AP

Bár a halat és az egeret 400 millió év evolúció választja el egymástól, már az előbbi örökítőanyaga tartalmazott egy olyan génkapcsolót, amely a szárazföldet meghódító utódainál lehetővé tette a lábak kialakulását - fedezték fel amerikai kutatók genetikai összehasonlítások és laborkísérletek segítségével.

Az egér és a hal említett génkapcsolója nem csupán hasonló, de működésük is áthidalja az evolúciót - magyarázta Igor Schneider, a Chicagói Egyetem genetikusa. Kísérleteikben egérembrióknál a zebrahalak megfelelő génszakaszával helyettesítették a kapcsolót, a rágcsálók lábízületei és lábujjai mégis normálisan kifejlődtek.

Fordított esetben az egerek génszakasza a halembriókban az uszonyok külső részén lévő géneket aktiválta. Az eredmények cáfolják azt a korábbi feltételezést, miszerint a szárazföldi állatok lábainak kialakulásáért felelős génkapcsolók újonnan alakultak ki az evolúció során. A kutatók felfedezésükről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában számoltak be a Die Welt című német lap oldala szerint.

A kutatást egy híres, 2004-ben Kanadában felfedezett kövület, a Tiktaalik váltotta ki. Ez a 380 millió évvel ezelőtt a sekély part menti vizekben élő őslény átmenetet képezett a halak és a négylábú hüllők között. Még uszonyai voltak, azoknak azonban már hasonló volt a csontos felépítésük, mint a később kialakuló lábaké.

A kutatók egerek, tyúkok, békák és két halfaj genetikai anyagában kerestek olyan szakaszokat, amelyek hasonlítanak az emberi embrióban a végtagok kifejlődését szabályozó CsB génkapcsolóra. Mind az öt faj rendelkezett megfelelő génszakasszal, még a halak is. A hal- és az egérváltozat kölcsönös, sikeres kicserélése pedig bebizonyította, hogy ezek a gének már a halakban is működőképesek voltak. A kutatók következő lépésként azt kívánják kideríteni, hogy mi volt az a változás, amely a puszta genetikai tervből igazi lábak kialakulását tette lehetővé.