Szultánok, királyok bankárai: hová tűnt a legendás Mendes-vagyon?
Manapság mindenki jól tudja, hogy ki is az a Bill Gates, és az elmúlt évszázadok szupergazdagjai, a Rothschildok és a Rockefellerek is közismertek. Ám a XVI. századi Európa egyik legvagyonosabb családjának históriája, a királyokat, szultánokat és császárokat hitelező, országok sorsát befolyásoló Mendes-família története szinte teljesen homályba vész. Még a mai pénzre átszámítva fél-egymilliárd dolláros vagyonukról sem lehet tudni, hogy hová tűnt.
II. Henrik francia király, V. Károly német-római császár, Magyarországi Mária (II. Lajos magyar király özvegye, Németalföld helytartója, kormányzója), III. Pál és IV. Pál pápák, Nagy Szulejmán szultán. A sort folytathatnánk, de felesleges: a közös bennük a Wikipedia szerint az, hogy egyaránt „ügyfelei” voltak a XVI. század leggazdagabb bankárnőjének, Gracia Nasinak. De ki is volt ez a rejtélyes özvegy? Csak az utóbbi évtizedekben kezdték el alaposabban kutatni az életét: születésének 500. évfordulója, azaz 2010 óta immár New Yorktól Izraelig a cionizmus előfutáraként és különleges befolyású, a judaizmust és a menekülő, (kényszer)kikeresztelt ibériai zsidókat, a conversókat támogató bankárnőként emlegetik.
A napokban az ELTE-n a reneszánszkutatók rendeztek konferenciát, amelynek nyitóelőadásáról, a cambridge-i Peter Spufford professzor előadásáról már beszámoltunk a hvg.hu-n. Most Ladányi-Turóczy Csilla luzitanista (portugál vonatkozású kutatásokkal foglalkozó tudós) ugyanitt elhangzott előadása kapcsán idézzük fel a reneszánsz női bankár, Gracia Nasi alakját.
A magyar kutató szerint a páratlan karriert befutó bankárnő házasság révén került be a rendkívül gazdag Mendes-családba. Gracia Nasi és a Mendesek is kikeresztelkedett zsidók voltak. Nasi családja feltehetően a mai Spanyolország területéről származott el, alighanem Aragóniából érkeztek Portugáliába. Azután hagyták el Aragóniát, hogy ez az állam egyesült Kasztíliával, és az így létrejött Spanyolországban elkezdődött a zsidók üldözése 1492-ben. Ám Portugáliába érve másféle kényszerrel találták szemben magukat a menekülők: kényszerkeresztelésen kellett átesniük, 1497-ben a portugál király rendelte el a katolikus hitre térítésüket. A formailag és a nyilvánosság előtt a katolikus hitet gyakorló, de titokban sokáig a zsidó vallást megtartókat nevezték conversóknak.
501 éve született
Ilyen portugál converso családba született Gracia Nasi 1510-ben. A Hannah Nassi is fennmaradt mint titokban tartott zsidó név, de a keresztény Beatrice de Luna (Beatriz de Luna Miques) és a Dona Gracia Mendes is ismert volt. (A Mendest, férje családi nevét ő maga sosem használta, az ibériai nők gyakran megtartották születési nevüket.) Később, Törökországban hívták egyszerűen La Senorának, ez utóbbit őrizte egy általa alapított konstantinápolyi (isztambuli) zsinagóga elnevezése is.
1528-ban Gracia feleségül ment nagybátyjához, Francisco Mendeshez, aki akkoriban a leggazdagabb kereskedő volt – a király szerint – Lisszabonban, a portugál fővárosban. A Mendes-család érdekelt volt a frissen felfedezett amerikai gyarmatokról érkező ezüst kereskedelmében. Az ezüstön viszont távol-keleti fűszereket vettek, amelyek akkoriban szinte kincsnek számítottak. Végül is a család megszerezte a borsmonopóliumot, és Francisco Mendes 1538-as halála után az ő testvérét, Diogo Mendest nevezték borskirálynak.
