásárolta az International Time Recording Company. Ez volt az egyik cég abból a négyből, amiből a későbbi IBM alakult.

Punch Card (1923)
A híres lyukkártya-technológia kivételesen nem IBM találmány. Első megjelenésének időpontja nem ismert, annyi biztos, hogy már az 1700-as évek végén használták különböző zenedobozokban és zenélő masinákban. Az adatfeldolgozáshoz is használatos, „igazi” lyukkártya, más néven Hollerith-kártya (1890) már az a verzió, ahol a digitális információt papíron tárolják és ennek segítségével viszik be a gépekbe. Ilyen kártyákkal működő gépeket egészen az 1960-as évek végéig tervezett és gyártott az IBM. Az első verzió a híres IBM 2 a képen látható. Sokáig ezt a gépet (és utódait) használták az USA-ban a népszámlálások és szavazások alkalmával.

RAMAC  (1956)
A világ egyik első szupergépe, teljes nevén „Random Access Method of Accounting and Control”, azaz RAMAC. Könyvelési és számviteli adatok feldolgozásához tervezte és gyártotta az IBM. A mérete óriási volt, a súlya tíz tonna. Érdekesség, hogy ebben a gépben kapott helyet a világ első (mágneses) merevlemeze, 10 megabit információt tudott tárolni (nem keverendő össze a megabájttal).

IBM az űrben (1965)
A Gemini űrszonda több mint tizenöt különböző (56 font súlyú) IBM technológiát és alkatrészt cipelt magával a világűrbe.

IBM Laser (1968)
Hogyan is alakult ki a napjainkban is használatos CD- és DVD technológia? Nos, természetesen a lézeres leolvasás megszületése indította el a lavinát. Hol máshol, mint az IBM laboratóriumaiban.

Vonalkód (1973)
Bizony, ezt is a nagy kéknek köszönhetjük. Bár a szabadalom (és maga a találmány) már 1952-ben is létezett, a vonalkód csak 1973-ban jelent meg a piacon, mivel hozzá kellett fejleszteni a megfelelő leolvasókat és pénztárgépeket is.

Portable Computer (1975)
Az 5100-as hordozható számítógép messze megelőzte a korát. Alig néhány kilogramm súlyú, mérete egy írógéphez hasonló. APL és BASIC nyelven lehetett programozni, és 64 KB memóriával rendelkezett. Igaz, nagyjából húszezer dollárba került, de a luxust már akkor is meg kellett fizetni.

IBM PC (1981)
A legfontosabb és leghíresebb „találmány”, ami mindannyiunk életét jelentősen megváltoztatta és befolyásolja egészen a mai napig. Az IBM PC kultikus jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy ilyen-olyan formában a világ szinte minden nyelvébe átkerült a cég által kitalált „PC” (píszí) kifejezés. A mai napig így hívjuk az asztali számítógépeket.

Deep Blue (1997)
A híres gép, ami bebizonyította, hogy egy előre programozott masina képes megverni sakkban a világ legjobbjait. A Deep Blue előtt ez senkinek (pontosabban egyetlen gépnek sem) sikerült, hosszú ideig nem is tartották lehetségesnek, a sakkban előforduló kombinációk és variánsok elképesztően magas számolási igénye miatt. Egy nagyközönség előtt játszott mérkőzésen a Deep Blue (a gép neve a cég logójából, illetve annak színéből származik) győzelmet aratott Garry Kasparov felett. A Deep Blue három perc alatt kétszázmilliárd lépéskombinációt volt képes kiszámolni. Az esemény és a szupergép jelentősége főleg abban mutatkozik meg, hogy 1997-ben vonult be a köztudatba, hogy a számítógépek, legalábbis kalkuláció és logika terén képesek felvenni a versenyt az emberekkel.

Watson (2011)
Hogy a jövő mit hoz, azt nem tudjuk, az IBM azonban szinte mindig tartogat meglepetéseket. Az idei év sem múlt el megdöbbentő számítástechnikai tény nélkül. Az IBM Watson győzelmet aratott a műveltségi vetélkedők királyai (Ken Jennings and Brad Rutte) felett. Először fordult elő, hogy egy számítógép szerepelt TV-s vetélkedőben, sőt meg is nyerte azt. Az egymillió dolláros nyereményt, Watson (pardon, az IBM) jótékony célra ajánlotta fel.