Komolyabb a veszély, mint gondolná: ez történik az agyával, ha nem alszik eleget

Komolyabb a veszély, mint gondolná: ez történik az agyával, ha nem alszik eleget

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Papós Tamás
Tetszett a cikk?

Az agykutatás egyik legérdekesebb és sokakat érintő témája a kialvatlanság hatása. Rosszabbnál rosszabb következményekkel jár, ha nem pihenünk eleget, egy összeállítás összeszedte a legveszélyesebbeket.

A Mic tudományos rovatában jelent meg egy érdekes összeállítás, amelyben az agykutatás elmúlt éveinek kialvatlansággal kapcsolatos eredményeit sorolják fel. Íme a legérdekesebbek listája:

1) A kialvatlanság miatt felgyorsul agyunk zsugorodása, néhény évnyi alvászavar után ez már kimutatható. Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb ennek a veszélye.

2) Állandó alvászavar esetén megnő az esélye, hogy túl sokat kockáztatunk az élet bármely területén. Az ítélőképességünk romlik, és egy-egy álmatlan éjszaka után is nagyobb eséllyel hozhatunk olyan döntést, amit később megbánunk.

3) Az elegendő pihenés hiánya rontja a hosszútávú memóriát, sok mindent elfelejthetünk, míg a rövidtávú memóriába hamis emlékek kerülnek, így rosszul emlékszünk egyes történésekre.

4) Alvásproblémák esetén hajlamosak vagyunk a negatív élményekre fókuszálni, ami idegessé tesz minket.

5) A halucináció esélye is növekszik alváshiány okozta fáradtságnál.

6) Állandó kialvatlanság esetén antiszociálisokká válunk, egyre kevesebbet akarunk találkozni barátainkkal.

7) Veszélybe kerül a képességünk az összefüggő beszédre.

©

Ha kíváncsi mi a különbség hat és nyolc óra alvás között, a válaszokat itt találhatja meg.

Azt azért hozzátesszük, hogy az amerikai Nemzeti Alvás Hivatal nemrégiben korrigálta a szükséges alvásmennyiség határértékeit korosztályokra lebontva, ezek alapján a felnőtteknek  minimum 7-9 óra alvásra lenne szükségük, hogy egészségesek maradjanak. A harvardi professzor, Charles Czeisler által vezetett csapat a legújabb tanulmányokra alapozva kiegészítette a korcsoportokat fiatal felnőttekkel és idősekkel, továbbá több korosztályban is változtatott a határértékeken:

Újszülöttek (0-3 hónapig): 14-17 óra (előtte 12-18 óra)

Csecsemők (4-11 hónapig): 12-15 óra (előtte 14-15 óra)

Kisgyermek (1-2 éves): 11-14 óra (előtte 12-14 óra)

Óvodáskorúak (3-6 éves): 10-13 óra (előtte 11-13 óra)

Iskoláskorúak (6-13 éves): 9-11 óra (előtte 10-11 óra)

Tinédzserek (14-17): 8-10 óra (előtte 8,5-9,5 óra)

Fiatal felnőttek (18-24): 7-9 óra (új korcsoport)

Felnőttek (26-64): 7-9 óra (ugyanannyi, mint előtte)