Németalföld, Itália
Diogo már nem elsősorban Portugáliában, hanem Németalföldön működött. Amikor Francisco meghalt, özvegye, az üzlet irányításába beszálló Gracia követte sógorát, Diogót Antwerpenbe, a mai Belgium területére. Németalföldön ekkoriban a katolikus Habsburgok uralkodtak. V. Károly német-római császár saját húgát, Magyarországi Máriát nevezte ki helytartónak Németalföldre. Mária egyébként II. Lajos magyar király, a mohácsi csatában elhunyt uralkodó özvegye volt.
A borskirályt azonban a katolikusok eretnekséggel vádolták meg, és egy alkalommal le is tartóztatták. Ám pár nap múlva szabadon kellett engedniük, mert Ladányi-Turóczy szerint összeomlott az antwerpeni tőzsde Diogo őrizetbe vételének hírére. A családot mindazonáltal állandóan nyomás alatt tartotta a Habsburg-ház. Magyarországi Mária és V. Károly nemcsak hiteladósai voltak a Mendeseknek, hanem a megözvegyült és a családi bank irányítását átvevő Gracia Nasit arra akarták rávenni, hogy lányát adja hozzá egy előkelő katolikus ifjúhoz. A titokban zsidó hitét őrző Gracia ezt elutasította, és lányát szökésre ösztökélte Németalföldről. A szöktető Graciának az unokaöccse, Joseph Nasi volt, aki később Törökországban óriási befolyásra tett szert – kettős ügynökként török szolgálatba szegődött és egyben üzleti vállalkozásait is folytatta. (Minderről lásd keretes írásunkat.)
Hamarosan az egész család a Török Birodalomba települ majd át, azonban előtte még egy „pihenőt” beiktatnak a hosszú vándorútba: Spanyolország, Portugália, Németalföld után Itáliát választották. Erről Gracia Nasi döntött, miután 1542-ben meghalt Diogo, és gyakorlatilag az egész családi birodalom az ő irányítása alá került. 1544-ben előbb Velencébe, majd Ferrarába mentek Mendesék, e helyekről is azonban hamarosan tovább kellett állniuk.
Óriásvállalat
Hatalmas, a modern vállalati konglomerátumokat idéző üzleti vállalkozás volt a század közepére a Mendes-birodalom Ladányi-Turóczy szerint. A vagyon 400 ezer dukátot tett ki 1550 körül, ami átszámítva ma 500 millió vagy egymilliárd dollárnak felelne meg. Különböző leányvállalatokat tartottak fenn Európa-szerte, és nemcsak hitelezéssel, hanem kereskedéssel is foglalkoztak. Adósaik között voltak a bevezetőben már említett királyok, uralkodók is. De a pápák is igénybe vették szolgálataikat: nemcsak hitelezőként, hanem hatalmas megvesztegetések kifizetőiként is közreműködtek a Mendesek. Valószínűleg kenőpénzeiknek köszönhető, hogy a pápák 1536-40-ig elhalasztották az inkvizíció bevezetését Portugáliában – egy angol Wikipedia-szócikk szerint. Ez azonban nem mentette meg a Portugáliában maradt conversók százait, akiket egy 1506-ban rendezett mészárlásban gyilkoltak meg – ahogyan ez a Wikipedia portugál szócikkében olvasható. (A már idézett angol szócikk viszont ötezer áldozatról ír a lisszaboni "húsvéti mészárlás" kapcsán, ami spontán tömegmegmozdulásként indult.)
Mindeközben a megszerzett hatalmas vagyont Gracia Nasi Itáliában részben embermentésre használta fel. Mendesék már Németalföldön is, és később Velencében és Ferrarában is segítették az ibériai zsidók menekülését Spanyolországból és Portugáliából. A vagyon egy másik részét pedig a zsidó kultúra átmentésére használta fel a bankárnő. Gracia egyre nyíltabban kezdett érdeklődni a judaizmus iránt – a Ferrarai Biblia kiadásában is nagy valószínűleg segédkezett. Ez szefárd forrásokra alapozott ószövetségi kiadást (Tanakh) jelentett. (A szefárdok a zsidóság egyik legnagyobb, az évszázadok során Ibériából szétrajzott mediterrán csoportját alkotják, a közép-európai askenázik mellett. De szefárd zsidók leszármazottja volt a híres németalföldi filozófus, Spinoza és az angol klasszikus közgazdaságtan megalapozója, David Ricardo is.)
Végállomás: a török birodalom
A Törökországba települt Joseph Nasi, Gracia Nasi unokaöccse kulcsszerepet játszik majd a Ciprusért folytatott háború kitörésében, a török tengeri hódítás kiterjesztésében, és nemcsak a mohácsi győztes, Nagy Szulejmán szultán, hanem II. Szelim idején is sokáig befolyásos maradt Törökországban. Diplomataként bátorította a hollandokat, hogy keljenek fel a spanyol uralom ellen, így a Török Birodalom egyik legnagyobb földközi-tengeri ellenfelét lekötötték a németalföldi csatározások a XVI. században. Elnyerte a Naxosz hercege és az Androsz grófja címet is az oszmán uralkodóktól.
A Mendesek végül az Oszmán Birodalomba költöztek, ez vándorlásuk utolsó állomása lett 1553-tól fogva. Itt nyíltan gyakorolhatták zsidó vallásukat, Gracia unokaöccse, Joseph Nasi ekkor metéltette körül magát. Gracia 1569-ig élt, és a család befolyását egy ideig unokaöccse, Joseph Nasi örökítette tovább. A Mendesek tovább folytatták a hitelezést: török szultánok számára folyósítottak hatalmas összegeket, és bátorították a zsidók beköltözését a Török Birodalom területére.
Bolgár források szerint Joseph Nasi bekerült a legfőbb török politikai döntéshozó testületbe, a dívánba is. Törökországban azonban Gracia túlbecsülte hatalmát: amikor 1556-ban a pápa tűzhalálra ítélte a conversók egy csoportját Itáliában, Mendesék bojkottot hirdettek a Pápai Állam kikötőjére, Anconára. Ez a bojkott azonban meghiúsult, még a törökországi zsidók sem követték Mendesék rendelkezéseit, Ladányi-Turóczy szerint ugyanis feszültség volt a régebben ott élő és a frissen betelepült zsidók között.
A cionizmus előfutárai
Mendesék mindenesetre iskolákat (jesivákat) és zsinagógákat építettek hitsorsosaiknak. 1558-ban szerezték meg Tiberiás régióját, amelyet a szultánok nem olyan régen hódítottak meg a Szentföldön.
Az adóbérletbe vett területre Gracia és Joseph Nasi megpróbálták letelepíteni az Ibériából és máshonnan menekülő zsidókat. Ez az akció csak mérsékelt sikerrel járt, elsősorban a Szentföldön élő arabok ellenállása miatt. Arra mindenképpen jó azonban, hogy a mai Izrael a cionizmus előfutárát lássa Graciában és unokaöccsében.
Gracia 1569-ben halt meg az oszmán-török birodalom központjában, Konstantinápolyban, a mai Isztambulban. Halála után és Joseph Nasi 1579-es elhunyta után a család vagyona nyomtalanul eltűnt. Ladányi-Túróczy Csilla szerint máig homály fedi, hogy mi történhetett a milliárdos vagyonnal az Oszmán Birodalomban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az izraeli polgárok többsége nem kérne bocsánatot Törökországtól
Az izraeliek többsége ellenzi, hogy a zsidó állam bocsánatot kérjen Törökországtól, amiért tavaly egy Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója elleni izraeli kommandós akcióban kilenc török életét vesztette - derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.
1600 éve jött el az ókor szeptember 11-éje
A Sacco di Roma olasz kifejezés az elmúlt évezredekben elsősorban V. Károly zsoldosainak nevéhez fűződik, amikor a német-római császár katonái a saját birodalmának nevet adó várost rabolták ki 1527-ben. De a Sacco di Romára volt már egy korábbi példa, persze akkor még nem olaszul beszéltek az itáliai városban. Kr.u. 410-ben, szinte napra pontosan 1600 évvel ezelőtt augusztus 24-én a vizigótok támadták meg a várost, és szintén kirabolták.
Mementó 1920: zsidó milliomosok „tévedésből” a toloncházban
A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.
Törökország most megmutatná Izraelnek
A török miniszterelnök szerint nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy kössön békét a palesztinokkal. A török kormányfő az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédében bírálta a világszervezetet, mert az szerinte nem nyújtott semmilyen segítséget a palesztinoknak.
Mementó 1920: hazai koncentrációs táborok és zsidózó kampány
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
